Az egykori Gyere haza, fiatal! program inverzeként is felfogható az a kezdeményezés, miszerint ha nem is jön haza a külföldön tanuló hazánkfia, attól még eladósodhat a magyar állam felé. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség két tervezetet is feltöltött a kormányzat honlapjára, és bocsátott így társadalmi egyeztetésre, amelynek célja, hogy megteremtse

  • a törvényi jogalapot a Diákhitel szervezetnek a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott, külföldön felvett hitel hallgatói hitellel történő kiváltására, illetve az EGT-tagállamokban;
  • valamint az Egyesült Királyságban folytatott nappali munkarendű felsőoktatási képzés ideje alatt felvett hitelek kiváltására és magyar diákhitellé alakítására szolgáló konstrukció jogszabályi kereteinek megteremtése.

A tervezet értelmében a Miniszterelnökség módosítja a hallgatói hitelrendszerről (vö.: Diákhitel) szóló 2012-es kormányrendelet, és teljesen új alcímet szerkeszt bele a dokumentumba:

Kapcsolódó

külföldön felvett hitel kiváltása.

Eszerint a külföldön felvett hitel hallgatói hitellel történő kiváltására – egyéni hitelbírálat és
kockázatértékelés nélkül, de az előírt meghatározott előminősítési eljárás lefolytatásával – jogosult, aki magyar állampolgár, menekültként elismert, valamint állandó, vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy. Aki lakóhelyét a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette, illetve a hallgatói hitel igénylésekor nincs érvényes, azonos hitelcélú felhasználást biztosító hallgatói hitel-, vagy kölcsönszerződése a Diákhitel szervezettel.

És persze ami ebben az esetben releváns,

Európai Gazdasági Térség (EGT) felsőoktatási intézményben, illetve az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményében, teljes idejű képzésen oklevelet szerzett, valamint a kiváltó hitel igénybevétele iránti kérelem benyújtásakor még nem töltötte be a 45. életévét, és korábban még nem váltott ki e rendelet rendelkezései alapján külföldön felvett hitelt.

Számos speciális feltételt támaszt a jogalkotó, de a legsokatmondóbb, hogy az igénylőnek vállalnia kell, hogy

a hitelkiváltást követő 7 éven belül legalább 5 évig hallgatói jogviszonyt vagy munkaviszonyt tart fenn Magyarországon

(ebben a hallgatói jogviszony időtartama legfeljebb 2 évet tehet ki).

Ha a kiváltó hitel folyósításától számított 7 éven belül ez a kötelezettségvállalás meghiúsul, akkor a meghiúsulás napjától a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan az állami kamattámogatás – amennyiben az az adott hitelhez kapcsolódik – megszűnik, és a kölcsön ügyleti kamata az alábbiak szerint módosul:

  • szabad felhasználású hallgatói hitel esetén a szabad felhasználású hallgatói hitel ügyleti kamatának 5 százalékponttal;
  • kötött felhasználású hallgatói hitel esetén a kötött felhasználású hallgatói hitel ügyleti kamatainak 5 százalékponttal növelt mértékére módosul.

Egyébként a kiváltó hitel lehet:

  • szabad felhasználású hallgatói hitel, amennyiben az igénylő által külföldön felvett hitel
    szabad felhasználású személyi hitel, vagy
  • kötött felhasználású hallgatói hitel, amennyiben az igénylő által külföldön felvett hitel
    igazoltan a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra került felhasználásra, azzal, hogy összege legalább 1 millió forint és nem haladhatja meg a 10 millió forintot.

Azt viszont a tervezetben kikötötték, hogy nem használható fel folyószámlahitel-tartozás, hitelkártya-tartozás, jelzáloghitel-tartozás vagy ingatlant terhelő hiteltartozás kiváltására.

Egyébként Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok hétvégi frakcióülésén beszélt a diákhitelhez mintájára beharangozott munkáshitelről is, mint kiemelte, a diplomások mellett a képzett munkaerő is nagyon fontos, ezért munkáshitelt szeretnének bevezetni 2025-ben: a diákhitelhez hasonlóan a dolgozó fiataloknak is nulla kamatozású hitelt fognak adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését és hozzájárul a gazdaság erősödéséhez.