Magyarország 2024-től bevezeti az európai minimálbért, vagyis a minimálbér jövő évi összege már az Európai Unió kötelező irányelvében foglalt ajánlások szerint lesz meghatározva a kormány tervei szerint – tudta meg a Napi.hu.

Az irányelv átültetéséről és az abban szereplő ajánlásokról már tartanak a tárgyalások a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között. Az intenzív tárgyalássorozat gyakorlatilag már az idei, hagyományosan ősszel esedékes bértárgyalások előfutárának is tekinthető. Ennek a háromoldalú munkafolyamatnak a keretében kerülhet napirendre az idei minimálbér és a garantált bérminimum felülvizsgálata is.

A minimálbér soron kívüli emelésétől nem zárkóznak el a munkáltatók, de a tárgyalások ennél többről szólnak

Júliusban indulhatnak az érdemi tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum soron kívüli emeléséről. A mai egyeztetésen a munkáltatók is nyitottak voltak a kötelező legkisebb bérek felülvizsgálatára a bérmegállapodásban foglaltak szerint – tudta meg a Napi.hu. Az érdemi egyeztetésekhez ugyanakkor még teljesülnie kell egy fontos feltételnek. Bővebben

A Napi.hu értesülése szerint az uniós minimálbér-irányelv gyakorlati megvalósítása nem könnyű feladat, mivel nem csak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, hanem

  • a szociális párbeszédet;
  • a szakszervezetek megerősítését;
  • az érdekképviseletek bevonását a munkavállalókat érintő döntéshozatalba;
  • valamint a munkahelyeken kötött kollektív szerződések számának jelentős növelését.
A minimálbér összegére gyakorlatilag csak javaslatokat fogalmaz meg az uniós szabályozás, mivel a bérpolitika szigorúan tagállami hatáskör.

Alapjaiban változhat a hazai minimálbér, de a csoda elmarad

Úgy tudjuk, a teljes hazai minimálbér-rendszert felülvizsgálják a szociális partnerek, több elképzelést is megvizsgálva.

Az egyik ilyen lehetőség, hogy az Európai Unióban egyedülálló kettős magyar minimálbér-rendszer megszűnne, és a legtöbb nemzeti minimálbérrel rendelkező tagállamhoz hasonlóan egyetlen összeg lenne a kötelező legkisebb bér.

Egy ilyen döntés ugyanakkor sok konfliktussal járhat, összességében viszont jelentősen javulna az alacsony jövedelmű háztartások helyzete.

Kétféle módon lehet átalakítani a mostani rendszert:

  1. A garantált bérminimum lesz az új minimálbér. Ebben az esetben az idén 232 ezer forintos minimálbér megszűnne, és a középfokú végzetséghez kötött bérminimum lenne az új kötelező legkisebb bér, vagyis az idei összeggel számolva 296 400 forintnál kevesebbet nem kereshetne egyetlen munkavállaló sem. Ez önmagában 27,7 százalékos béremelést jelentene a most minimálbért keresőknek, ehhez adódna hozzá a januári emelés mértéke.
  2. Új minimálbér a korábbi két összeg súlyozott átlaga alapján. A hivatalosan minimálbért kereső munkavállalók száma nagyjából 250 ezer fő, míg a garantált bérminimum közvetlenül 830 ezer főt érint. Ezek figyelembevételével az új minimálbér – az idei összegek szerint – 281 ezer forint lenne. A gyakorlatban így a minimálbéresek fizetése 21 százalékkal nőne. A bérminimumosok sem járnának rosszabbul, mivel feltételezhető, hogy a szokásos év eleji emeléssel már az ő fizetésük is nőne.

A gyakorlatban ugyanakkor az egységesítés módja kevésbé lényeges, mivel jövő januártól egyébként is emelkedik a minimálbér összege.

Jön a 310 ezer forintos minimálbér?

A minimálbér-rendszer átalakítása komoly konfliktussal járhat, ám összességében jó hatással lehetne a magasabb keresetekre is, és érdemben nőne a szociális juttatások összege.

Ha a garantált bérminimum lenne az új minimálbér, akkor – az év eleji, inflációkövető emelést is figyelembe véve – jövőre egy munkavállaló sem kaphatna legalább bruttó 310 ezer forintnál kevesebbet. A lépés eredményeként a minimálbér januártól 33,5 százalékkal nőne.

