Csillagászati összegeket kaszálnak a bűnözők azért, mert néhány jól bevált pszichológiai trükkel csapdába tudják csalni az áldozataikat. Ezért nem árt felkészülni a szélhámosok leggyakoribb receptjeire - hívta fel a figyelmet az InfoStart annak kapcsán, hogy a Lifehacker portál összegyűjtötte a hat legelterjedtebb módszert.
Az online és offline világban is használt pszichológiai módszerek a következők:
1. Tekintély
A csalók gyakran adják ki magukat hivatalos személynek, például adóhivatali dolgozónak vagy rendőrnek, abból kiindulva, hogy az emberek alapvetően tisztelik a rangot és a beosztást, ezért hajlamosak engedelmeskedni az utasításaiknak.
Mire jó ilyenkor figyelni? Ha a magát befolyással bíró, hivatalos személynek kiadó illető nem akarja, hogy ellenőrizzük az állításait, vagy retorzióval fenyeget, ha leteszi a kagylót, vagy ha nem ad elég időt az állítások ellenőrzésére, akkor az mindenképpen gyanús.
2. Sürgetés
A csalók gyakran a félelem vagy a hiányérzet bevetésével kényszerítik rá áldozataikat, hogy tegyék, amit ők akarnak.
A csalásokat sokszor „exkluzív, rövid ideig elérhető lehetőségként” vezetik elő. Ezzel máris aktiválták az áldozatnál az érzelmi mechanizmust, amely figyelmen kívül hagyja a racionálisabb gondolatokat.
A fordítottja ennek az, amikor a csalók egy nagy összegű hamis számla vagy a „hiányzó postaköltség” kiegyenlítését, netán a cím pontosítását követelik. Az ember pedig hajlamos elhinni, hogy valamit hibázott, gyorsan korrigálnia kell és nem gondolja át, hogy mi történhet, ha például a megadott linkre rákattint.
Mire jó ilyenkor figyelni?
Ha nyomást gyakorolnak ránk, hogy azonnal oldjunk meg egy problémát vagy használjunk ki egy előnyös alkut, akkor húzzuk be a kéziféket!
Egyetlen legitim vállalkozás vagy szervezet sem kényszerít átgondolatlan döntésekre.
3. „Fél lábbal az ajtóban"
Ennek a technikának az a lényege, hogy a csalók először csak egy kis szívességet kérnek, ezután azonban jönnek a felszólítások. De ekkorra az ember már megadta az első beleegyezést, amiből nehéz kihátrálni. A csalók itt azt
a pszichológiai jelenséget is kihasználják, hogy ha már időt és energiát fektetettünk valamibe, akkor nehezebben szállunk ki belőle konkrét eredmény nélkül.
A rafináltabb csalók használhatják a „fordított fél lábban az ajtóban” technikát: először valami nagyon nagyot kérnek, amit könnyű visszautasítani. A következő ajánlat már szerényebb, ezért elfogadhatónak tűnik.
Mire jó ilyenkor figyelni? Ha egy idegen azonnal belecsap a sűrűjébe, kezdjünk el gyanakodni.
4. Viszonosság
Ha valaki tesz valamit értünk, akkor úgy érezzük, tartozunk azzal, hogy viszonozzuk. Ez még akkor is működik, ha nem kértünk a szívességből – ami gyakran egy állítólagos árengedmény vagy exkluzív hozzáférés formájában érkezik „a két szép szemünkért”.
Mire jó ilyenkor figyelni?
A teljesen ismeretlenektől érkező spontán bókok vagy felajánlott szívességek szolgáljanak vészcsengőként, hogy hamarosan érkezik egy viszonzásra ösztönző manőver, amivel a csaló a lekötelezettjévé próbál tenni bennünket.
5. Szeretetbombázás
A modern kori csalások egyik gyakori formája a „romantikus csalás”. Ezek akár hetekig-hónapokig tartó ismerkedéssel járnak. A szélhámos egy vonzó és érdeklődő romantikus partnerként tűnik fel, aki „sajnos” messze van és nem tud személyesen találkozni velünk. De addig dolgozik, amíg az áldozat elhiszi, hogy szerelmes belé, amikor is jön a kérés, hogy segítse ki anyagilag, mert elromlott az autója, elvesztette a pénzét és nem tud utazni vagy kórházba került az anyukája.
A csalók „szeretetbombázásnak” vetik alá áldozatukat, akit ezek után könnyen tudnak manipulálni. Amikor ez hirtelen megszűnik, az áldozat dolgozik azért, hogy a szélhámos kegyeiben maradhasson.
Mire jó ilyenkor figyelni? Ha egy friss ismerős elhalmoz a figyelmével és a bókjaival, legyünk óvatosak. Ha pedig váratlanul visszavesz belőle és még mérges is lesz ránk, akkor szinte bizonyosan manipulálni akarnak bennünket.
6. Korai nyereség
Az úgynevezett „disznóvágási” csalások során alkalmazzák „a korai nyereség” módszerét. Ez igen egyszerű: ahhoz, hogy elnyerje a bizalmunkat, a csaló először engedi, hogy valódi pénzt nyerjünk tőle, például egy befektetésnél. A kis nyereség után már könnyebben kockáztatunk és rá lehet venni a nagyobb befektetésre.
Mire jó ilyenkor figyelni?
Ha úgy érezzük, kis összeggel való befektetésre kényszerítenek és „garantált” profitot ígérnek, akkor lehet, hogy próbálnak bennünket „felhizlalni, hogy aztán levágjanak, mint egy malacot”.