A digitalizáció és a zöldátmenet alapjaiban változtathatja meg a munkaerőpiacot, ami miatt új képességekre és élethosszig tartó tanulásra van szükség. Mindezek alapján

a következő évtizedben a munkahelyek majdnem harmada, 32 százaléka alapjaiban alakulhat át

az OECD egyik felmérése szerint – ez azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés miatt mintegy 1,1 milliárd állás fog teljesen átalakulni a következő évtizedben.

Kapcsolódó

Mindemellett jelenleg úgy fest, hogy a munkahelyek 14 százaléka teljesen meg fog szűnni, ugyanakkor a munkahelyek több mint fele, 54 százaléka rugalmas és ellenálló lesz az új kihívásokra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által negyedik alkalommal megrendezett Budapest Eurasia Forum második napján a munkaerőpiac előtt álló kihívásokra keresték a válaszokat a szakértők, elsősorban az oktatásra kihegyezve.

Feljöttek az ázsiai egyetemek

Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója szerint az elmúlt évtizedekben egyre több ázsiai – és így kínai – egyetem került be a világ száz legjobb egyeteme közé. Horváth ezzel kapcsolatban arról kérdezte a Fudan Egyetem alelnökét, Renhe Zhangot, hogy melyek azok az innovációk, technológiák, amelyek alakíthatják az oktatás jövőjét.

Zhang szerint az egyik legfontosabb ilyen technológia az AI, azaz a mesterséges intelligencia, amely alapjaiban forgathatja fel a teljes technológiai és a kutatás-fejlesztési szektort.

Saját egyeteméről egy példát is hozott: a Fudan együttműködik a China Telekommal és az Alibabával, júniusban a legnagyobb valaha létrehozott felhőalapú platformját indították el. A szuperszámítógép rövid idő alatt képes megoldani komplex tudományos kutatási problémákat. A „gép” 4,5 milliárd paramétert vizsgálva előre tudja jelezni a globális időjárást – minden egyes kalkuláció mindössze 3 másodpercet vesz igénybe. Zhang szerint

a mai fiataloknak a munkaerőpiaci versenyképességükhöz elengedhetetlen az „élethosszig tartó tanulás”.

A Fudan alelnöke úgy véli, hogy ebből a szempontból nagy jövő áll

  • a biotechnológia,Fudan
  • az információtudomány,
  • gyógyszerészet és
  • a magfizika előtt.

Az oktatás átalakulásáról szóló panelbeszélgetésen elhangzott még, hogy a mesterséges intelligencia nem csak megszüntet munkahelyeket, de újakat is teremt, tehát Paul Kim, a Stanford Egyetem műszaki vezérigazgatója szerint pozitív és negatív hatásai is lesznek.

A digitalizációtól sem kell félni – amennyiben az mindenhol ugyanúgy elérhető. A koronavírus-járvány okozta pandémia nagyot „ütött” az oktatáson, ugyanis a digitalizációhoz, a technológiához nem mindenhol fértek hozzá – ahol erre nem volt mód, ott értelemszerűen hátrányba kerültek a tanulók.

„A jövő oktatására az AI-nak óriási hatása lesz”

– hangsúlyozta Paul Kim.

Deepak Ohri, a lebua Hotels and Resorts alapítója és vezérigazgatója szerint

az AI csak olyan munkákat vesz majd el az emberektől, amiket mi emberek hagyunk.

Ayham Fayyoumi, a PwC oktatásért és képzésért felelős igazgatója szerint az oktatást nehéz megváltoztatni: ha összehasonlítjuk a digitális oktatást a tradicionálissal, sokszor csak annyi a különbség, hogy előbbi online is elérhető. Az viszont már egy másik szint, ahol a háttérben az AI mellett használják például a „dolgok internetét” (IoT), a blokkláncot vagy épp magát a ChatGPT-t.

Úgy féltek korábban az ATM-től, mint most a ChatGPT-től

A mesterséges intelligenciáról és a ChatGPT-ről értekeztek szakemberek a Budapest Eurasia Forum egyik panelbeszélgetésén. Szerintük az AI egy tízéves gyereknek éppúgy hasznos tud lenni, mint akár egy cégvezetőnek; de sokan ugyanúgy tartanak tőle, mint korábban az ATM-ektől.