A legutóbbi kormányinfó alkalmával sem tettek egyértelmű kijelentést a kormánytagok a precedens nélküli ítélet kielégítésének részleteiről: szeptemberben jár le a reagálásra megszabott határidő.

Június 13-án az Európai Unió Bírósága (EUB) bejelentette, hogy rendkívül nagy összegű, 200 millió eurós bírságot ró ki Magyarországra, amiért a tagállam, véleménye szerint rendkívül súlyosan megsértette az uniós jogszabályokat. A megvonás oka a kötelezettségszegési eljárás ítélete, melynek értelmében Magyarország nem változtatta meg a bevándorlók és menedékkérők kezelésére vonatkozó határpolitikáját.  Az Európai Bizottság csupán 7 millió eurós elmarasztalást és az ítélet teljesítéséig napi 6 millió forint bírságot indítványozott, ezzel szemben

Kapcsolódó

az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós átalányösszegre – hozzávetőleg 80 milliárd forintra – marasztalta el hazánkat, és az ítélet maradéktalan teljesítéséig napi egy millió eurós, azaz közel napi négyszázmillió forintos bírságot állapított meg.

„Jobban fáj ez Brüsszelnek, mint Magyarországnak”

A kormány számos tagja, többek között, Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentették, hogy az ítélet „felháborító, igazságtalan és elfogadhatatlan”. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi egymillió eurós bírságról úgy nyilatkozott, hogy a kormány már megkapta a felszólítást, azonban csak szeptemberben jár le a reagálásra megszabott határidő. „Az azonban biztos, hogy eleget kell tennünk az ítéletnek, mivel vagy fizetünk vagy levonják a büntetést a Magyarországnak kifizetett támogatásokból”– állította a miniszter.

Magyarország a határvédelmére tett erőfeszítésért semmilyen támogatást nem kapott az Európai Bizottságtól, a határvédelmi költségek csupán 1 százalékát állta Brüsszel, a külső határokat mintegy kettő milliárd euró értékben saját költségén finanszírozta Magyarország, de hogy még ezért meg is bírságoljanak az tűrhetetlen

A migrációval kapcsolatos bírság kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy a precedens nélküli ítélet elfogadhatatlan, egy soha nem látott ellenszenvet tanúsít a Bíróság részéről, és annak végrehajtása „jobban fájna Brüsszelnek, mint Magyarországnak”.

A miniszter szerint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter a tárgyalásokon megállapodásra fog törekedni Brüsszellel, de ha ez nem vezet eredményre, a kormány hazánk határait továbbra is megvédi, ám azt nem tudja garantálni, hogy a déli határon keresztül áthaladó migránsok százezerei ne árasszák el Németországot, vagy Ausztriát. Amennyiben Brüsszel ezt meg akarja akadályozni, akkor ezektől az országoktól is szolidaritást várnak, hiszen ők lesznek a migráció elsődleges elszenvedői. Magyarország példát mutatott azzal, hogy a Schengeni Egyezményt Európában egyidőben egyedül tartotta be, annak külső határvédelmi rendelkezéseivel.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Mivel a magyar kormány a bírság befizetése kapcsán a szeptemberi tárgyalásokra hivatkozott, sokak számára nem volt egyértelmű, hogy a napi egymillió eurós összeg felszámolása elkezdődött-e, illetve, hogy pontosan hogyan és miből kerül levonásra. Erről, a tárgyalások sikerességéről, és a a szuverenitási törvény miatt felmerülő újabb brüsszeli büntetésről kérdeztük Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját.

Napról napra duzzad a késedelmi bírság összege

Az ítélet szerint napi egymillió euró összegű kényszerítő bírságot köteles fizetni a tagállam, amíg Magyarország nem tesz eleget az EUB 2020 decemberében hozott ítéletében foglaltaknak. A felszámolás pedig már az ítélet kihirdetésének napján megkezdődött.
Ezáltal július végén már 46 millió eurós kényszerítő bírságnál tartottunk.
Jelenleg 54 millió eurónál járhat a számlálás. Hazánk egyelőre levelet és 45 napos határidővel fizetési felszólítást kapott (melyet az EB július 16-án küldött) a 200 millió eurós büntetés befizetésére. Ha addig nem teljesítünk, újabb felszólítást küldenek, 15 napos határidővel. A levélben érdeklődtek továbbá arról, hogy Magyarország hogyan tervez eleget tenni a szóban forgó, 2020-as ítéletben foglaltaknak. Azzal kapcsolatban, hogy van-e még esélye a kormánynak lefaragni a késedelmi összegből a tárgyalásokon a szakértő így felelt: 
az ítélet jogerős és nincs fellebbviteli fórum, tehát a döntést megtámadni nem lehet. 

Mi történik, ha nem fizetünk?

Arra vonatkozóan, hogy a kiszabott összeget befizetik-e vagy sem (és ha igen, mikor és hogyan), egyértelmű kijelentést még nem tettek releváns szereplők.

Amennyiben a bírságot nem fizetjük be, azt a beszámítási eljárás keretében a bizottság a Magyarországnak történő következő átutalásból levonhatná, vagyis a nekünk járó uniós forrás folyósításából számítanák be a bírság összegét.

Hasonló történt Lengyelország esetében, amellyel szemben 2021-ben egy környezetszennyezési ügy kapcsán szabtak ki szignifikáns bírságot, az EB pedig le is vont 68,5 millió eurót a lengyeleknek járó uniós keretből. Ha a kormány úgy dönt, hogy önként befizeti a bírságot, úgy maga dönthet arról, hogy ezt a forrást honnan és miképp csoportosítja át.

