A nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználást azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani, a jelentős megtakarítás 2024 adataiból is kimutatható. 

A tavalyelőttihez hasonlóan így összesen mintegy 8,5 milliárd köbméter volt az éves felhasználási igény, amiből 3 milliárd köbmétert fogyasztottak a háztartások

- derül ki az Energiaügyi Minisztérium körképéből.

Földgáz

Az elmúlt esztendőben 1,9 milliárd köbméter közelébe nőtt a belföldi gázkitermelés, ami a teljes hazai szükséglet több mint ötödét, a háztartásokénak mintegy kétharmadát fedezhetné. A földhő hasznosításának felfuttatása 2035-ig pedig 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását eredményezheti környezetkímélő alternatívával.

A gázfogyasztás visszaesése sokat használ a klímavédelmi törekvések sikerének is: a fosszilis alapú energiatermelés már 2023-ban 18 százalékkal csökkent hazánkban, miközben a naperőművek 2022-höz képest másfélszer több áramot állítottak elő tavalyelőtt.

Az energiaszektor zöldítése jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkentést Magyarország hét évvel korábban elérte, a 43 százalékos teljesítménnyel meg is haladta. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért már a kibocsátás megfelezését célozza meg az 1990-es bázisévhez képest a következő évtized elejére.

Napenergia

A naperőművek tavaly már az áramtermelés negyedét biztosították Magyarországon, ez a legmagasabb részarány Európában.

Az akkumulátoros tárolói beépített teljesítőképesség a 2023 végi 21,3 megawattról 2025 február elejére közel háromszorosára, 61,3 megawattra nőtt.

A támogatási programoknak köszönhetően az ipari kapacitás 2026 végére a kiinduló érték hússzorosára rúghat majd. Ehhez nagyban hozzájárul a MAVIR beruházásában Szolnokon épülő létesítmény is, amely az eddigi legnagyobb lesz az országban. A családok pedig a Napenergia Plusz Program segítségével telepíthetnek energiatárolót is tartalmazó modern napelemes rendszereket. Ennek fényében 

az Energiaügyi Minisztérium összességében 1 gigawatt tárolói kapacitás rendelkezésre állásával számol 2030-ra.

Tervezik eközben az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakítását is. Ha elfogadják az erről szóló törvényjavaslatot, már 2025 második felétől célzottan segíthetik a tartós hatású fejlesztéseket, főként a lakóingatlanok épületenergetikai korszerűsítésében és a közlekedésben.