Forrong a tudományos szféra nagyja, miután Donald Trump egy sor erősen kérdéses rendeletet hozott az egészségüggyel és a tudománnyal kapcsolatban.

Az amerikai elnök többek közt 

Kapcsolódó

  • kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO),
  • tudományos publikációkat tett elérhetetlenné az interneten,
  • csak az ő engedélyével és a számára megfelelő terminológiával lehet publikálni,
  • letiltotta az egészségügyi segélyszállítmányokat az eddig támogatott országokban,
  • egy oltástagadót jelölt ki egészségügyi miniszternek,
  • és több millió dollárt vonna el többek közt a rák- vagy Alzheimer-kutatásoktól.

A tudósok szerint a Trump a tűzzel játszik, ugyanis átíratni tudományos publikációkat, kihagyni belőle dolgokat, több mint veszélyes.

„Őszintén szólva, el vagyok keseredve. A legtöbb szakember szomorúan nézi, hogy a populizmus világában 1 bites információkat közölnek, miközben a tudomány és a valóság rendkívül komplex. Irgalmatlan mennyiségű munka és kutatás van egy tudományos publikáció mögött, amit figyelmen kívül hagynak, ehelyett rövid hazugságokkal próbálják elérni az embereket” – mondta az Economxnak Rékassy Balázs.

Az orvos-egészségügyi közgazdász hozzátette: „attól félek, hogy ennek visszafordíthatatlan következményei lesznek. Olyan őrület indulhat el, hogy más szélsőséges nézeteket valló vezetők is felülnek erre a trendre.”

Amerika legnagyobb problémája: az egészségbiztosítás

Az Egyesült Államokban borzasztóan rossz a lakosság egészségi állapota, hiába költ rengeteget egészségügyre az ország. Az USA nagyjából 17 százalékot fordít GDP-arányosan egészségügyre, ennél többet senki nem költ a világon. Hogy kontextusba helyezzük: az Európai Unió nagyjából 10 százalékon, míg Magyarország körülbelül 7 százalékos mutatón áll.

Kép: Economx

Az amerikai egészségügyi helyzettel valamennyire mi magyarok is tisztában lehetünk, hiszen aligha akad itthon olyan ember, aki ne nézte volna annak idején a Vészhelyzet című sorozatot, majd később a Dr. House-t vagy a Grace klinikát. Ha máshonnan nem is, ezekből a sorozatokból mi is tudhatjuk, hogy Amerikában óriási problémát jelent az egészségügyi biztosítás. A tv show-k alkotói küldetésszerűen, újra és újra megpróbálják felhívni a figyelmet arra, hogy

az amerikai lakosság igen nagy része alul- vagy egyáltalán nem biztosított, emiatt rengeteg ember veri magát eszement költségekbe, de sok esetben végződik halállal egy-egy ember története.

„Hiába van egy felső osztály, aki megengedheti magának a tökéletes egészségbiztosítást, van egy középréteg, akinek biztosítása nem terjed ki mindenre, és van egy széles néptömeg is, amelynek rendkívül alacsony a biztosítása vagy egyáltalán nincs neki” – mondja Rékassy Balázs. Utóbbi réteg kevésbé egészségtudatos, de nem is tud az lenni, mert nincs rá lehetősége, nem hatékony a rendszer, a rossz egészségi állapotban lévők nagyon drágán jutnak megfelelő ellátáshoz. 

A lapunknak nyilatkozó egészségügyi közgazdász elmondta, hogy

az egészségügyi szolgáltató a legtöbb esetben magánkézben van, nekik pedig az számít, hogy profitot termeljenek.

A jogi csapatok abban érdekeltek, hogy minden egyes picit is hibázó orvost fülön csípjenek, így jogi perekkel támogatják a betegeket. Az orvos tehát abban érdekelt, hogy mindegy egyes vizsgálatot  –sokszor szükségtelenül is – elvégeztessen, az esetek nagyon nagy többségében azonban ezeket a vizsgálatokat nem fedezi egy átlagos amerikai munkavállaló biztosítása.

Fontos megértenünk, hogy míg mi, magyarok az érvényes tb-kártyánkkal elmehetünk a háziorvosokhoz, a szakorvosokhoz; igénybe vehetjük a kardiológiai, a neurológiai, az ortopédiai ellátást; csináltathatunk CT-t, röntgent, MRI-t, addig az Egyesült Államokban ez nincs így. Akinek nincs mindenre kiterjedő biztosítása, az egy komolyabb egészségügyi vészhelyet esetén több százezer dolláros számlával távozhat a kórházból, amit majd kifizet valahogy, ha tud.