A garantált bérminimum összegéhez viszonyítva a bérnövekedés 4,6 százalék lenne. Ennél kisebb korrekcióval nem érdemes számolni, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzésében 3,5-5,5 százalék közötti inflációval számol.

Magyarország felállna a szégyenpadról

Az Eurostat adatai szerint a hazai minimálbér – euróban számolva – a második legkisebb az Európai Unió tagállamai közül, egyedül Bulgáriát előzzük. Az uniós statisztikai hivatal 400 forintos euró-árfolyammal számol, így a magyar legkisebb keresetet 578 euróban állapítja meg.

A minimálbér összege az Európai Unió tagállamaiban
A minimálbér összege és éves változása az Európai Unió tagállamaiban
Kép: Eurostat

Ha nem a minimálbér összegét, hanem a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimumot vennék figyelembe a statisztikák, akkor már jóval kedvezőbb lenne a kép, idén – az Eurostat által alkalmazott árfolyamon – 741 euró lenne a magyar minimálbér. Ez már bőven az uniós középmezőnyt jelenti, nyolc országot tudnánk magunk mögött. A magyar minimálbér nagyjából a lengyellel egyezne meg, megelőzve Csehországot.

Noha megközelítőleg 18 százalékra nőne a minimálbérért dolgozók aránya a foglalkoztatottak körében, az arányuk még mindig nem lenne kiugróan magas a többi uniós országgal összevetve. Romániában a munkavállalók közel harmada dolgozik minimálbérért.

Örülne a kisgyermekes, az álláskereső és az állami vállalatvezető

Szerteágazó hatása lenne a minimálbér-rendszer átalakításának. Ha 33,6 százalékkal emelkedne a kötelező lekisebb kereset összege januártól, akkor

  • a szociális juttatások;
  • a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások;
  • a fogyatékkal élők;
  • vagy az álláskeresők ellátásának összege is nagyot nőne.

Szintén emelkedne az állami vállalatok vezetőinek fizetése, vagy az őstermelők jövedelme. Ennek oka, hogy a minimálbér összege befolyásolja a legtöbb juttatást, egyes kereseteket, de több területen az adókedvezmények értékhatára is a minimálbér alapján számolandó.

Minimálbér az Európai Unióban

Az EU az európai minimálbérként emlegetett irányelvében nem sok konkrétumot határozott meg, mivel a kiindulópont, hogy a tagállami szociális párbeszéd során létrejövő megállapodás szerint ajánlott meghatározni a minimálbér összegét. Akkor tekinthető megfelelőnek a minimálbér, ha a mediánjövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt eléri az összeg. Ez Magyarországon jelenleg is megvalósul. Az unió az irányelvvel azt szeretné elérni, hogy aki dolgozik, legalább annyi fizetést kapjon, hogy ne fenyegesse a jövedelmi szegénység.

Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben van államilag meghatározott minimálbér. Ciprus idén vezetett be központi minimálbért, de Németországban is csak néhány éve létezik. A legmagasabb összeget Luxemburg adja, havonta 2387 eurót, vagyis nagyjából 950 ezer forintot. Bulgária a másik véglet, ahol csak 399 euró a minimálbér, nagyjából 159 ezer forint. A minimálbér összehasonlításánál több szempontot is figyelembe kell venni, például a vásárlóértékét, vagy az összeget terhelő adókat. A helyi sajátosságokat is figyelembe véve fontos, hogy nem létezik gazdag minimálbéres munkavállaló, vagyis mindenhol csak egy alacsonyabb életszínvonalhoz elegendő a kötelező legkisebb bér.
Öt tagállamban, Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában és Olaszországban nincs országos minimálbér. A kötelező legkisebb bérek általában ágazatonként vannak meghatározva, minden esetben az érdekképviseletek kollektív megállapodásaiban rögzítettek szerint. Ezekben az országokban – elsősorban az észak-európai államokban – nagy hagyománya és erős jelenléte van a szakszervezeteknek és a munkástanácsoknak, valamint a munkáltatókat képviselő szövetségeknek, érdemi beleszólással a munka világát érintő döntéshozatalba is.