Hornung Ágnes a közleményében hozzátette: ennek köszönhetően egyebek mellett több családi ellátás összege is tovább emelkedett januárban. A gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege 2010 óta így több mint háromszorosára, a gyermekek otthongondozási díja (gyod) öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett. 2024. január 1-től az úgynevezett diplomás gyed-ben részesülők is magasabb összegre számíthatnak.
A januári ellátásokat a februári kifizetésekkor már emelt összegben kapják az érintettek.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány számára 2010 óta kiemelt jelentőségű a gyermeket nevelő családok támogatása. Ennek részét képezi, hogy 2010-hez képest a gyed havonta folyósítható maximális összege 2024-re több mint háromszorosára nőtt. A minimálbér emelésének köszönhetően a gyed maximális összege bruttó 373 520 forintra emelkedett, míg a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 186 760 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 228 200 forintra nőtt - írta.
Kiemelte: a minimálbér emelkedésének hatására 2024. január 1-jétől nőtt az önellátásra képtelen gyermeket gondozó szülők számára járó gyermekek otthongondozási díjának (gyod) összege is. A gyod összege a bevezetéskor, 2019-ben bruttó 100 000 forint volt havonta.
A kormány vállalta, hogy az ellátás összege évről évre növekedve 2022-re eléri a minimálbér szintjét, így 2024-ben a minimálbér emelkedésével a gyod összege 266 800 forintra nőtt. Emellett emelkedett a gyermekápolási táppénz maximális összege is, amelyet a dolgozó szülők a 12 évesnél fiatalabb, beteg gyermekük gondozása alatt igényelhetnek. Ennek napi maximális összege 17 787 forintra nőtt. Januártól ezeket a támogatásokat automatikusan emelt összegben kapják az érintettek - olvasható Hornung Ágnes közleményében.
Ecomonitor
Gazdaságról egyszerűen, pénzügyeinkről érthetően! - Kedves Olvasónk! Ön Fellegi Tamás, az Economx.hu újságírója, kiemelt elemzőjének rovatát, az Ecomonitort olvassa. Nem is járhatna jobb helyen, hiszen a rovatban megjelenő elemzések többek között olyan érdekes témákra világítanak rá, mint a fiskális és monetáris politika kapcsolata – hogyan függ egyik a másiktól, miért lényegesek a különféle egyensúlyok (költségvetés, kereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg).
Az Ecomonitor megvizsgálja továbbá az államadósság jelentését és jelentőségét, finanszírozását, azt, hogy hol és miért merülhetnek fel problémák ezen a téren. Áttekint mindent, ami az inflációval és az arra ható monetáris politikával kapcsolatos, a hazai folyamatokon túlmenően a régió országai, az EU-tagállamok illetve a legnagyobb gazdaságok is szóba kerülnek. Munkatársunk nyomon követi a forint árfolyamának érdemibb változásait, a stabilabb időszakokat elemzi, a befolyásoló okokat feltárja. Egyidejűleg követi a főbb devizák mozgását.
Bemutatja a kedvező befektetési lehetőségeket, azok nominális és reálhozamát, áttekinti a különböző befektetések kockázatait (kötvények, részvények, kriptodevizák). Beszámol az érdekesebb nemzetközi gazdasági eseményekről, így egy-egy ország kiemelkedő növekedéséről, felzárkózásáról, sikeréről vagy épp az ellenkezője: a súlyos gazdasági nehézségekről.
Fellegi Tamás írásaiban fontosnak tartja a részvénypiacon belül a hazai tőzsde szerepét, a BÉT-en forgó főbb, közkedvelt részvények mellett a kevéssé ismert papírokat, valamint az Xtend kategóriát is górcső alá veszi majd.
Ecomonitor, az Ön iránytűje a gazdaság térképén!
Jó olvasást kívánunk.