A bíróság ez utóbbi rendelkezés megsemmisítését azzal indokolta, hogy az uniós jogalkotó nem bizonyította, hogy elegendő adat állt rendelkezésére ahhoz, hogy értékelni tudja ezen intézkedés arányosságát. 

Bár a bíróság döntésében nem erre hivatkozott, de független tanácsadók által készített tanulmány korábban arra mutatott rá, hogy a teherautók kötelező rendszeres hazatérése negatív hatásokkal jár, például növelhetik a fuvarozás emisszióját. Az elemzés már 2021-ben kimutatta, hogy a fuvarozásra használt járművek kötelező visszatérése 2023-ban akár 2,9 millió tonna extra szén-dioxod-kibocsátással járhat, ami a nemzetközi közúti fuvarozás kibocsátásában 4,6 százalékos emelkedést feltételez.

Az EU által 2020-ban elfogadott mobilitási csomag megsemmisítése érdekében hét uniós ország – Magyarország, Litvánia, Bulgária, Románia, Ciprus, Málta és Lengyelország – nyújtott be keresetet.

A tagállamok vitatták azt a rendelkezést is:

  • amely megtiltja a járművezetőknek, hogy heti pihenőidejüket a járműben töltsék,
  • azt is, hogy a második generációs intelligens menetíró készülékek beépítésére vonatkozó kötelezettség időpontját előrehozzák, és e kötelezettség hatálybalépésének időpontját meghatározzák.

A mobilitási csomag célja, hogy különböző jogszabályok bevezetésével javítsák a járművezetők munkakörülményeit az EU országaiban, az első rendelkezések 2020. augusztus 20-tól léptek hatályba.