Kulcsfontosságú az érzelmi intelligencia mind a magánéletben, mind a munkahelyen, mivel az ember nemcsak társas, hanem érző lény is. Az életminőségünket az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink határozzák meg, a kapcsolatok alapját pedig az érzelmek táplálják – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek (akár munkavállalók, akár vezetők) nagyobb valószínűséggel maradnak nyugodtak nyomás alatt, hatékonyan oldják meg a konfliktusokat, és empátiával reagálnak a munkatársakra, vezetőkre, beosztottakra és ügyfelekre. Ez pedig meghatározhatja a vállalat hatékonyságát és sikerességét is a versenyben.

Kapcsolódó

EQ vagy IQ? EQ és IQ?

Aki jelentőséget tulajdonít saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is, képes elválasztani magát a viselkedést a viselkedést generáló érzelmektől. Az emberi érzések nem irányíthatóak, önmagukban se nem jók, se nem rosszak – az általuk kiváltott viselkedés azonban már nem feltétlenül semleges. Az érzelmi intelligencia azt is mutatja, mennyire vagyunk tudatosak saját érzelmeinkkel, illetve az általuk kiváltott (zsigeri) reakciókkal, viselkedéssel.

Magasabb érzelmi intelligenciaszinten például már nem vesz magára olyat az adott személy, ami valójában nem is ellene szól. Nem véletlenül nevezik ezt a képességet „emberekhez való intelligenciának” is. Akinek magasabb ez az értéke, az szociálisan sokkal aktívabb.

Az EI (vagy EQ) megmutatja, mennyire tudunk együttérzők és megértők lenni másokkal, ill. önazonosak lenni saját magunkkal. A viselkedésünk, alkalmazkodóképességünk, tanulási hajlandóságunk, emberismeretünk, problémamegoldó és döntéshozatali készségünk valahol mind ezt a szintet tükrözi. Következésképp pedig ide sorolható a kapcsolatkezelés, kommunikáció (nonverbális értelemben is), a reziliencia, együttműködési és szociális készségeink is, de nem elhanyagolható az optimizmus, a kitartás, a türelem vagy a stresszkezelő képesség sem.

Az IQ és az EQ között nincs ismert kapcsolat. Nem lehet megjósolni az érzelmi intelligenciát az alapján, hogy valaki mennyire okos.

  • Az intelligencia a tanulási képesség, mely 15 évesen ugyanolyan, mint 50 évesen.
  • Az érzelmi intelligencia ezzel szemben olyan rugalmas készségek összessége, amelyeket gyakorlással lehet elsajátítani és fejleszteni.

Bár egyes emberek természetüknél fogva érzelmileg intelligensebbek, mint mások, akkor is lehet magas érzelmi intelligenciát fejleszteni, ha nem születünk vele.

Nem feltétlenül a szakmai elismerés és a karrier határozza meg (és adja meg) az egyén boldogságát, bár sokáig hitték azt.

Főleg a kelet-európai társadalmakban „bevett” gyakorlat a szülők részéről, hogy gyermekük tanuljon, szerezzen felsőfokú végzettséget (dolgozni ráér később is), mert ez ad neki elismerést a munkaerőpiacon, így nem lesznek anyagi gondjai, és a „jó” munka által gyermekük boldog lesz. 

Azonban az ember nemcsak társas, hanem érző lény is. Az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink határozzák meg az életminőségünket. Az érzelmi intelligencia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy emberi kapcsolataink biztos lábakon álljanak, érzelmi intelligenciaszintünk függvénye pedig a társas érintkezéseink minősége.

Az érzéseket, a magánéletet tessék otthon hagyni, a számokat meg hozni!

A jó csapatmunka, a csapatkohézió alapja az empátia, az odafigyelés és a tisztelet – ez nem jelenti, hogy feltétlen egyet kell érteni a másikkal, a viselkedésével, de meghallgatni és megértést tanúsítani az irányába az érzelmi intelligencia része. Nem érezzük magunkat jól a munkahelyen, ha nem tudunk kapcsolódni azokhoz, akikkel együtt dolgozunk, egy irodában/épületben ülünk – miközben a 8 órás munkaidő napunk egyharmadát teszi ki.

A munkáltató szempontjából sem semleges, hogyan érzik magukat a munkahelyen, a munka közben a dolgozók, mivel az kihat teljesítményükre is.

  • Egyrészt, munka-magánélet egyensúlyának megtalálása,
  • a rugalmas munkavégzés lehetősége,
  • a home office,
  • a szabadságok

mind hozzájárulnak a munkavállalók jólétéhez, így egyéni teljesítményükhöz.

De hasonlóan fontos a „jó hangulat” a munkahelyen, a megértés és az együttérzés – vagyis az érzelmi intelligencia kifejeződése a munkahelyi jólét szempontjából. Egy 2009-es tanulmány szerint a boldogabb emberek 12 százalékkal termelékenyebbek a munkájukban.

Azok a vállalatok, ahol magasnak mondható a csapat érzelmi intelligenciája, sikeresebbek lehetnek a versenyben: jobban össze tudnak dolgozni a csapattagok, hatékonyabbak az interakciók, a meetingek és a döntéshozatali mechanizmus. A magas EQ-jú munkavállalók nyitottabbak egymás ötleteire, problémáira, meghallgatják a másikat, jobban látják a saját és a többiek szerepét is a csapatban, konstruktív visszajelzéseket adnak. Az összetartó közösség pedig csökkenti a munkahelyi fluktuációt, megkönnyíti a hosszú távú tervezést.

Mindezeken felül az érzelmi intelligencia befolyásolja az egyén stresszkezelő képességét is: a magas érzelmi intelligenciával rendelkező alkalmazottak jobban képesek kezelni a munkahelyi stresszhatásokat. Egyéni karrierutunk szempontjából sem elhanyagolható az érzelmi intelligencia és annak fejlesztése. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező emberek sikeresebbek (függetlenül az IQ-tól).

Aki képes jó kapcsolatokat ápolni másokkal, az is elősegítheti a karrier-döntéseket.

Egy 2013-as kutatás eredményei szerint a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek átlagosan 29 ezer dollárral többet kereshetnek évente, mint az alacsony EQ-val rendelkezők.