Magyarország is perelhetné Brüsszelt

A kormány évek óta szeretné elérni, hogy Brüsszel szálljon be az Európai Unió határvédelmének finanszírozásába. Magyarország 2015 óta hozzávetőlegesen 700 milliárd forintot költött erre a politikára, a bizottság azonban eddig mindössze 45 milliárd forintot fordított rá – állította Ifj. Lomnici Zoltán, majd hozzátette:  
Az uniós alapszerződés értelmében Magyarországnak jogában áll pert indítani az Európai Bizottság ellen az Európai Unió Bírósága előtt a határvédelemmel kapcsolatos kiadások uniós ellentételezéséért. Ez pedig jóval nagyobb összeg, mint amennyit hazánknak a június 13-i ítélet miatt fizetnie kellene.
A magyar kormány továbbá számos olyan kérdésben tud vétózni, ahol egyhangúság szükséges, így ezzel nyomást gyakorolhat Brüsszelre. Például:
  • adózás; 
  • szociális biztonság vagy szociális védelem; 
  • új uniós tagállamok csatlakozása; 
  • közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is;
  • operatív rendőrségi együttműködés a tagállamok között.
Az EU és Magyarország közötti politikai feszültség az unió más tagállamai között is vitákat generálhat, ami hosszú távon nehezítheti az EU egységét és működését.

A szuverenitásvédelmi törvény is bírságot hozhat?

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a múlt héten felvetette, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban is alkalmazhatják a kohéziós támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert, amely szerint a felzárkóztatási források lehívásához meg kell felelni számos, az EU Alapjogi Chartájában foglalt feltételnek. Tavaly, ugyanezen feltételekre hivatkozással, a  bizottság – többek között – a gyermekvédelmi törvény miatt 2,4 milliárd euró kohéziós forrást függesztett fel. 

A kormányinfón elhangzottak szerint a bizottság figyelmeztető levele után még hónapokig tárgyal majd erről a kormány a testülettel, mielőtt a bizottság elé kerülne az ügy. Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyire valószínű, hogy meg tudnak egyezni, így elkerülve az újabb bírságot, és mit kell ehhez a kormánynak tennie?

A szuverenitásvédelmi törvény miatt idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárást indítottak, ahol a bizottság azt állapította meg, hogy a norma sérti az EU demokratikus értékeit, illetve szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt számos alapvető joggal, például
  • a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához,
  • a személyes adatok védelméhez,
  • a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához,
  • az egyesülés szabadságához,
  • a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joghoz. 
Számos civil szervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal célja a kritikus hangok elhallgattatása. 
Nem valószínű a szakértő szerint, hogy a tárgyalások során meg tudjanak egyezni, mivel ahhoz, hogy a kötelezettségszegési eljárást megszüntessék, a magyar parlamentnek módosítania kellene egy érvényesen elfogadott és azóta hatályba lépett törvényt, ami a kormány álláspontja szerint egyértelmű beavatkozást jelentene Brüsszel részéről a szuverén magyar törvényalkotásba.

Amennyiben hazánkat elmarasztalnák a törvény miatt, Magyarország újabb fizetési kötelezettséggel nézne szembe, azt viszont, hogy mekkora bírságra számíthatnánk, nem lehet előre megmondani, hiszen a bizottság idén júniusban is aránytalanul magas, példátlan bírságot szabott ki Magyarországgal szemben. 

Íme pár példa a korábbi esetekre:
  • 2014. december 3-án az EUB 40 millió eurós bírságot szabott ki Olaszországra, mert nem teljesítette a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit. 
  • Az EUB 2021-ben napi 500.000 eurós bírságot szabott ki Lengyelországra szénbánya bezárásának megtagadása miatt. 
  • Az EUB 2023-ban az Egyesült Királyságot 32 millió euróra bírságolta. A büntetés oka, hogy a brit hatóságok engedélyezték, hogy kereskedelmi hajók alacsonyabb adótartalmú dízelt használjanak, ami ellentétes az EU szabályaival.

Uniós pénzügyi mechanizmus

Az Európai Bizottság júniusban hét tagállam, köztük Magyarország esetében költségvetési hiányt állapított meg, az Európai Unió Tanácsa július 26-án pedig hivatalosan is megindította az eljárást a deficites tagállamok ellen, ami hosszú távon szintén pénzbírságot eredményezhet. Gulyás Gergely a kormányinfón azt is állította, hogy nem kizárt, hogy kb. 2 százalékot lefaragjanak a költségvetési hiányból, ez a szakértő szerint mindenképp előrelépést jelentene a pénzügyi mechanizmusban.

A nominális költségvetési egyenleg hiánya az idei évben 4,5 százalékos lehet, míg jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka, vagyis az uniós referenciaérték alá mérsékli a hiányt Magyarország
– ezt az előrejelzést erősítette meg júliusban a Pénzügyminisztérium, ehhez pedig a kormány a közelmúltbeli intézkedések (például az állami beruházások átütemezése) révén növelte a költségvetés mozgásterét, miközben fontos szempont az is, hogy a hazai gazdaságot fenntartható növekedési pályán tartsák. A megnövekedett hiányra nem azonnali intézkedésekkel kell reagálniuk az uniós tagországoknak, a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni, bárminemű szankció kiszabása a mechanizmus folyamán pedig akár 4-7 évbe is telhet.

Brüsszel nem nézi tétlenül a magyar költségvetési hiányt

A legmagasabb GDP-arányos hiányt Olaszország (-7,4 százalék), Magyarország (-6,7 százalék) és Románia (-6,6 százalék) érte el az Eurostat 2024-es jelentése szerint. A hiány visszaszorítását célzó eljárásról ITT olvashat bővebben.