Varga Mihály pénzügyminiszter alaposan meglepte a közvéleményt jegybankelnök-jelölti meghallgatásán, ugyanis, bár nem tudott meghatározni a magyar gazdaság számára kedvező euró-forint árfolyamot, az euró magyarországi bevezetése mellett egész komoly kortes beszédet mondott el a parlament Gazdasági bizottsága előtt. 

Bár az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal valóban vállaltuk, hogy egyszer bevezetjük a közös fizetőeszközt is, érdekessége ennek a vállalásnak, hogy semmilyen határidőt nem szab a belépő államoknak

– reagált Sebestyén Géza közgazdász az Economx ezermilliárdos kérdésére, miszerint mikor cseréljük le hazánkban a forintot euróra. Az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője szerint azonban gyakorlati szempontból érdekesebb, hogy mikor lehetne legkorábban, illetve mikor érdemes legkésőbb bevezetni az eurót. 

Kapcsolódó

Szerinte legkorábban akkor lehet, ha már kipipáltuk az úgynevezett maastrichti kritériumokat; 

  • a három legalacsonyabb inflációval bíró eurót használó állam inflációjánál legfeljebb 1,5 százalékponttal magasabb infláció, illetve hosszú kamatszintjüknél legfeljebb 2 százalékponttal magasabb kamatok,
  • legfeljebb 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány,
  • valamint legfeljebb 60 százalékos GDP-arányos államadósság. 
Az utóbbit egyébként 2001-ben már egyszer kipipáltuk, ám nyolc év baloldali kormányzás után 2010-re 80 százalék fölé emelkedett a mutató. A hiányunk is 3 százalék alatt volt 2012 és 2019 között, ám a koronavírus-válság elrontotta azt. 2013 és 2020 között az inflációs mutatónk és a kamatszintünk is jellemzően rendben volt

– tette hozzá az elemző. 

Legkésőbb pedig azelőtt érdemes bevezetni az eurót Sebestyén Géza szerint, mielőtt a piac ezt kikényszeríti, azaz még a gazdaság euroizációja előtt. Tehát azelőtt, hogy a gazdasági szereplők maguktól áttérnének az euróra saját önérdekeiket követve (ez történt Montenegróban, Koszovóban, Albániában és részben Horvátországban is). 

Konkrét dátumot most nehéz lenne mondani, minden bizonnyal nem 2025-ben fog Magyarország eurozóna-tag lenni, de véleményem szerint 2035 már akár reális cél is lehet

– hangsúlyozta a szakértő.

Ezt azzal is magyarázta, hogy nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy a bent lévők is komoly követelményeket támasztanak a belépőkkel szemben (maastrichti kritériumok), hanem az is fontos, hogy

a belépni kívánó ország saját érdeke is szólhat amellett, hogy ne siesse el a csatlakozást. 

Saját érdekünk nevezte például azt, hogy ha bevezetjük az eurót, akkor nem igazán lesz lehetséges tartósan és jelentősen eltérő inflációs rátával tervezni. Miért fontos ez? Mert a magyar bérek emelkedése megjelenik az inflációban is a keresleten, illetve a munkaerő-költségeken keresztül. 

Azaz, ha nálunk is euró lesz, akkor a magyar bérnövekedés mértéke nagyjából azonos lesz majd a többi eurozóna-tag bérnövekedésének mértékével. Magyarul innentől kezdve a bérkonvergencia ha nem is lesz lehetetlen, jelentősen le fog lassulni. Így akkor érdemes bevezetünk a közös valutát, ha a magyar bérek már megfelelő mértékben felzárkóztak a fejlettebb nyugati államok bérszínvonalához

– hangsúlyozta az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője.

Euró vagy forint? Mit választ a közgazdász?

A közös és a saját pénznek is számos előnye van.

Euró:

  • a stabilabb deviza-árfolyam,
  • az alacsonyabb finanszírozási költségek (állami, vállalati és lakossági szinten is),
  • a mérsékeltebb infláció,
  • a kisebb valutaváltási költségek,
  • a nagyobb befektetés-vonzási képesség,
  • kisebb kockázatok a külkereskedelemben,
  • valamint a spekulációk elleni nagyobb védettség. 

Forint:

  • A legfontosabb, hogy támogatja az eltérő inflációs rátákat,
  • így a bérek gyorsabb felzárkózását,
  • automatikus stabilizátor lehet gazdasági nehézségek esetében, hiszen ilyenkor jellemzően gyengül a forint, ami viszont növeli a magyar termékek versenyképességét. 

Már a felkészülés is segít

Varga Mihály három fontos szempontot jelölt ki a parlamenti meghallgatásán:

  1. Az unióhoz való csatlakozással Magyarország vállalta az euró bevezetését is, amire csak akkor kerülhet sor, ha arra alkalmas a gazdaság. Viszont az ehhez szükséges feltételek teljesítése önmagában is javíthatja a fenntartható gazdasági fejlődést, csökkentve a kockázatokat, és az adósság finanszírozás esetében nem mindegy, milyen árfolyamon kezeljük azt. 
  2. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell, hogy az ehhez szükséges feltételrendszert érdemben teljesítse, ugyanakkor a gazdaságpolitika szabadságát is biztosítani kell.
  3. Az euróövezethez való csatlakozást csak a jegybank és a kormány közös döntése alapján lehet meghozni.

Bezzegországok mindenhol

A megújuló monetáris politika kapcsán kialakuló helyzetet bemutató elemző cikkünkből többek között kiderül, közép-európai országokban rendszeresen monitorozzák, hogy a lakosság szerint az euró pozitív vagy negatív hatással volt-e az euróövezet gazdaságaira. 25 évvel az euró bevezetése után a térségben csak Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon és Romániában gondolja úgy a többség, hogy az eurónak pozitív hatása volt. Csehországban ezzel szemben a megkérdezettek kevesebb mint 40 százaléka osztja ezt, míg körülbelül egyharmaduk szerint az eurónak negatív hatása volt.

Külön utakon

Az Európai Unió (EU) 27 országa közül mindössze 7 nem tagja az unió közös valutaövezetének, az euróövezetnek, és ezek többsége Közép-Kelet-Európában található: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia.

Bulgária kivételével mindegyikük messze van attól, hogy teljesítse a tagság konvergenciakritériumait. Ezzel szemben más régiós országok a közös valuta „lehető legkorábbi” bevezetése mellett döntöttek: Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és a három balti állam.

Az euróövezetben élők jelenleg 71 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog az országa számára, míg 79 százalékuk szerint a közös pénz pedig egyértelműen előnyös az EU szempontjából.  

Ha minden jól megy, Magyarországnak is csak tizenegy évet kell várnia erre.