A bizonytalanság évtizede vár az Európai Unió mezőgazdasági termelésére és az élelmiszerek háború előtti árstabilitásáról is hosszú távra le kell mondania a kontinensnek. Az orosz-ukrán háború kirobbanása tavaly februárban világméretű pánikot okozott az élelmiszer-piacokon, amelynek következménye még most is velünk van: a rekordokat döntő infláció az élelmiszerek kiugró drágulásának a következménye.
Noha a gazdák önköltsége és a fogyasztói árak is mérséklődnek, jelenleg nincs rá garancia, hogy a példátlan áremelkedés ne ismétlődjön meg.
Az Oroszországgal szemben meghozott uniós büntetőintézkedések ráadásul tartósan kiszolgáltatott helyzetbe sodorták az európai élelmezés-biztonságot,
mivel Moszkva közvetlenül képes befolyásolni a költségeket és az árakat – mutatott rá friss tanulmányában az OECD és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO). A nemzetközi szervezetek jelentése a mezőgazdasági termelésről ad előrejelzést 2032-ig.
Bármikor szembesülhet Európa egy újabb árrobbanással
A mezőgazdasági alapanyagok ára és az energiaköltségek az elmúlt két évben újabb és újabb történelmi csúcsra emelkedtek, aminek a következménye az európai lakosság jövedelmi helyzetét érzékenyen érintő, évtizedek óta nem tapasztalt áremelkedés.
Az élelmiszerek kiugró drágulását okozó alapanyagár-emelkedés a jelentés szerint világszerte részben a tőzsdei spekulációk következménye, részben a Covid-19 járvány utóhatásaira vezethető vissza, de a szankciók is rontottak a kilátásokon.
Európa ugyanakkor a Moszkvával szemben meghozott uniós szankciókkal tovább növelte kitettségét, ráadásul pont Oroszország és Belorusz befolyását erősítette.
A nemzetközi kereskedelmet megnehezítő büntetőintézkedések következtében műtrágya nélkül maradt a kontinens, az elérhető készletek ára pedig az egekbe szökött.
Az OECD és a FAO a tanulmányban kiemelte: a terméshozamok fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen nitrogénalapú műtrágya 1 százalékos áremelkedése minden egyes mezőgazdasági alapanyag és élelmiszer árát 0,3 százalékkal emeli meg. Mivel a korlátozások miatt ellehetetlenült a műtrágyaexport az orosz és a belarusz piacokról, csak a helyben előállított készletek jelentettek valós alternatívát a növénytermesztőknek.
Európa nem önellátó műtrágyából. A szűkös kínálat mellett komoly árfelhajtó hatása volt a földgáz világpiaci árának történelmi szintre emelkedése, mivel az energiahordozó a műtrágyagyártás legfőbb alapanyaga. A nem ritka esetben több mint 100 százalékos áremelkedés ráadásul nem csak a növénytermesztők ráfordítását növelte, de a takarmányárak szintén történelmi növekedése az állattartókat is sokkolta.
Az energiaárak és a termelési költségek tehát kiszámíthatatlanná váltak, mivel mind a piaci spekulációval, mind Oroszország energia- és műtrágyaárakat befolyásoló stratégiai pozíciójával szemben védtelenné váltak az európai gazdák és a fogyasztók.
Szintén óriási veszélyforrást jelent a klímaváltozás: az egyre szélsőségesebb időjárás minden évben komoly pusztítást okoz a földeken és a kertészetekben. A következő években a szélsőséges időjárás egyre súlyosabb kihívást jelent a gazdák számára.
Zöld átállás: vágyálom, vagy utolsó lehetőség?
Brüsszel régóta nyomást gyakorol az uniós döntéshozatalra, így a tagállamokra is azért, hogy elfogadják az uniós élelmiszerpiac teljes reformjára tett bizottsági javaslatokat. A jelentős fordulatot hozó intézkedéseket ugyanakkor a tagállamok kétkedve fogadták, ráadásul a hatásvizsgálatok sem oszlatták el a kételyeket.
Kiszivárgott a jelentés, már tudható, kiket áldozna be Brüsszel
Várhatóan nem lesz kritikus hatással az európai élelmiszer-ellátásra és a gazdák jövedelmére a növényvédőszerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig. Brüsszel kiszivárgott jelentése ugyanakkor arra utal, hogy a biztonság egyes gazdák megkülönböztetésével és kettős mércével érhető csak el. Bővebben >>>A legtöbb kutatás arra jutott, hogy a gazdákat érintő korlátozások csökkentenék Európa globális szerepét az élelmezésben, miközben komoly hozamcsökkenést eredményezhetnek, ráadásul a termelők versenyképességének visszaesésével járnak.
Az ENSZ és az OECD előrejelzésében kiemelte:
a gazdasági sokkok lehetősége és a bizonytalanság állandósul 2032-ig Európában.
Megjegyezték, a fenntarthatóságra fordított erőforrások összességében még nem csökkentik az árak változása miatt erősödő kitettséget.
A jelentés rámutatott, hogy a kockázatok jelentősek, ám az előrejelzés e kockázatokat a bizonytalanság miatt csak részben veszi figyelembe.
A szakértők a GDP és az egy főre jutó jövedelem nagyon enyhe emelkedésére számítanak, miközben Kelet-Európa lakossága enyhén csökken, Nyugat-Európában pedig stagnál.
Érdemben nem változik az európai mezőgazdaság
Ha a háború hatásait nem vesszük figyelembe, akkor 2032-ig enyhén nőne tovább a mezőgazdasági termékek hozama. A növekedés a termőterületek és a legelők csökkenésével, a technológiai és egyéb fejlesztésekkel válna elérhetővé. Az állati termékek előállítása átalakulna: csökkenne a vörös húsok aránya, ám ezt a csökkenést ellensúlyozná a baromfihús-termelés.
