Friss kutatás: még mindig jobb a hevített dohánytermék, mint a cigi

Ahogyan a kutatási publikáció megállapítja, a dohányfüst, mint a hagyományos cigaretták terméke, számos káros, mutagén és rákkeltő vegyi anyagot tartalmaz, például:

• arzént;
• hidrogén-cianidot;
• benzolt;
• reaktív gyököket;
• és nitrozaminokat.

Ezeknek a cigarettafüst-kemikáliáknak a szájüreg kemény és lágy szöveteire gyakorolt hatása jól ismert és dokumentált. A szájüreg és a garat rákja, a parodontitis (a fog körüli szövetek pusztulása), a fogszuvasodás, a szájfájdalom és a csökkent nyáláramlás csak néhány a dohányosoknál előforduló számos betegség közül. A negatív hatások nagy része a dohány égése során keletkező toxinok következménye.

Horvátországban kutattak

A publikáció szerzői azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a cigarettázás parodontológiai következményei a hevítéses termékek használatáéhoz. A vizsgálatba a kutatók 66 résztvevőt vontak be a horvátországi Rijeka Dentistry Clinic betegei közül. Mindannyian 26 és 56 év közöttiek voltak (az átlagéletkor 38 év); 64 százalékuk nő.

A kutatás során három csoportra osztották a résztvevőket: nemdohányzókra, klasszikus cigarettázókra és hevítéses termékeket használókra. A három vizsgált csoport között nem volt szignifikáns különbség a szájhigiénés protokollok és a fogmosás gyakorisága tekintetében.

Minden résztvevő fogkefét használt a szájhigiénia fenntartására, emellett 23-an (35 százalék) fogselymet, 20-an (30 százalék) fogközkefét, 17-en pedig szájvizet is igénybe vettek. A legtöbb páciens naponta kétszer (73 százalék), illetve háromszor vagy többször (18 százalék) mosott fogat.


A fő vizsgálati paraméterek a szondázási mélység (a fogíny szélétől a parodontális zseb – amikor a fogkő és a plakk mélyebbre hatol a gyökér és a fogíny között, parodontális zsebeket létrehozva - aljáig terjedő távolság, PD), illetve a fognyaktól a fog-íny kötődés megszűnéséig mért távolság (CAL).

Eltérő parodontológiai eredmények

A klinikai vizsgálat során a horvát kutatók a fentiek mellett:

• az ínyvérzést;
• a plakk mennyiségét;
• a fogíny visszahúzódását;
• a fogmozgást;
• a furkációs hibákat (többgyökerű fogak tartószöveteinek elpusztulása) is elemezték.

A három csoport az átlagos PD és CAL értékben kimutathatóan különbözött, a hagyományos cigarettázóké volt a legmagasabb, a nemdohányzóké pedig a legalacsonyabb. A hevítéses termékeket használó fogyasztók egyértelműen jobb parodontológiai eredményeket értek el, mint a dohányosok, a legjelentősebb eltérés a fog-íny kötődés elvesztésével kapcsolatban mutatkozott.

A CAL és PD parodontális indexek valamivel rosszabbak voltak a hevítéses termékeket használóknál, mint a nemdohányzóknál, de a különbségek nem voltak szignifikánsak.

A kutatási eredmények konklúziója szerint a felnőttek esetében a hevítéses dohánytermékek aeroszoljainak való kitettség kevésbé káros hatással van a parodontális szövetekre a parodontális indexekkel (PD és CAL) mérhető ártalmakat tekintve, a hagyományos cigarettához képest.