A világjárvány óta egyre inkább terjed a „csendes felmondás” jelensége a munkaerőpiacon. A fogalom azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban. A június végén megjelent tanulmányukban a Corvinus kutatói, Amitabh Anand és Takács Sándor – nemzetközi szerzőtársaikkal (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) közösen – feltárták, hogy a nem megfelelő belső kommunikáció milyen negatív hatással van a munkavállalók lojalitására, illetve, hogy ez a rossz gyakorlat hogyan vezet el a „csendes felmondás” jelenségéhez. 

A csendes kilépés népszerűsége Katie Bailey, a londoni Kings College foglalkoztatás professzora szerint úgy kezdődött, hogy az emberek a világjárvány idején átértékelték a munkával kapcsolatos tapasztalataikat, a munkáltatójukkal való kapcsolatukat és általában az életüket. „Mint sok más közösségi média trend, ez is a kommentelők miatt indult be: akadémikusok, közgazdászok, a munkaerő más szakértői mind erről beszéltek” – idéztük a professzor szavait >>>

A Corvinus szerzői most egy 15 tételből álló tudományos skálát dolgoztak ki, amelyet alapos statisztikai validálásnak vetettek alá.

A nem megfelelő, a manipulatív, illetve a félreérthető szervezeti belső kommunikáció különböző fokozatainak méréséhez a témával foglalkozó gyakorlati szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést is végeztek magyar cégek alkalmazottai között. Ezek alapján alakult ki a 15 tételes skála, amely a munkavállalók szempontjából érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit.

Ennek legenyhébb fokozata,

  • amikor egy munkavállaló azt érzi, hogy munkáltatója nem megfelelően kommunikálja a szervezet értékeit és normáit,

legradikálisabb szintje pedig,

  • amikor egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy: 

  • a nem megfelelő szervezeti belső kommunikáció tévhitekhez és a munkavállalók elköteleződésének csökkenéséhez vezethet,  ·    
  • a manipulatív kommunikáció alááshatja az alkalmazottak bizalmát,  ·    
  • a félreérthető kommunikáció pedig konfliktusokat és elégedetlenséget eredményezhet a munkavállalók körében.

Ráadásul a nem megfelelő belső kommunikáció nem csak a munkavállalók közérzetét befolyásolja negatívan, hanem a cég hatékonyságát és eredményességét is hátráltatja. 

A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához

 
– mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.   

Egy júliusi tanulmány szerint a dolgozók csaknem fele félóránként legalább egyszer, közel egyharmaduk pedig 15 percenként legalább egyszer kap valamilyen munkahelyhez kötődő e-mailt vagy szöveges üzenetet. Roger Hall üzletpszichológus szerint minden megszakítás után körülbelül 20 percre van szükség ahhoz, hogy ismét mély koncentrációt érjünk el. Amennyiben a megszakítások 15 percenként történnek, akkor soha nem tudjuk elérni ezt a mély koncentrációs szintet.„A nap végén az agyunk kimerül, aminek az eredmény az, hogy kevésbé vagyunk produktívak" – magyarázta a szakember, akinek volt még mondandója a jelenséggel kapcsolatban >>>

A European Business Review szakmai folyóiratban publikált tudományos skála segítségével a vállalkozások átfogóbb képet kaphatnak saját szervezetük kommunikációs kihívásairól, illetve időben felismerhetik és megelőzhetik azokat a szervezeti folyamatokat, amelyek a munkavállalók elkötelezettségének és termelékenységének csökkenéséhez vezethetnek. 

Utánajártunk, mihez kezdhet a munkáltató a csendes kilépők passzivitásával

Az alkalmazott nem mond fel a munkahelyén, de csak a tőle elvárható minimumot teljesíti, semmiképp sem többet. A lapunknak nyilatkozó coach elárulta, miként kezelheti ezt a problémát a munkaadó. Erről itt olvashat többet >>>