A növénytermesztésben sem következne be érdemi változás, ugyanakkor nőne a nitrogénmegkötő növények szerepe. Ilyen növények a hüvelyesek, például a bab és a borsó.
A jelentés azt is kiemeli, hogy külön szakpolitikai intézkedések nélkül is legalább 7 százalékkal csökkenne az unió mezőgazdaságból származó károsanyag-kibocsátása.
Az uniós tervek között szereplő intézkedések hatását egyelőre nem vette figyelembe a nemzetközi jelentés, mivel a végrehajtásul részleteiről alig van nyilvánosságra hozott információ.
Arra is rámutattak, hogy a kibocsátás csökkentése és a természet helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseknek nem lenne érdemi globális hatása a klímaváltozás elleni harcban.
Az intenzív állattartás újabb aranykora jön
A mezőgazdasági kibocsátás 80 százaléka az állattenyésztésből származik, amiért elsősorban a kérődzők okolhatók.
Noha az EU a lakossági szemléletformálással és a szigorodó állatjóléti szabályokkal visszafogná az ágazat kibocsátását, hatása észrevehetetlen maradna, mivel az alacsony és közepes jövedelmű országokban a következő években hatalmas állatállomány-növekedés várható.
Ennek oka részben a népességrobbanás, elsősorban a szubszaharai afrikai régióban, részben a következő években emelkedő egy főre jutó jövedelem. Az emelkedő életszínvonal hatására a növényi fehérjék és más alapanyagok fogyasztásáról az állati fehérjékre terelődik a fogyasztás. Emellett Kelet-Ázsia országai komoly fejlődés előtt állnak, így a lakosság növekvő életszínvonala miatt óriási keresletnövekedés lesz a húsfélék iránt.
A világ legnépesebb országa a 2030-as évekre egyértelműen India lesz. A szintén óriási lakosságszámú Pakisztánnal együtt a tejtermelés jelentős növekedése egyértelmű, amely szintén a kérődzők egyedszámának növekedését eredményezi.
Behúzta a féket az egész világ
A globális előrejelzés szerint több mint 10 százalékkal nő a mezőgazdasági termelés hozama, ám ez a bővülés már elsősorban nem a termőterületek és a legelők terjedésével valósul meg, hanem a technológia és az egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező állatállomány segíti a folyamatot.
Ennek hatására a kibocsátás jóval kisebb mértékben nő, mint a hozam, vagyis a globális mezőgazdaság önmagától is egyre zöldebb lesz.
A fejlődő országokban ugyanakkor a Covid-19 járvány és a globális piaci zavarok hatására érdemben nőttek a társadalmi különbségek, az élelmiszerekre jóval nagyobb arányban költő szegényebb rétegeket hozták kedvezőtlenebb helyzetbe a válságok.
A várakozások szerint a 2030-as években a GDP, a lakossági jövedelmek emelkedése és a mezőgazdasági termelés volumenbővülése is nagyjából fele akkora lesz, mint az előző évtizedben.
Már látható, kik lesznek a háború valódi győztesei
Az orosz-ukrán konfliktus azért okozott globális pánikot, mert e két ország adta a világ élelmiszer-termelésének közel felét. Ukrajna eleinte nem tudta elszállítani a terményt azokba a régiókba, ahol az alapanyagok nélkül éhínség fenyegetett volna. A Fekete-tenger szállítási útvonalait felszabadító gabonafolyosó megállapodás nem csak Kijev gabonaexportját tette lehetővé, de Moszkva szankciók miatt nehezített nemzetközi kereskedelmét is elősegítette.
Az OECD-FAO jelentésből kiderül, hogy a várakozások szerint a 2030-as évekre az európai és közép-ázsiai országok közül Oroszország és Törökország globális szerepe jelentősen erősödik.
Oroszország a legtöbb Európából kitiltott termékének már talált új piacokat Ázsiában, beleértve a műtrágyát és az energiahordozókat. Moszkva tehát amellett, hogy továbbra is értékesít a nemzetközi piacokon, komoly befolyást szerzett az európai mezőgazdasági termelésben azzal, hogy mozgatni tudja a műtrágya árát. Ráadásul az ukrajnai hadműveletben óriási károkat okozott az infrastruktúrában, és a termőterületek egy jelentős részén is ellehetetlenült a termelés.
Az évtized másik nagy nyertese az Egyesült Államok lesz. A közelmúltban bemutatott infláció-ellenes intézkedéscsomag fontos eleme a mezőgazdaság hozamnövelése. Az OECD-FAO előrejelzés szerint
óriási hozamnövekedésre tesz szert Észak-Amerika azzal, hogy jelentős erőforrásokat fektet a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba, beleértve a biotechnológiát is. Ezzel a módszerrel egyben a fenntarthatóság irányába is nagyot lépne Amerika.
Noha a háború végét még senki sem látja, a szakértők szerint Moszkva és Washington végső soron nyertesévé válnak a konfliktusnak, mivel erőteljesen növelik stratégiai befolyásukat a globális élelmiszer-rendszerek felett. Jelenleg Oroszország a világ legnagyobb gabonatermesztő országa.
Európa szerepének várható csökkenése a dél-amerikai és ázsiai export növekedését eredményezheti, vezető szerepének megtartásához ugyanakkor a függőség csökkentésére van szükség. Ukrajna leghamarabb 2031-re térhet vissza a 2021-es termelési volumenhez, ám a háború elhúzódása kitolhatja ezt a dátumot.