Az elmúlt években felerősödő globális felmelegedés következtében egyre durvábbak és gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek és rendszeresek a hőhullámok. A rekkenő hőség elviselésében fokozott szerepet kap a légkondicionálás, ám annak intenzív használata jelentős terhelést ró a magyar villamosenergia-rendszerre.

Extrém meleg napokon gyakran rekordfogyasztásokat mérnek az áramszolgáltatók, ami felveti a kérdést, hogy van-e elegendő tartalék a rendszerben. Az elmúlt évek adatai szerint a fogyasztási csúcsok főként a déli és az esti órákban jelentkeznek. 

Kapcsolódó

A Covid világjárvány és az energiaválság hatásai, valamint a lakossági fogyasztási korlátozások tovább bonyolították az energiaszámlákat és a fogyasztási mintákat. Vajon előfordulhatnak áramkimaradások a hálózat nyári túlterhelésének következtében, és hogyan segíthetnek a megújuló energiaforrások a helyzet kezelésében? Szakértők válaszoltak az Economx kérdéseire. 

Elavult villamosenergia-hálózat 

A magyar villamosenergia-hálózat egyértelműen nagyszabású korszerűsítésre szorul, mivel a régi hálózati elemek nem mindig bírják a megnövekedett terhelést, a meghibásodások pedig akár hosszabb áramkimaradásokat is okozhatnak. Ezek különösen a kritikus infrastruktúrákat (kórházak, közlekedési rendszerek) érinthetik súlyosan. Ráadásul az elavult vezetékek és transzformátorok nagyobb meghibásodási kockázatának, túlmelegedésének következtében tűz keletkezhet, ami elsősorban a régi építésű épületekben jelent komoly veszélyt.

Sorra dőlnek a fogyasztási csúcsok

Megkeresésünkre a MAVIR - Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság - kommunikációs vezetője, Hlavay Richárd nyilatkozott a magyar villamosenergia tartalékairól, a napi energiahasználati csúcsokról, illetve a történelmi nyári csúcsok alakulásáról.

Általánosan leegyszerűsítve elmondható, hogy 27 Celsius fokos napi átlag hőmérséklet felett minden további 1 Celsius fok emelkedés legalább 100-200 megawattos nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is. 

Ettől függetlenül a magyar villamosenergia rendszerben a szükséges tartalékkapacitások rendelkezésre állnak.

– erősítette meg Hlavay Richárd.

A téli és nyári bruttó csúcsidős rendszerterhelések alakulása 1990 és 2024 között jól mutatja, hogy 1997-től kezdve minden évben fokozatosan nőtt a nyári csúcs, a téli rekordszámok pedig összességében szintén növekvő tendenciát mutatnak.

Téli és nyári bruttó csúcsidei rendszerterhelések alakulása 1990 és 2024 között - MAVIR adatforrás
Téli és nyári bruttó csúcsidei rendszerterhelések alakulása 1990 és 2024 között - MAVIR adatforrás
Kép: Economx

Esélyes, hogy idén megdöntjük a valaha mért legnagyobb nyári fogyasztást 

Az idei rekord eddig a július 10-én regisztrált 6901 MW, de a mindenkori történelmi nyári csúcs egyelőre a 2021-es 6940 MW. 

Az idei nyarat tekintve folyamatosan dőlnek meg az előző napi csúcsok, és az időjárás előrejelzés alapján minden esély meg van arra is, hogy a korábbi 2021-es történelmi csúcsot is megdöntsük. 

– állítja a MAVIR kommunikációs vezetője.

Mikor vannak a napi csúcsok?

Egy napon belül alapvetően több fogyasztási csúcsot is megkülönböztetünk, elsősorban a déli és esti csúcsot, ezen értékek abszolút maximuma fogja megadni, hogy melyik a napi rekord. Az, hogy egy adott napi csúcsérték a déli időszakra, vagy az esti időszakra esik, általában szezonális hatásoktól függ. Téli időszakban például szinte mindig a kora esti órákra. 

