Negyedével-harmadával drágább egy Magyarországon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de jó pár egyéb európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott hazai boltokban.

A hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint honfitársaink. A külföldi termékek árelőnyét a hatékonyabb európai gyártók ismeretében könnyebb megmagyarázni, de a magyar termékek eltérő árazása már zavarba ejtő lehet – írja a Portfolio.

Kapcsolódó

A modernizálásra szoruló hazai élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar. Mindez a külföldiek versenyelőnyét jelenti.

A magyar élelmiszeripar kevésbé képes a sokkokat áremelések nélkül kezelni.

A kisebb hazai piac kevesebb gyártóval nagyobb esélyt teremt a hazai áremelésre, mint a nagy, hatékonyabb és sokszereplős európai piac. A magasabb magyar infláció nagyobb teret ad az emelésnek, hiszen a konkurencia is árat emel, ráadásul az inflációs környezetben a dolgozók is magasabb bérigényekkel jelentkeznek. Magyarországon alacsonyabbak a bérek, mint Európa szinte bármelyik országában, amely egyértelműen a hazai gyártóknak kedvez. Ez a bérkülönbség csökkent az elmúlt években, de még mindig jelentősnek mondható.

Az EPR rengeteg pénzt von ki az élelmiszeriparból

Magyarországon az önköltséget aránytalan mértékben növelő tényező a csomagolóanyagok után fizetendő díjak rendszere, az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősség (EPR). A 2023 júliusától hatályos jogszabály mintegy 120 milliárd forintot vont ki az élelmiszeriparból, ami a 2021-es ágazati eredménynek több mint a fele. A korábbi termékdíj költségei sokszorosára emelkedtek az EPR keretei között, mindez Európában is rendkívül drágának számít.

Egy kisebb konzervdoboz esetében ez 1,2 forintról 12 forintra emelkedett, miközben Csehországban 2,54 és Ausztriában is 6,93 forint. Más csomagolóanyagok esetében is hasonló a helyzet: akár műanyagban, akár üvegben, akár másban kerül a polcokra a termék, a hazai rendszer lényegesen több költséget ró a gyártóra. Ha egy termék itthon kerül a vásárló kosarába a hazai EPR-díjat kell fizetni, ha viszont Németországban, akkor az ottani, ami jóval alacsonyabb. Kötelezően rárakódik az egyes termékekre az általános forgalmi adó is, ennek mértéke pedig jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban.