Az Erste csoport 5,9 milliárd eurós (6,6 százalékos növekedés) működési eredményt ért el 2024-ben, az ügyfélüzletágak erőteljes növekedésének köszönhetően – ez derül ki a vállalatcsoport közleményéből.

Az ügyfélhitelek állománya 218,1 milliárd euróra (4,9 százalékos növekedés) emelkedett, a növekedési dinamika valamivel erősebb volt Közép- és Kelet-Európában.

Kapcsolódó

A betétek állománya is 241,7 milliárd euróra nőtt (3,8 százalékos növekedés). Az NPL-ráta a várakozásoknak megfelelően 2,3-ról 2,6 százalékra emelkedett. Ennek oka elsősorban a makrogazdasági fellendülés hiánya volt Ausztriában, mivel a közép-kelet-európai országok eszközminősége továbbra is nagyon jó szinten maradt.

Az adókulcs éves szinten mintegy 3 százalékponttal 21,1 százalékra emelkedett. Az Erste csoport összességében 3,1 milliárd euró (4,3 százalékos növekedés) nettó nyereséget ért el.

A 2024-es év végi alapvető alaptőkeráta (CET1) 15,1 százalékos mutatója már tartalmaz egy osztalékjavaslatot a 2024-es pénzügyi évre és egy lehetséges részvény-visszavásárlási programot.

A nettó kamatbevétel 7528 millió euróra nőtt 7228 millió euróról, Ausztria kivételével minden elsődleges piacon, a növekvő hitelállomány és az ügyfélbetétek alacsonyabb kamatkiadásai miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 2938 millió euróra emelkedett 2640 millió euróról.

A nettó kereskedési eredmény 519 millió euróra nőtt 754 millió euróról; a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredménye -82 millió euróra javult (-306 millió euróról).

A működési bevétel 11 178 millió euróra emelkedett 10 552 millió euróról.

Az általános igazgatási költségek 5279 millió euróra nőttek 5020 millió euróról. A személyi jellegű ráfordítások 3202 millió euróra emelkedtek 2991 millió euróról, elsősorban a fizetésemelések miatt.

Az egyéb adminisztratív költségek 1529 millió euróra nőttek 1468 millió euróról, ami főként a 622 millió euróra (549 millió euróról) emelkedő IT költségeknek tudható be.

Az egyéb adminisztratív költségekhez tartozó betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 72 millió euróra csökkentek (114 millió euróról), leginkább Ausztriában.

Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 547 millió euróra csökkent 560 millió euróról. A működési eredmény jelentős növekedése 5900 millió euróra egyenlő arányban volt tulajdonítható a nettó kamatbevétel és a nettó díj- és jutalékbevétel növekedésének. A költség/bevétel ráta 47,2 százalékra javult 47,6 százalékról.

A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -397 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 18 bázispontot tett ki. A hitelekkel szemben elsősorban Ausztriában volt nettó céltartalékképzés. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek helyreállásából származó bevételek, elsősorban szintén Ausztriában.

A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta enyhén, 2,6 százalékra emelkedett 2,3 százalékról. Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 72,5 százalékra csökkent 85,1 százalékról.

Az eredményt terhelő adók 1053 millió eurót tettek ki (874 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 819 millió euróra csökkent 923 millió euróról a takarékpénztárak alacsonyabb nyereségessége miatt.

Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény (nettó nyereség) 3125 millió euróra nőtt 2998 millió euróról a működési eredmény javulásának köszönhetően.

A mérlegfőösszeg 353,7 milliárd euróra nőtt 337,2 milliárd euróról. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 25,1 milliárd euróra csökkentek 36,7 milliárd euróról, a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya 27,0 milliárd euróra emelkedett 21,4 milliárd euróról, leginkább Csehországban.

Év per év alapon az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 218,1 milliárd euróra nőtt 207,8 milliárd euróról. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 21,3 milliárd euróra csökkent 22,9 milliárd euróról. Az ügyfélbetétek állománya – leginkább Csehországban és Romániában – bővült 241,7 milliárd euróra 232,8 milliárd euróról. A hitel/betét ráta 90,2 százalékon állt 89,3 százalék után.

Az Erste csoport célja 2025-re legalább 15 százalékos ROTE (Return On Tangible Equity) elérése.

A bankcsoport erőteljes, mintegy 5 százalékos hitelnövekedésre számít 2025-ben, amit a lakossági és vállalati üzletág növekedése is támogat. A működési eredménnyel meghatározott működési teljesítmény nagyjából változatlan marad 2024-hez képest, mivel a nettó kamatbevétel az előrejelzések szerint éves szinten változatlan marad, a díj- és jutalékbevétel továbbra is körülbelül 5 százalékkal emelkedik, a nettó kereskedési eredmény hasonló bevételi hozzájárulást produkál, mint 2024-ben, a működési költségek pedig 5 százalék körüli növekedést mutatnak. Ebből következően a költség/bevétel arány várhatóan 50 százalék alatt lesz. 

A kockázati költségek a 2024-es szinthez képest csak kis mértékben, az átlagos ügyfélhitelek 25 bázispontjára emelkednek, mivel az eszközminőségi környezet továbbra is kedvező Közép- és Kelet-Európában, míg Ausztriában csak mérsékelten romlik.

A 2024-es korrigált nettó nyereség lehetővé teszi az Erste csoport számára, hogy a korrigált nettó eredmény 41,2 százalékának megfelelő rendszeres osztalékot, valamint – a hatósági jóváhagyás függvényében – egy harmadik, a korrigált nettó nyereség 23,7 százalékát kitevő részvényvisszavásárlás végrehajtását célozza meg. 

Eredményeink azt mutatják, hogy aktívak vagyunk Európa növekedési régiójában, hiszen nyereségünk kétharmada közép-kelet-európai bankjainktól származik. A jólétre való törekvés az elmúlt húsz év erős konvergenciája ellenére itt töretlen maradt. Ebben a régióban rejlik a jövőbeli potenciál is. A végbemenő jelentős geopolitikai változásokra tekintettel Európának összébb kell nőnie egymással

– mondta Peter Bosek, az Erste csoport elnök-vezérigazgatója.