A kormány deklarált célja a lakástámogatások gyerekvállaláshoz kötésével a gyermekvállalás ösztönzése. Az OTP Banknál tapasztalt vállalások alapján a csok plusz ehhez a célhoz nem igazán járul hozzá.
Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője azt mondta:
- a csokplusz-igénylők 58 százaléka mindösszesen egy gyereket vállal,
- 26 százalékuk két gyereket tervez;
- idén március 31-ig azok is igényelhették a csok plusz-t, ahol a gyermek már megszületett, ők adják az igénylők körülbelül 15 százalékát;
- mindössze egy százalék körül alakul azoknak az aránya akik három gyereket vállalnak.
A csokplusz-igénylők 36 százaléka 30 év alatti, 57 százalékuk 30-39 év közötti és 7 százalékuk 40 év fölötti
- ismertette a banknál tapasztalt arányokat a hvg.hu tudósítsa szerint a szakember.
Kasziba Erika úgy vélekedett:
egyes vevők kivárnak, remélve a kormány által a bankoktól kért 5 százalékos THM plafon által nyújtott kedvezményes kamatokat, míg mások még idén szeretnék megvalósítani lakásvásárlásukat.
A referencia kamatként szolgáló legalább 10 éves futamidejű állampapírok hozama 6 százalék felett stabilizálódni látszik, ami nem biztosít nagy teret az 5 százalékos THM plafon alatt nyújtható hiteltermékeknek, ezért mindenkinek érdemes megfontolni, hogy mikor szálljon be egy lakásvásárlásba.
A lakáspiac fellendülésével párhuzamosan a hitelezés is pörög, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet.
2023-ban az átlagos hitelösszeg 11 millió forint volt, 2024-ben 17 millió forintra nőtt.
Mind a teljes hitelkihelyezés, mind az átlagos hitelösszeg emelkedése mögött sejthető egyik tényező, hogy a régi, támogatást is tartalmazó csok-ot a csak támogatott hitelt kínáló csok plusz váltotta fel.
Az ingatlanárak ugyanis emelkednek: az OTP-csoporthoz tartozó zenga.hu ingatlanportál hirdetései alapján országos átlagban a négyzetméterár 2023 decemberéhez képest 5 százalékkal, 724 ezer forintra nőtt.
Az áremelkedést a főváros húzta, ahol 14 százalékkal, 1,2 millió forintra emelkedett a négyzetméterenkénti ár.