Amikor egy karrierportálon jelentkezik valaki, akkor ebbe a rendszerbe érkezik be a dokumentum, és itt látja az összes jelentkezőt a HR-es. Az ATS-nek van egy felhasználói felülete, azon keresztül éri el és kezeli a jelentkezéseket a HR-es  – írja a HR portál.

Az ATS előnye:

  • karrierportálokkal is összeköthetők, azaz már az álláshirdetést is meg lehet írni ezen a felületen, és néhány kattintással publikálható is azokra portálokra, amelyekre a cég előfizetett, valamint a cég saját karrieroldalára is;
  • felvihetők bele a cég pozíciói sablonokként, így például ugyanarra a pozícióra mindig ugyanolyan követelményrendszer lesz meghirdetve;
  • integrálhatók videóinterjúztató rendszerekkel, de akár Facebookkal, Linkedinnel, vagy akár a Google Meet-tel is összeköthető;
  • lehet belőle statisztikákat, riportokat lekérni;
  • beállíthatók általa autoreply üzenetek, így előregyártott e-maileket tud küldeni: köszönjük CV-jét, jöjjön interjúra vagy sajnos nem Önt választottuk és társai,
  • illetve mind az elutasításokat, mind az interjúk eredményét is lehet rögzíteni, továbbá később visszakeresni. 

Egyes ATS-fejlesztők azt ígérik, hogy az önéletrajzok alapján előszűrik a jelentkezőket. Ehhez a funkcióhoz nagyon pontosan meg kell adni, milyen jelöltet keresnek, mert az AI (mesterséges intelligencia) sem tud másból szűrni, mint amit megkap. Ez a jelöltdefiníció nem szokott sikerülni, ezért az alkalmas jelöltek is sokszor csak szerencsével jutnak el addig, hogy emberi szem is elolvassa a CV-jüket.

A Society for Human Resources Management (SHRM) becslése szerint egy toborzó átlagosan 10-20 álláshirdetést kezel egyszerre, ez persze függ az iparágtól és a cég méretétől is. Az sem ritka azonban, hogy a LinkedInen keresztül – amely nyilvánosan nyomon követi a platformon keresztül jelentkezők számát – 500 vagy annál is több jelentkezés érkezik egy vállalati álláshirdetésre. Erről itt olvashat többet >>>

A méteres álláshirdetések titkai

Automatikus CV-szűrő funkciót használ az a cég, amelynek az álláshirdetésében iszonyú sok általános elvárás, követelmény szerepel. Manapság az a szándék van mögötte, hogy az ATS nehogy túlszűrjön, és az alkalmas jelölteket se engedjen tovább egy HR-es CV-olvasó elé. 

Álláskeresőként ezért kell az álláshirdetésben lévő követelményekre jól válaszolni az álláspályázatban. Emellett fontos érteni, hogy nem kell mindennek megfelelni: ha valaki érti a feladatot, meg tudná csinálni, és ezt kellő szakmai érveléssel alá tudja támasztani, akkor nem az elvárások betű szerinti leszállítása lesz a szempont.

Eltárolt önéletrajzok és jövőbeli megkeresések

Amikor az a válasz érkezik, hogy „megőrizzük adatbázisunkban”, tényleg ebben az adatbázisban keresnek először egy másik pozícióra, hátha megússza a cég a hirdetést, amely 2-3 hétbe is beletelhet. Ha valaki jól optimalizál ATS-re, akkor újra megjelenik adatbázisban, amelyben keresnek.

Standard betűtípusok használata és kulcsszavazás

A táblázat, az infografika és az ikonok használata nem nyerő, mert nem tud benne rendesen keresni a szoftver. A szépen kidíszített CV nem sokat tesz hozzá a sikerhez itt, mert egy szoftvert nem érdekel más, csak a tartalom, de tíz olyan kulcsszó legyen ott, amely az álláshirdetésben is szerepel, mert a gép után az embert, vagyis a HR-est is meg kell győzni. Ezért nem lehet mechanikusan átmásolni az álláshirdetésben szereplő feladatokat.

Az egyoldalas CV sosem volt hatékony egy specifikus álláskeresésben. Azért erőltették, mert azt gondolták, hogy egy oldalt talán még átnéz a CV olvasója, de a szoftvernek mindegy a hossz, valójában a kulcsszavak lesznek lényegesek.

A Pulzus Kutatóval karöltve megpróbáltuk megfejteni, hogy milyen típusú álláskeresőnek van a legnagyobb esélye a legrövidebb idő alatt új munkát találni magának. A felmérés során azt is megtudtuk, hogy az elmúlt években 1000-ből 360 ember váltott munkahelyet hazánkban, és hogy leginkább a fiatalok nézelődnek a munkaerőpiacon. Itt vannak a részletek >>>