Nyáron, tartós kánikula esetén ugyancsak inkább az esti órákra jellemzőek a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban a klímaberendezések mellett már a világításra is szükség van, és más elektromos berendezések – vízmelegítők, tűzhelyek, szórakoztatóelektronikai berendezések - is üzemelnek.

Egyéb időszakokban inkább a déli csúcsórák jellemzőek.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

A COVID-19 és a háborús energiaválság hatásai 

A koronavírusjárvány idején kettős hatás volt megfigyelhető. A járvány kezdeti időszakában nagy mértékű, 10 százalék körüli villamosenergia felhasználás csökkenés volt megfigyelhető. Azonban egy-egy időszakban – így például 2021 nyarán (amikor szintén kánikula volt), a rendszerterhelési teljesítmény és energiaértékek ismét visszatértek a megszokotthoz, sőt akár túl is szárnyalták a korábbi értékeket. A háború és a válság hatása szintén látszódik a havi forgalmi adatokban, azonban a csökkenés másik tényezője a nagy mértékben megjelenő háztartási méretű napelemes energiatermelés, aminek a pontos értéke mérés hiányában nem jelenik meg a statisztikákban, így a rendszerterhelési adatokban sem.

A megújuló energia szerepe 

A növekvő zöld energia termelők (ezen belül is a főként az időjárásfüggő, elsősorban naperőművek) részaránya nyilvánvalóan a világosabb órákban jelenthet nagyobb kihívást a rendszerirányító és az elosztók számára is. 

Viszont a nyári csúcsok esetén, amikor a csúcs az esti időszakokban jellemző inkább, a megújuló források jelenléte már nem jelentős a rendszerben.

A naperőművek csak a napos órákban termelnek energiát, így az esti csúcsidőszakokban, amikor az energiaigény megnő, a naperőművek nem járulnak hozzá az energiaellátáshoz. Más megújuló energiaforrások, mint a szélenergia, szintén időjárásfüggők, és a szél sebessége is változhat az esti órákban. A vízenergia és a bioenergia stabilabb források lehetnek, de ezek aránya gyakran kisebb, és nem mindig elérhetőek az adott régióban vagy szükséglet kielégítésére.

Áramkimaradások jöhetnek?

Lapunknak Pletser Tamás energiaszakértő is nyilatkozott. Szerinte a magyar villamosenergia-rendszer rendkívül leterhelt, és a kapacitásai csúcsra vannak járatva, 

így az sem lenne meglepő, ha nagyobb kiterjedésű áramkimaradások következnének be az extrém hőhullámoknak köszönhetően, ám ezek első körben az ipari létesítményeket érnék el, és csak ezután a lakosságot. 

Viszont ami még ennél is nagyobb probléma, az a nagy feszültségű távvezetékek meghibásodásának lehetősége.

Visszaestek a fejlesztési beruházások

A koronavírus járvány, majd a háború miatt kialakult energiaválság, illetve az azzal járó lakossági fogyasztási korlátozások jelentősen visszafogták az ipari és a lakossági gázfogyasztást, az áram tekintetében kisebb volt a visszaesés. Meghatározó energetikai hatása volt a járványnak továbbá, hogy világszinten lelassultak a nagy energetikai beruházások. 

A jelenleg tapasztalható ellátási problémák részben annak is köszönhetőek, hogy nagyon gyorsan visszaállt a globális kereslet 2021-től kezdve, miközben a beruházások a covid miatt 3-4 éves csúszást szenvedtek el. 

Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra az 1970-80-as években voltak jellemzőek jelentős erőmű-beruházások, és ezek a rendszerek most kezdenek kifogyni. Jelenleg egy komoly beruházási bővülés van a meglevő eszközök cseréjére is, a megújuló energiaforrások; a nap-és szélenergia szerepe pedig egyre inkább felértékelődik.