Németország mélyreható változáson megy keresztül, mióta Oroszország 2022 elején megtámadta Ukrajnát. Olaf Scholz kancellár fordulópontot ígért az alulfinanszírozott védelmi képességek újjáépítésében, ennek szellemében szorgalmazza Boris Pistorius, hogy a fegyveres erőket mielőbb készítsék fel a háborúra. 

A szövetségi védelmi miniszter által csütörtökön bejelentett, teljes szerkezeti reform végrehajtására mindössze hat hónapot szán a kormány, a cél az, hogy egy agilisabb és hatékonyabb struktúrát alakítsanak ki.

Kapcsolódó

Boris Pistorius német szociáldemokrata politikus, szövetségi védelmi miniszter
Boris Pistorius német szociáldemokrata politikus, szövetségi védelmi miniszter

Ezzel Németország vezető szerepet foglalna el az európai védelmi rendszerben és legnagyobb EU-s tagjaként támogatni kívánja a NATO-t a Putyin jelentette veszélyek leküzdésében. 

Európa fenyegetettségi helyzete romlott. Mindenki számára világosnak kell lennie: megvédjük országunkat és a szövetségeseinket, ezért senkinek ne jusson eszébe, hogy NATO-területként támadjon meg minket – jelentette ki a miniszter.

Központosított csúcsparancsnokság jön létre

Az európai szupererőhöz 2031-re a német hadsereg jelenlegi, 181 ezres létszámát több mint húszezerrel tervezik növelni és a hivatásos katonákat mentesítik minden adminisztratív feladat alól, hogy bármikor bevethetők legyenek. 

A több mint 30 oldalas reformcsomag egyik fő pillére, hogy a szövetségi államokban szétszórtan működő haderő irányítását központosítják, és őszig egyetlen operatív hadműveleti parancsnokságot hoznak létre, amely mind a hazai, mind a nemzetközi műveletekért felelős lesz. Ezzel a Bundeswehr tervezése és a légierő, a haditengerészet, valamint a szárazföldi csapatok irányítása szövetségi szinten egy kézbe kerül az eddig főként Potsdamból és Berlinből koordinált, területi parancsnokságok helyett. 

A létrejövő csúcsközpont tartja majd a kapcsolatot a NATO-val, az EU-val és a szövetségi államokkal, illetve a vészhelyzetekben közreműködő biztonsági központtal, a Szövetségi Műszaki Segélyügynökséggel (THW) – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Önálló katonai ág lesz a kibervédelem

Mivel a honvédelem napjainkban túlmutat a szárazföldi, tengeri és légi hadviselés hagyományos dimenzióin, és egyre inkább hibrid taktikával, a digitális térben zajlik, a jövőben három helyett négy fegyveres ág lesz a németeknél. 

Ennek megfelelően Boris Pistorius azt is bejelentette, hogy a hadseregnél működtetett Kiber- és Információs Űrparancsnokságot a negyedik, teljes értékű alhaderővé emeli, amely egyenrangúvá válik a haditengerészettel, illetve a légi- és a szárazföldi haderővel. A kibervédelmi felelősök feladata lesz például az űrből érkező hibrid fenyegetések és a dezinformációs kampányok elemzése, az elektronikus felderítés és a digitális infrastruktúra védelme. 

Emellett mind a négy katonai ág mögé egy közös támogató szektort alakítanak ki, amely olyan kulcsfontosságú funkciókat lát el, mint az egészségügyi szolgáltatások, a logisztika, a katonai rendőrség, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek védelme.

Következik a kötelező katonai szolgálat

Figyelembe vettük azokat a struktúrákat, amelyek valamilyen fajta kötelező katonai szolgálat visszaállításához vezethetnek – közölte a védelmi miniszter, utalva rá, hogy a reform megvalósításával egyre biztosabb: újra bevezetik a kötelező katonai szolgálat intézményét Németországban. 

A besorozást elvileg majd úgy tervezik, hogy a katonák továbbra is elláthassák a jelenlegi munkájukat, de védekezést igénylő vészhelyzetben azonnali sorkatonaság lép életbe. 

A lehetséges működési modellekről jelenleg is egyeztetnek, de a sietséget mutatja, hogy várhatóan még áprilisban sor kerülhet az ezzel kapcsolatos politikai megbeszélésekre. Mivel a tartalékosok száma jelenleg is túl alacsony egy esetleges vészhelyzethez, tesztelik a svédországi modellekhez hasonló megoldásokat is a fiatalabb korosztályú férfiak és nők bevonásával. 

A kötelező katonai szolgálat aktiválása ugyanakkor várhatóan hatalmas viták elé néz, a kiszivárgott elképzelést ugyanis már rengeteg kritika és ellenállás érte a koalíciós partnerek, illetve a német lakosság részéről.

Már listázzák a tartalékosokat

A német hadseregnél jelenleg körülbelül 900 ezer volt katonát vagy sorkatonát tartanak számon, akik tartalékos státusszal rendelkeznek és 65 év alattiak. Rajtuk kívül az NDK egykori Néphadseregének is voltak katonái, akik soha nem szolgáltak a Bundeswehrben annak megszűnése után. Ha Németországot megtámadják és háborúba keveredik, szükség van a védelem második és harmadik hullámára, ezért rövidesen megkezdik a tartalékosok egészségügyi állapotának felmérését, hogy tervezhessenek velük a biztonsági szolgálatra –írja a Berliner Zeitung. A Bundeswehr tavaly közel 19 ezer új katonát (15 százalékban nőt) vett fel, akik között az előző évi 9,4 százalék után 2023-ban már több mint tíz százaléknyi volt a 18 év alatti fiatal. Az ifjú katonák őrszolgálaton vagy külföldi misszióban nem vehetnek részt és fegyvert is csak kiképzési céllal vehetnek a kezükbe.