Mi orvosok azt szoktuk mondani, hogy nincsen egészséges ember, csak nem jól kivizsgált beteg

– hangsúlyozta Rékassy Balázs. Kiemelte továbbá azt is, hogy Amerikában rendkívül drága az orvosi egyetem, csak a tehetős családok engedhetik meg maguknak – a bátrabbak diákhitelt vesznek fel emiatt. Az erre a pályára készülő emberek viszont úgy vannak vele, hogy egy tisztességes karrier elég magas fizetést hoz majd ahhoz, hogy a befektetett költségeket egy napon visszanyerjék.

Globálisan is következménye lehet Trump egészségpolitikájának

„Kívánom, hogy ne legyen még egy világjárvány, de attól félek, hogy lesz, mert, ahol 8 milliárd ember él a Földön és ilyen utazási gyakorlat van, ott lesz. Tudni kell viszont, hogy sokkal lassabban fogunk reagálni a tudományos élet nehezítése, és a forrásmegvonás által” – közölte Rékassy Balázs. Az ugyanis, hogy Trump kiléptette az USA-t a WHO-ból teljesen felforgatta a szervezet költségvetési terveit, emiatt a szervezet tagállamai 400 millió dolláros (mintegy 159,7 milliárd forint) költségcsökkentésről egyeztettek.

A járványokkal kapcsolatban azt is fontosnak tartom megjegyezni – mondta lapunknak az orvos –, hogy nagyon nem szerencsés, hogy egy oltás- és korlátozó intézkedéseket tagadó személy kerül az egészségügyi tárca élére a világ egyik legerősebb hatalmában. Mi innen Magyarországról azt is nehezen tudjuk felfogni, hogy mit is jelent valójában a fejlődő országoknak, hogy az Egyesült Államok leállította a nemzetközi fejlesztési ügynökséget az USAID-et.

Az egészségügyi közgazdász kifejtette, hogy kétféle megközelítés van az egészségpolitikában.

  • Az egyik, hogy „termelj, generálj gazdasági fejlődést, meg majd abból visszacsorgatunk úgy, hogy legyen belőle egészségügy”.
  • A másik felfogás szerint „az államnak alapvető feladata, hogy biztosítja a jó egészségügyet, int közszolgáltatást, és ha azt biztosítja, akkor jobban fejlődik az ország”.

Rékassy Balázs szerint a mai fejlett világban utóbbival lehet versenyképes gazdaságot teremteni. Ha ugyanis az embereknek megteremtik az egészséges és békés boldogulás lehetőségét, és ellátják jó közszolgáltatásokkal az országot, az emberek jobban fognak termelni. Arról nem is beszélve, hogy vonzóvá tesszük vele az országot, és beáramlik a termelést segítő tőke. Ezzel szemben az első verzió az üzeni: mindenki annyit ér, amennyit termel, azonban ez csak a társadalmi különbségeket növeli.

A harmadik országok veszélyeztetése

Nem kérdés, hogy a gyógyszeriparra is óriási hatással lesz a USAID leállítása, ezek a szervezetek ugyanis komoly vásárlóerőt jelentenek a harmadik országok felé a vakcinák és gyógyszerek tekintetében. Ez most jelentős bevételkiesést fog okozni a gyógyszercégeknek.

Ráadásul a program leállítása rontja a születéskor várható élettartamot, s a gyermekhalálozási statisztikákat is. Ha nem lesz vakcina, nem lesz védőoltás, megfelelő táplálkozási segítség vagy ivóvíz-támogatás, az már közép-rövid távon is rontani fogja az egyes régiók életesélyeit, ráadásul növelik a migrációt.

Rékassy Balázs kiemelte, Donald Trump nem szigetelheti el magát a 21. században, mert minden visszafelé sülhet el.

Padlógázzal rombolja Trump az egészségügyet, ez az egész világra hatással lehet

Az amerikai elnök döntése nyomán globálisan több tízmillióan maradnak gyógyszer nélkül, de hátrányos helyzetbe kerülhet a rák- vagy Alzheimer-kutatás is, miután több milliárd dolláros forrásmegvonást lengetett be. Bővebben→