Az Európai Parlament Magyarországot elítélő határozatot fogadott el. A határozat leginkább politikai jellegű, nyomásgyakorlásként értékelhető, és bár kifejezheti az EP véleményét vagy állásfoglalását, nem jár jogi kötelezettségekkel a Tanácsra és az Európai Bizottságra nézve. Az ügyhöz kapcsolódó felszólalásokban az EP-képviselők már a kampányidőszakra készülve politikai üzeneteket hangoztattak érvek helyett.

A héten az Európai Parlament már sokadszor foglalkozott Magyarországgal. A képviselők szerdán vitatkoztak, majd másnap szavaztak. A csütörtöki szavazáson 345 igen szavazattal, 104 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban

Kapcsolódó

az európai parlamenti képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok további eróziója miatt Magyarországon, különösen a nemrég elfogadott úgynevezett nemzeti szuverenitásvédelmi csomag révén, amelyet Oroszország hírhedt külföldi ügynöktörvényéhez hasonlítanak.

Szerda délelőtt az Európai Parlament strasbourgi épülete főleg a magyar források további befagyasztásáról és a 7-es cikkely második fázisába való továbblépésről szóló határozattól volt hangos. Ez utóbbi elfogadása esetén a tagállam szavazati jogát függesztené fel a Tanács. A képviselők megvitatták a december 14-15-i EU-csúcstalálkozó eredményeit, felvázolták az Európai Tanács február 1-jei rendkívüli ülésével kapcsolatos elvárásaikat és értékelték a magyarországi helyzetet, illetve a befagyasztott pénzeszközöket. A határozatot a Néppárt, a szocialisták, a Liberálisok, a zöldek és a baloldal közösen készítették.

A szerdai ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mellett Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is részt vettek volna. Charles Michelt a képviselők a hivatali idejének végéről szerették volna kérdezni, amelyet az a döntése rövidít meg, hogy a júniusi európai parlamenti választásokon megpályázza az európai parlamenti mandátumot.

Akut derékfájás miatt azonban orvosa azt tanácsolta neki, hogy korlátozza mozgását.

A Bizottság elnöke pedig a két és fél órás magyar vita közepén, kevesebb mint egy óra elteltével elhagyta a Parlament strasbourgi üléstermét, hogy elutazzon Olaszországba Giorgia Meloni miniszterelnökkel találkozni. Az EP-képviselőknek való válaszadás feladatát Maros Sefcovicra, a Bizottság ügyvezető alelnökére bízta: a helyzet számos képviselő nemtetszését eredményezte.

Az uniós elnökséget vivő belgák EU-s ügyekért felelős minisztere, Hadja Lahbib felszólalásában kiemelte, hogy a 7-es cikk tekintetében folytatják a munkát és folyamatosan egyeztetnek Magyarországgal. Hozzátette, hogy az Európai Tanács belga vezetése támogatja a Magyarországnak kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntés felülvizsgálatát, de a Tanács a jelenlegi folyamatba nem avatkozik bele, amely a Bizottság és Magyarország között zajlik. 

Ursula von der Leyen beszédében kiemelte, hogy a mandátum megkezdésekor a közös alapértékek megvédésére vállalkozott, amelyet minden tagállamban meg kell védeni. Kijelentette, hogy miután Magyarország egy sor ajánlást követően elfogadta az igazságügyi reformot, elmozdult az igazságügyi függetlenség irányába. 

Magyarország elfogadott egy igazságügyi reformot, ami több fronton is megerősítette az igazságügyi rendszert. Ezt kértük, és Magyarország ezt teljesítette.

– mondta a Bizottság elnöke. Ugyanakkor körülbelül 20 milliárd euró van még befagyasztva melynek okai

  • az LMBTQ-jogok;
  • az akadémiai szabadság;
  • a menekültjogi kérdések;
  • valamint néhányuk a kondicionálgatási kritériumok miatt marad továbbra is blokkolva,

amíg Magyarország nem teljesíti azokat. Végül a Bizottság elnöke azzal zárta, hogy időközben Magyarország előfinanszírozást is kapott, mint ahogy más tagállamok is, a RepowerEU keretén belül. 

„Erősnek kell lennie, hogy legyőzze Orbán Viktort"

A vita során először a pártcsalád frakcióvezetői, majd több EP képviselő is felszólalt. A Néppárt nevében, Manfred Weber felszólította a Tanácsot, hogy lépjen szintet a 7-es cikk ügyében és indítsák meg a hetes cikk szerinti eljárás második pontját.

A Zöldek is ezt az álláspontot erősítették, és a 7-es cikkben való továbblépést szorgalmazzák. A szocialistákat képviselő S&D csoport vezetője szerint „bárki is vezesse a Tanácsülést (Charles Michel távozásával) erősnek kell lennie, hogy legyőzze Orbán Viktort az ukrán kérdésben”. Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője szerint a „jogállamisági csata nem Magyarországról szól, hanem az európai liberális demokráciáról.”. 

Szemben a többi felszólalóval, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselőcsoportjának vezetője, Nicola Procaccini szerint nem szabad abba a hibába esni, hogy eltávolítunk olyan nemzeteket, akik már az unió tagjai, mint ahogy ez Nagy-Britannia esetben is megtörtént. Szerinte felháborító, hogy folyamatosan támadják a magyarokat. Kiemelte, hogy

ez a folyamat nem védi meg az Erasmus+-ból kizárt magyar diákokat és kutatókat.

A vita során Petri Sarvamaa, a magyar szavazati jog felfüggesztését kérő, a 7. cikkelyes eljárás aktiválását kezdeményező finn képviselő szerint az európai intézményi rendszer megbénult, a 7-es cikkely azért van, hogy használják. A Bizottságot pedig sürgette a 10,2 milliárd euró odaítélésének felülbírálatára.

Tóth Edina fideszes EP-képviselő Sarvamaa képviselőt kérdezte az EU kettős mércéjéről és az ezzel kapcsolatos lengyelországi történéseket említette, így a független sajtóorgánumok vagy a bíróságok támadásáról, melyről szerinte az uniós intézményekben nem esik szó. 

Az Európai Parlament határozatának nincsenek jogi következményei, de növelhetik a politikai nyomást az Európai Bizottságon és az Európai Tanácson.

Szerzők: Ladányi Ármin és Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzői