A Belügyminisztériumban egyeztetett egymással az egészségügyi ágazatért felelős felsővezetés és a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A részletes beszámoló szerint a tárgyalást a MOK elnöksége kezdeményezte.

Mint, ahogyan a MOK honlapján nyilvánosságra hozott levélben írják: a minisztérium és a MOK találkozójára a viharos 2022 -23 évi események után került sor. A MOK szerint valós, érdemi egyeztetés volt, melynek van néhány kisebb azonnali eredménye, több területen közös munka kezdődik, de vannak olyan területek is, ahol továbbra is jelentős a nézetkülönbség.

Kapcsolódó

Az egyeztetésen részt vett a Belügyminisztérium részéről:

A MOK elnöksége részéről:

  • Kincses Gyula elnök
  • Álmos Péter alelnök
  • Meglécz Katalin titkár
  • Svéd Tamás titkár

A kamara szerint a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz két alapvető dolog szükséges, a szakdolgozók munkaerőhiányának csökkentése, és érdemi szakdolgozói béremelés valamint az anyagi szempontból jelentősen jobb helyzetben lévő orvosok, fogorvosok, egészségügyi szakirányú diplomások esetében a bizonytalanság, fenyegetettség érzésének csökkentése, a biztonságos, kiszámítható, minőségi betegellátást lehetővé tevő jövőkép és munkakörülmények megteremtése.

A kamara szerint ehhez szükséges az egészségügyre vonatkozó kormányzati tervek megismerhetősége és több, a dolgozókat kiszolgáltatottá tevő vagy hátrányos helyzetbe hozó (szerzett jogot elvevő) törvény és rendelet módosítása.

A tárgyaláson egyértelmű volt, hogy a BM alapvetően a megkezdett úton és stílusban kíván tovább menni, utólagos korrekcióra csak korlátozottan nyitott.

A MOK, ahogy fogalmaznak, szeretné megismerni a betegellátás átalakításának "mestertervét", valamint a BCG tanulmányt, de Pintér Sándor a titkosításra és harmadik fél jogaira hivatkozott.

A bűncselekmények verték ki a biztosítékot

Miniszter többször kitért az orvosok és szakdolgozók erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra.

Az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg egyben a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként.

Pintér Sándor azt is egyértelművé tette, hogy a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, együttműködés kialakítása még nincs napirenden, ebben nincs kormányzati álláspont.

Az alapellátással kapcsolatban Takács Péter elmondta, hogy az alapellátási indikátorok finomítása folyamatos marad, de kormányzati a cél az, hogy az alapellátásban a bérkiegészítést beépítsék a finanszírozásba is. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint fontos a teljesítés - minősítés (indikátor) alapú finanszírozás aránya tovább növekedjen, és az alapellátó orvosok jövedelme ne az életkortól, hanem a “teljesítményétől” függjön.

Ahogy a tárgyaláson elhangzott az alapellátásban a szakdolgozói bértámogatást nem tervezik megemelni a szakdolgozói béremelésnek megfelelően, azt a praxisfinszírozásból kell kigazdálkodni az alapellátóknak. Valamint a rezsiköltségek átvállalását sem tervezik. Kormányzati cél, 2028-ra csak meghatározott létszámot ellátó praxisok maradjanak fenn.

Jön a 8 órás orvosi munkaidő

A megbeszélésen a munkaidővel kapcsolatban Pintér Sándor nagyon határozott véleményt fogalmazott meg és érdemi vitára nem volt nyitott.

A belügyminiszter szerint a munkaidő mindenki számára 8 óra. Takács Péter elmondta, hogy lehetőség lesz 6 órás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is.

A kamara szerint azonban a teljes munkaidőt nem lehet 8 óra rendelési idővel kitölteni, mert egyrészt ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, másrészt az orvosnak a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is.

Fekvőbeteg ellátásról relatív kevés szó esett - írták. Pintér Sándor felvázolta a vármegyei központok és megyei kórház igazgatójához rendelt feladatkörök koncepcióját, ahol a teljes megyei betegellátás szervezéséért, a betegutak kialakításáért ez a menedzsment felel majd. Ettől várják a hatékonyság növekedését, a kis, kevés beteget és rossz hatékonysággal ellátó osztályok megszűnését, a betegellátás hatékonyságának növekedését, erről egyébként itt írtunk bővebben. Vagyis, hogy 2024. március 31-ig létrejön Magyarországon egy 22 darab irányítási funkciókkal felruházott és integrált betegutakkal rendelkező megyei egészségügyi ellátó rendszer, melyben 53 darab irányító funkcióval felruházott kórház vesz részt, jelenleg egyébként 94 intézmény van jelen a hazai betegellátásban.

Szóba került, hogy a kórházak “rezsijét”, a működési költségeket teljesen le fogják választani az egyéb finanszírozásról és külön kezelik majd.

Nem lesz inflációkövető bérezés

Prioritás lesz az egészségügy informatikai fejlesztése is, mert elmaradott. Az orvosi és a szakdolgozói fizetések inflációkövetéséről a Pintér Sándor azt mondta: erre nincs lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül infláció követő bérezésben más területeken sem. Az egészségügyi vezetés több témában például a kórházi fertőzések, a minőségbiztosítás, az orvosok teljesítménymérésének alapelveire várnak javaslatokat a kamarától.

A járóbeteg-szakellátás átalakítása kapcsán pedig a minisztérium nem tart szükségesnek ennyi ellátási pontot, javaslatot várnak a 257 ellátási pont racionalizációjára.Valamint tervezik a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a radiológiában és a pathológiában is.