Egyáltalán nem ritka, hogy az elhasználódott, elhanyagolt gumiabroncsok meghibásodáshoz vezetnek. A német autóklub, az ADAC statisztikái szerint Németországban a defektes gumiabroncsok a negyedik leggyakoribb okai a gépjárművek meghibásodásának. Ez az arány egyébként 1998 óta nem változott, de a helyzet egyáltalán nem rossz; egy átlag autós hétévente kap defektet, de „természetesen” a legrosszabbkor. A jogalkotó az előírt minimális profilmélységgel és figyelmeztető bírságokkal akarja csökkenteni a defektek előfordulásának esélyét – tudatta lapunkkal a Magyar Gumiabroncs Szövetség, egyben arra is felhívták a figyelmet a defekt előfordulása nem küszöbölhető ki teljesen, ám esélye csökkenthető. Mégis mi a teendő, ha ez mégis bekövetkezik?

  1. Ha az abroncsban lévő nyomás nem lassan szivárog, hanem hirtelen csökken, észre fogjuk venni, de meg tudjuk oldani a helyzetet! Először is, maradjunk a sávban, két kézzel erősen markolva a kormányt: előfordulhat, hogy az autó félrehúz, de ne ijedjünk meg. Még akkor se essünk pánikba, ha az abroncs szétrobbant, ilyenkor különösen fontos a fokozatosság elvének betartása:

    Kapcsolódó

  2. Kapcsoljuk be a vészvillogót, közben csökkentsük a sebességet, de csak finoman, fokozatosan; kerüljük a padlóféket, ehelyett – ha lehetőségünk van rá – hagyjuk inkább kigurulni az autót. Eszünkbe se jusson a kézifékkel megállítani az autót!

  3. Húzódjunk le egy parkolóhelyre, egy vészhelyzeti öbölbe vagy a leállósávba, és álljunk meg.

  4. Tegyük az autót egyes sebességfokozatba, húzzuk be a kéziféket, főutakon tegyük ki az elakadásjelző háromszöget. Ne maradjunk az autóban, és vegyük fel a láthatósági mellényt. Autópályán javasolt nagy távolság tartása a járműtől, természetesen a korlát külső oldalán.

  5. Vegyük elő a javítószettet vagy a pótkereket, illetve hívjunk segítséget.

A Magyar Gumiabroncs Szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy sok európai országgal ellentétben itthon nem kötelező sem a pótkerék, sem a defektcsomag. Ellenben az elsősegély nyújtáshoz használható doboznak ott kell lennie a csomagtartóban. Nem azért, mert megbüntethetnek a hiányáért, hanem azért, mert enélkül nem tudunk elsősegélyt biztosítani. (A 2012. évi C. törvény, valamint az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján akár 5 év börtön is járhat a segítségnyújtás elmulasztásáért, ez ugyanis már bűncselekmény.)

A szakmai szövetség véleménye szerint a defektjavító szett csak szükségmegoldás. A javító folyadékot csak pót- illetve mankókerék hiányában használjuk gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervizig.

Mindenképpen olvassuk el a használati útmutatót: van olyan típus, amelynek gyártója kifejezetten ellenjavallja a defektet okozó tárgy (pl. szög) eltávolítását. Részletes instrukciókat fogunk találni a nyomásra, a sebességre, a megtehető távolságra és persze magára az alkalmazásra vonatkozóan. Ha lehet, olyan típust válasszunk, amelynek használatakor az autót nem kell emelővel felemelni. A defektes abroncsba nyomott folyadék megszilárdulva ismét használhatóvá teszi az abroncsot, de szakadás vagy repedés esetén nem alkalmazható; jellemzően legfeljebb 5 mm-es lyuk tömítésére nyújt segítséget. A szerelőműhelyek nem örülnek, ha egy folyadékkal telenyomott abroncsot szeretnénk „megmenteni”, de technikailag megoldható.

A mankókerék csak ideiglenes használatra alkalmas. Ha új szettet vásárolunk vagy szerelünk fel, győződjünk meg róla, hogy a pótkerék azonos mintázatú és állapotú a többi abronccsal. Ne feledjük: akkor teljes értékű a pótkerék, ha az adott tengelyen lévő másik abronccsal megegyezik a mintázat jellege, a sebességindex, a terhelési indexnek és természetesen a méret is.

Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, de ez csak a javításhoz/cseréhez szükséges ideig javasolt felszerelni, és használatakor ügyeljünk arra, hogy a jármű menettulajdonságai nagymértékben – hátrányosan – megváltoznak. A mankókerékkel felszerelt autóval maximum 80 km/órás sebességgel haladhatunk. A hajtott kerekeken legyen egyforma abroncs. Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Ezért, ha tehetjük, teljes értékű pótkerékkel autózzunk. A tömlő nélküli (tubeless) gumiabroncsba kifejezetten tilos tömlőt helyezni.

A kerékcsere menete:

  1. Állítsuk le a motort, húzzuk be a kéziféket, tegyük 1. sebességbe a váltót vagy automata gépkocsi esetén kapcsoljunk parkoló állásba.

  2. Lazítsuk meg a hibás kerék kerékanyáit egy fél fordulatnyival.

  3. Emeljük meg az autót – de szigorúan az autó kézikönyve által jelzett helyen! Figyeljünk arra, hogy az emelő szilárd talajon legyen, különben besüllyed, és nem emeli meg az autót vagy épp az autóval együtt süllyed le.

  4. Lazítsuk meg a kerékanyákat, vegyük le a defektes kereket, és tegyük a kocsi alá.

  5. Tegyük fel a pótkereket, és kézzel húzzuk meg az összes kerékanyát.

  6. Tegyük a defektes kereket a csomagtartóba.

  7. Engedjük le az autót az útra.

  8. Óvatosan húzzuk meg az összes kerékanyát keresztben. (Mindig az egymással szemben lévőket vegyük sorba, vagyis „keresztbe” haladjunk, ne egymás utáni sorrendben.

  9. Pakoljuk vissza az összes eszközt, háromszöget, stb az autóba.

  10. A következő benzinkútnál ellenőrizzük a pótkerék abroncsnyomását, és ellenőrizzük a kerékanyákat.

Ha javítószettel vettük a kocsit, jó eséllyel nem lesz benne emelő sem (mint ahogy pótkerék sem), hiszen emelőre csak a pótkerék felszereléséhez lenne szükségünk.

Magyar Gumiabroncs Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a defekttűrő gumiabroncsok nagyobb stabilitása súlyos balesetek ellen védhet a nyomásvesztés esetén, különösen nagy sebességnél és kanyarodáskor. Mivel a vezetőnek defekt esetén nem kell kiszállnia az autóból, alacsony a biztonsági kockázat. Persze ezek az abroncsok is szétszakadhatnak, ilyenkor a hibás kereket haladéktalanul ki kell cserélni. A defekttűrő gumiabroncsoknak hátrányai is vannak: A megerősített gumiabroncs körülbelül 40 százalékkal nehezebb, mint egy hasonló normál gumiabroncs, ami azt jelenti, hogy több üzemanyagot fogyaszt vele a jármű. Ráadásul ezek a típusok drágábbak, és a vezetési komfortot is rontják a merevebb oldalfalak.