Ahogy az orvostudomány az információ révén egyre hatékonyabb kezeléseket fejleszt, úgy a gazdaság, azon belül az új aranykor felé tartó turizmus is bölcsebbé válhat az adatvezérelt megközelítésekkel.

Ennek kikerülhetetlen módja a mesterséges intelligencia alkalmazása, ami egyre terjed, csakhogy, a digitális felzárkózást még mindig számos vakfolt és egyfajta naivitás árnyalja.

Az egyik leginkább ígéretes terület az adatgazdálkodásban a turizmus ágazat, ahol az AI-rendszerek a fenntarthatóság és a tudatos tervezés irányába mutatnak. De nem szabad azt gondolni, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése önmagában megoldja az évtizedes kihívásokat: a szezonális túlterheltséget, a fenntarthatatlan növekedést, vagy akár a munkaerőhiányt – mutatott rá az Economxnak Rasztovits Dávid.

Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója
Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója
Kép: Economx

A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint az AI nem csodaszer, ami magától fejlődik és így hasznot hajt – ez a naiv technológiai optimizmus inkább olyan félreértésekhez vezet, amelyek más területeken már előfordultak.

A gyerekcipőből ideje kilépni, hogy áldás és ne átok legyen az elkerülhetetlen szemléletváltás – figyelmeztetett.

Az információ tudás, de naivitással félrevezet

Nem elég csak bevezetni az AI-t, mert attól még nem lesz automatikusan sikeres egy vállalkozás, nem jön plusz bevétel, nem zárkózik fel egy térség, nem ugrik meg a vendégforgalom, nem profitál a gazdaság.

Ez nem pusztán egy adatgyűjtő alkalmazás, amely néhány kattintással megmondja, mikor, hova és hogyan utaznak az emberek, és az miként hajt hasznot, milyen alapot ad adhat egy szektor fejlődéséhez – sorolta a szakember.

Az AI inkább egy olyan információs struktúra, amely elvezethet a fenntartható teljesítménynövekedés irányába, de csak komplex adatvezérelt szemlélettel, versenyképes, jövőbenéző tudással és főként, megfelelő etikai keretekkel.

Ezek híján viszont torzul a szakmai párbeszéd, ami elterelheti a figyelmet a valódi strukturális problémákról, vargabetűt leírva a permanens fejlődés helyett.

Nem lesz mindenkiből globális állampolgár

Kitért rá: a digitális technológia demokratizáló erejébe vetett hit – miszerint az információ szabad áramlása előbb-utóbb feloldja a strukturális egyenlőtlenségeket – a turizmusban is már jelen van.

E narratíva szerint az okostelefonok, a foglalási platformok, a személyre szabott útvonaltervező rendszerek és az algoritmikus ajánlók révén mindenki „globális állampolgárrá” válhat és kiélvezheti az utazás örömeit.

A valóság ezzel szemben viszont egyelőre azt mutatja, hogy a technológiai eszközökhöz való hozzáférés mértéke és minősége társadalmi, gazdasági és kulturális törésvonalak mentén megoszlik. A reális viszonyrendszerek figyelembevétele nélkül márpedig a valódi választás szabadsága és lehetőségei sérülnek, és így csak néhányan húznak hasznot a digitalizációból – közölte.

Az AI sem helyettesíti az embert

A nagy techcégek célkitűzései egyaránt azt a hitet tükrözik, hogy a technológiai fejlődés szükségszerűen a társadalmi jólét irányába mutat.

Ezen felfogás szerint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a nagy adathalmazok elemzése révén egyre többet tudunk meg a világról, és ha ezek az ismeretek megfelelő kezekbe kerülnek, akkor igazságosabb és fenntarthatóbb rendszerek jöhetnek létre.

Ehhez azonban nem elég követni a technológiai fejlődés tempóját, hanem azt transzparens, emberközpontú módon kell tenni, az egyensúly fenntartásával.

A turisták mozgásmintáinak elemzése, a fogyasztói preferenciák előrejelzése, vagy a fenntarthatósági mutatók folyamatos nyomon követése csak akkor válik valódi társadalmi értékké, ha a döntéshozók és szolgáltatók értik, miként lehet az információból tudást, abból pedig bölcsességet formálni – mondta Rasztovits Dávid.

A döntéshozók térfelén pattog a labda

Mindehhez kulcskérdés a digitális eszközök hozzáférhetősége és oktatása: ne csupán néhány technológiailag fejlett szereplő profitáljon a rendszerekből, hanem valóban demokratizálódjon a turizmushoz való hozzáférés – mind a vendégek, mind a szolgáltatók oldalán – mondta.

Ehhez újfajta szabályozásra, tudatos szemléletformálásra van szükség.

Szerinte a következő évek egyik legfontosabb feladata felismerni azt, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi ítélőképességet.

A digitális tudásra építő turizmus jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e a technológiai eszközöket nemcsak a növekedés, hanem az értékteremtés és közösségi jólét szolgálatába állítani – állapította meg Rasztovits Dávid.

Kapcsolódó