Cser-Palkovics András szerint a paksi iparűzési adó elvétele olyan alapvető szolgáltatásokat veszélyeztethet, mint például a bölcsőde, óvoda, szociális intézmények működése. Ráadásul az intézkedés közvetlenül a választások utánra való időzítése is „szerencsétlen”.
A városvezető az Indexnek arra reagált, hogy
Ezzel a város eddigi 19 milliárdos költségvetésének nagyjából 37 százalékát, vagyis 7 milliárdot vettek el. Az intézkedés már az idei költségvetést is érinti, így a város az év hátralévő részében 3 milliárd forinttól esik el. Emiatt az önkormányzat rendkívüli ülésen döntött arról, hogy ha el is nyeri a város közlekedésért felelős cége a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a jövőben a fenntartással járó költségek ne nehezítsék meg a város anyagi helyzetét.
Cser-Palkovics emlékeztetett, Fejér vármegye székhelyének költségvetése szerint a város teljes bevétele 35,5 milliárd forint, amiből az iparűzési adó 26,8 milliárd forint. Amennyiben egy, a paksihoz hasonló 37 százalékos elvonás érintené a várost, abban az esetben 13,1 milliárd tűnne el a kasszából, így Székesfehérvár már nem tudná fedezni az intézmények fenntartására szükséges 22,8 milliárd forintos kiadást – legalábbis a biztonsági tartalékok felhasználása nélkül.
Cser-Palkovics szerencsétlennek tartja az intézkedés időzítését, miután a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltje, Heringes Anita legyőzte az eddigi fideszes polgármestert, Szabó Pétert, és egy demokratikus választás keretében bizalmat kapott új testület megalakulása előtt került erre sor.
Székesfehérvár polgármestere úgy gondolja, a helyi adó több, mint egyszerű pénzügyi eszköz.
Meggyőződése szerint egy lokális közösségnek joga van azon javak egy részét magánál tartani, felhasználásáról az önkormányzatiság alapján helyben dönteni, melyeket maga is termelt meg.
A polgármester már évek óta szorgalmazza, hogy a kormánnyal közösen átbeszéljék az önkormányzati feladatellátási és finanszírozási rendszert, amely
Úgy vélekedett, egy kimagasló helyi adóbevételt regionálisan, agglomerációsan próbálnak igazságosabban szétosztani, és ez méltányolható, szakmailag is alátámasztható cél lehetne, de nem ilyen rapid módon és nem az iparűzési adó, hanem az az alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás vonatkozásában.
Cser-Palkovics szerint a jelenleg központi költségvetésbe befizetett és egyre jelentősebb volumenű szolidaritási hozzájárulást inkább regionális, agglomerációs logikában, akár a vármegyei önkormányzatokkal közösen lehetne elkölteni. Így valóban arra fordíthatnánk ezeket a pénzeket, amire a helyi közösségeknek szüksége van, a szubszidiaritás elve szerint. Teljesülne továbbá az a kormányzat által is megfogalmazott igény, hogy a kimagaslóan teljesítő gazdasági erőközpontok környezete is részesüljön a helyben megtermelt erőforrásokból, ami valóban igazságosabb volna, mint a mostani.
Mindezt egy átfogó, kidolgozott és előkészített reformmal lehetne elérni, nem pedig egyedi, komoly felháborodást okozó, év közbeni döntésekkel – tette hozzá.
Ezekkel ugyanis meggyőződésem szerint az adott önkormányzat, a kormányzat és az önkormányzatiság ügye, ezzel a nemzet ügye sérül, továbbá teljesen felesleges, elkerülhető politikai feszültséget okoz, és települések közötti törésvonalakat hoz létre.