Távolról sem igaz, hogy teljes érdektelenség övezné a szavazópolgárok körében a közelgő európai parlamenti választásokat. Legalábbis a frissen publikált uniós Eurobarométer-kutatások azt igazolják, hogy az idei júniusi EP-választás jobban megmozgatja az uniós polgárokat, mint a legutóbbi, 2019-es voksolás.

Az eredmények többek között azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tisztában vannak a választások jelentőségével a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tízből több mint nyolc fő (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a június elején zajló szavazást.

Az szintén kiderült, hogy az uniós polgárok a következő témákat szeretnék a kampányok egyes számú témáiként látni, ebben a sorrendben:

  1. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
  2. a közegészségügy helyzete
  3. a gazdaság(ok) állapota – ezzel holtversenyben az unió védelme és biztonsága mindenekelőtt az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben.

Az szintén beszédes adat, hogy tízből négy választópolgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, 35 százalékuk szerint nem változott, 22 százalékuk szerint pedig csökkent. Az Eurobarométer kutatás továbbá azt is kiderítette, hogy a tagállamok lakói igenis a bőrükön érzik mindazt, amit eldönt „Brüsszel”.

  • A szavazópolgárok 73 százaléka szerint az egyes uniós döntések igenis hatást gyakorolnak a hétköznapjaira;
  • sőt, 20 százalékuk szerint mindezek nagyon nagy mértékben meghatározzák az életét.

A „Brexit-hajlam” szintén nem jellemző az uniós tagságukat megtartó tagállamok lakóira, ugyanis az európaiak nagy többsége (71 százaléka) egyetért azzal, hogy hazája számára összességében előnyös az EU-tagság. Ezek az eredmények egyébként 2023 őszéhez képest stabilak, változatlanul magasak.

Magyarország, a békepárti

Az Európai Parlament felmérését a 15 év feletti európai uniós állampolgárok körében végezték az unió 27 tagországában, február 7 és március 3. között. A kutatáshoz összesen 26 41 interjút készítettek, ebből 1019 személyes interjút Magyarországon február 8. és 26. között.

Ebből kiderült, hogy a magyarok részéről valamivel nagyobb az érdeklődés, mint általánosságban az EU-ban: mi 65 százalékos arányban érdeklődünk az EP-választások iránt a 60 százalékos uniós átlaghoz képest.

A magyarok szerint mindenekelőtt a közegészségügy állapotáról kellene szólnia az EP-választási kampánynak (itt 39 százalékos arány mutatkozott a 32 százalékos uniós átlaghoz képest.) A második legfontosabb témaként a gazdaság támogatását, valamint az új munkahelyek megteremtését jelöltük meg (38 százalék), a harmadik helyre pedig Európa jövője került 35 százalékkal.

Az uniós átlaggal tökéletesen megegyező módon tartják a nemzetközi helyzet miatt 81 százalékban fontosnak a közelgő EP-választásokat a magyar szavazópolgárok.

Az szintén egyértelműen kirajzolódott, hogy mennyire békepártiak a magyarok, ugyanis mindenekelőtt azt várják el az unió leendő, júniusban megválasztott veretőitől, hogy a béke legyen az egyes számú érték, amit zászlajukra tűznek. Az unió polgárai számára ugyanúgy a béke a prioritás. (A magyar választók 51 százaléka tette a békét első helyre, míg az átlag uniós szavazók 47 százaléka).

Az eredeti adatsort itt, az Eurobarométer oldalán tudja böngészni. 

Nem lehet mérget venni Ursula királynő ismételt megkoronázására

Az Európai Bizottság elnöke még mindig a befutónak számít a júniusi EP-választások előtt, ám egyre gyakrabban kerül össztűz alá Ursula von der Leyen, aki tett is ezért. Az eddig nagyhatalmú politikus az új Európai Parlamentben már csak csak egy „béna hercegnő” lehet?

A részletekről ITT írtunk bővebben.