Október elején Torinóban megrendezett Régiók és Autonóm Tartományok Fesztiváljának záró akkordjaként felszólalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. Beszélt többek között kormánya eredményeiről, és méltatta a nemzeti helyreállítási tervet. Kiemelte, ez egyedülálló fejlődési lehetőséget jelent Olaszország számára.
„A rendelkezésre álló erőforrásokat a legjobban kell elköltenünk, mert végesek, a teendő pedig rengeteg. A célunk, hogy rövid időn belül egy versenyképesebb országot hozzunk létre” – idézi Melonit az Euractiv.
A kormányfő jelenléte és szavai azonban heves ellenreakciókat is kiváltottak. Több száz diák köszöntötte őt érkezésekor olyan – a legkevésbé sem barátságos – transzparensekkel, mint például a következő: „Meloni, nem látunk szívesen Torinóban”.
A diákok azt követelték Melonitól, hogy azokból a bizonyos rendelkezésre álló erőforrásokból fussa a diákok támogatására is. A megélhetési válság közepette ugyanis megterhelőnek érzik az albérletekre és tanulmányokra fordítandó összeg előteremtését.
A magas bérleti díjak ellen egyébként hetekig tiltakoztak, diákok százai táboroztak az egyetemi épületek előtt
- Torinóban,
- Milánóban,
- Rómában,
- Firenzében,
- Bolognában és
- Cagliariban is.
A fiatalok a tüntetésekkel arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a nagyvárosokban egyre nehezebb megfizethető szállást találni a képzések idejére. A kormány pedig eddig nem tett lépéseket a helyzet megoldására.
Nyílhat a társadalmi olló
A nagyvárosi bérleti díjak emelkedése komoly kihívás elé állítja a családokat Carlo Giordano, az Immobiliare.it olasz ingatlankereső igazgatósági tagja szerint is. Hozzátette, ha a problémára nem születik megoldás akár állami szinten, akár az oktatási intézmények részéről, félő, hogy a felsőoktatás kivételezettek privilégiumává válik. Azoké, akiknek a családja rendelkezik a megfelelő megtakarításokkal ahhoz, hogy finanszírozni tudja a fiatal tanulmányait az ahhoz kapcsolódó költségekkel együtt.
De nem kizárólag az olasz diákok szenvednek a megélhetési válságtól.
Néha éjjel egykor zárom be a bárt, aztán reggel kilenckor már a könyvtárban vagyok, szóval elég nehéz. De heti 15 órát kell dolgoznom, hogy fedezni tudjam a lakbért
– nyilatkozta Kerys Bettles, egy skóciai egyetem tanuló 21 éves diák a BBC-nek.
A Hepi kutatóintézet (Higher Education Policy Institute) júniusi felmérése alapján az Egyesült Királyságban az egyetemi hallgató 55 százaléka végez már fizetett munkát, míg egy évvel korábban ez az arány még 45 százalék volt.
Josh Freeman, az kutatóintézet munkatársa pedig ezt összességében kedvezőtlen tendenciának látja. A kutatás során ugyanis azt látták, elsősorban a megélhetési válság miatt kényszerültek arra sokan, hogy munkát vállaljanak.
„A probléma mélyítheti az egyenlőtlenségeket azok között, akiknek nem kell dolgozniuk, és akik enélkül nem tudnak tanulni. És ez nem csak a diákok tanulmányait érinti. Amikor szűkösebb pénzkeret áll a diákok rendelkezésére, sok esetben a tanórán kívüli, társadalmi tevékenységekről is le kell mondaniuk”
– magyarázta.
A motiváció döntő tényező
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egyrészt törvényszerűen van igazság a brit kutató megállapításában. Fontosnak tartja azonban elkülöníteni egymástól a munkába álló egyetemisták két külön csoportját.
Sok diák nem csak kényszerből dolgozik egyetem mellett, hanem mert tudatosan függetlenedne, önálló életet kezdene. Vagy éppen azért, mert szakmai tapasztalatot szeretne gyűjteni, és tanulmányai mellett tudatosan készül kilépni a munkaerőpiacra
– mondta az Economxnak Szatmári Judit karrier- és pályaorientációs coach, tanácsadó.
Hozzátette, bizonyos esetekben akár lehetőség is kovácsolható az egyetem melletti munkavégzésből. „Legfőképp abból, hogy az elméleti, iskolapadban megszerzett tudás mellett már releváns szakmai tapasztalatot is fel tud mutatni az illető pályakezdőként. Ez a többiekkel szemben komoly versenyelőny lehet” – magyarázta.
Azt javasolja a diákoknak és pályakezdőknek, hogy bátran kísérletezzenek, ismerkedjenek területekkel és szerezzenek többrétű tapasztalatot a munkaerőpiacon. Fontos azonban, hogy ne húzzák túl sokáig ezt a fázist.
„Pályakezdőként a legnagyobb zsákutca az lehet, ha valaki ott ragad egy olyan munkahelyen, amit már »kinőtt«, és ahol már nem tud tovább fejlődni, tanulni vagy egészen más út lenne neki való, de nem mer továbblépni. Olykor kockáztatni kell, hiszen sohasem tudunk 100 százalékig biztosra menni egy munkahelyváltásnál, ez minden életkorban rizikós”
– mondta Szatmári Judit.
Magyarországon drámai változás nem tapasztalható
Az Economxnak nyilatkozó diákszövetkezetek mind arról számoltak be, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett a diákmunkát vállalók aránya az egyetemisták körében. Azt azonban egyik szervezet sem tapasztalta, hogy a megélhetési válság miatt hirtelen megugrott volna a jelentkezők száma.
- A Fürge Diák Iskolaszövetkezet szerint az elmúlt tíz évben 15-ről 50 százalékra nőtt a dolgozó egyetemisták aránya. Ennek hátterében pedig szerintük részben demográfiai okok, másrészt a viszonylag jó bérek sejthetők.
- A Prohuman Diákmunka szerint a folyamatos növekedés részben a felnőtt munkaerőhiánynak köszönhető, egyre szélesebb azon munkák köre, ahol diákokat is alkalmaznak a cégek.
- A MELÓ-DIÁK Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet pedig szintén azt emelte ki, hogy a felsőoktatásba felvett diákok számának növekedése mindenképpen egy lényeges tényező. Ahogy a gazdasági, társadalmi vagy akár a járványhelyzet által generált változások is hatással lehetnek a diákok munkavállalásával kapcsolatos trendekre.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!