Oroszország ukrajnai inváziója többször is megzavarta Ukrajna elektromos hálózatát, ami áramkimaradásokat okozott Európa legnagyobb atomreaktorában, a zaporizzsjai atomerőműben, ahol áramra van szükség ahhoz, hogy a reaktorok ne melegedjenek túl, mint az 1986-os csernobili sugárkatasztrófa idején – közölte az Euronews.

Öregedő atomerőművek Európában

Az európai atomerőművek egyre öregednek – átlagosan 36,6 évvel ezelőtt épültek – és ez meg is látszik, hiszen a közelmúltban Franciaországban végzett ellenőrzések során több reaktoron is repedéseket találtak.

Egyes energetikai szakértők arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek komoly veszélyt jelenthetnek az Európai Unió 104 atomreaktorára, amelyek az EU-ban termelt villamos energia egynegyedét adják.

Jan Haverkamp, a Greenpeace vezető atomenergia- és energiapolitikai szakértője szerint valós annak az esélye, hogy Európában a fukusimaihoz hasonló nagy baleset következik be, és ezt figyelembe kellene vennünk. Szerinte nem vagyunk megfelelően felkészülve erre.

Az atomenergiára való alapozás kockázatai

Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint az EU jövőbeli szén-dioxid-mentes energiarendszerének alapját a megújuló energiaforrások alkotják majd, amelyeket az atomenergia támogat.

A valóság az, hogy ezeket a megújuló energiaforrásokat stabil alapterhelésű villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni. Ezért az atomenergia valódi megoldást jelent

– mondta Kadri Simson a 15. Európai Nukleáris Energia Fórumon.

A megújuló energiaforrások atomenergiával történő működtetésére irányuló stratégiával kapcsolatos kihívás az, hogy az elöregedő atomerőművek folyamatos működésére támaszkodik.

A francia kormány megbízásából készült A jövő energiáiról szóló jelentés szerint ahhoz, 2050-ig elérjék a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, a megújuló energiaforrásoknak számos meglévő atomerőműre kellene támaszkodniuk.

Az új atomreaktorok építésének üteme a javasolt forgatókönyv megvalósítása érdekében nehezen lenne fenntartható

– áll egy másik, 2021-es jelentésében.

Mennyire biztonságosak az elöregedő atomerőművek?

Franciaország Nukleáris Biztonsági Hatósága (ASN) szerint a nukleáris biztonság és a sugárzás elleni védelem csak akkor érhető el, ha az erőművek üzemeltetői – a független nemzeti szabályozó hatóságok felügyelete alatt – elsősorban a létesítményeik biztonságáért felelősek.

Egy atomerőmű karbantartása számos tényezőtől függ, például a tervezéstől és a felügyeleti előzményektől. De más tényezők is szerepet játszanak, mint például a hibázásra hajlamos emberek, a földrengések, a szökőárak, a tüzek, az áradások, a tornádók vagy akár a terrortámadások.

A 2011-es fukusimai katasztrófa egy több mint 40 éves atomerőművet érintett, és a balesetet részben a tervezési hibáknak és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseknek tulajdonították.

Franciaország rendelkezik a világ egyik legjobb nukleáris biztonsági nyilvántartásával. Bernard Doroszczuk, a nukleáris biztonságot felügyelő hatóság vezetője azonban az év elején azt mondta, hogy „rendszerszintű felülvizsgálatra” van szükség, hogy külön-külön igazolják: a régebbi reaktorok képesek-e 50 vagy akár 60 évnél tovább működni, miközben az éghajlatváltozás okozta új kihívásoknak is elébe kell menni.

Népsűrűség az atomreaktorok környékén

A nukleáris biztonságnak van egy másik, különösen fontos eleme is: a nukleáris létesítmények körüli népsűrűség. A több millió ember által lakott területeket rendkívül bonyolult evakuálni.

A fukusimai balesetet követően Declan Butler, a Nature tudományos folyóirat újságírója publikált egy tanulmányt, amelyben összehasonlította a világ atomerőművei körüli népsűrűségi adatokat. E szerint az európai atomreaktorok környékén sokkal nagyobb volt a népsűrűség, mint Fukusima környékén, ahol a katasztrófa idején 172 ezer ember élt.

Tanultunk valamit Csernobilból és Fukusimából?

Jan Haverkamp szerint az erőfeszítések többnyire a nukleáris balesetek megelőzésére irányuló műszaki felkészültségre összpontosítottak, de nem a vészhelyzeti készenlétre vagy a lakosság felkészültségére.

Attól tartok, hogy az EU minden nukleáris országában jelenleg nem megfelelő a felkészültség arra az esetre, ha baleset történne. Garantálhatom, hogy ha Európában baleset történne, annak megint káosz lenne a vége, akárcsak Fukusimában

– nyilatkozta a Greenpeace vezető atomenergia- és energiapolitikai szakértője.

Irwin Redlener amerikai tudós és katasztrófa-egészségügyi szakértő szerint beszélünk a tanulságokról, de aztán nem cselekszünk aszerint.

Az emberiség egyre jobban tud reagálni a kisebb vészhelyzetekre, mint például a nagy épülettüzek, kisebb viharok és hóviharok, de amikor nagyszabású katasztrófákról van szó – mint például a nukleáris balesetek – a reagálási képességeink továbbra is diszfunkcionálisak, mert nem vagyunk felkészülve rájuk

– tette hozzá a szakember.

Számos nemzetközi szervezet nyújt forrásokat, amelyek elmagyarázzák, mit kell tenni nukleáris vészhelyzet esetén. A Vöröskereszt csak az egyik ilyen szervezet, melynek ajánlásainak ismerete hasznos.

(Eisenkrammer Nóra)