Az EU-ból való kilépésre szavazó britek többsége szeretné a szabad mozgáshoz való visszatérést az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe – derül ki egy Európát átfogó tanulmányból, amely adatai szerint a tagállamok is kölcsönös vágyat éreznek aziránt, hogy az Egyesült Királysággal szorosabbá váljanak a kapcsolatok.

Ukrajna orosz inváziója és Donald Trump amerikai elnökké választása „alapvetően megváltoztatta az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok kontextusát” – áll az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) jelentésében. „A Csatorna mindkét oldalán figyelemreméltó konszenzus uralkodik abban, hogy megérett az idő az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok újraértékelésére” – áll a közleményben, amelyet a The Guardian közölt.

Az Egyesült Királyságban és az EU öt legnépesebb országában – Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban – Trump novemberi választási győzelmét követő hetekben végzett több mint 9000 ember megkérdezése alapján a legszembetűnőbb megállapítás az volt, hogy a kilépésre szavazó britek 54 százaléka az egységes piacra jutásért cserébe most már elfogadnák az EU és az Egyesült Királyság állampolgárainak teljes körű szabad mozgását, hogy utazhassanak, és a határokon átnyúlóan tudjanak dolgozni.

Ennek az lehet az oka, hogy az Egyesült Királyságba irányuló migráció 2016 utáni megugrása azt jelentette, hogy a Brexit támogatói rájöttek, nem a kilépés a válasz a bevándorlás kérdésére – mutat rá a jelentés. Az Egyesült Királyság összes szavazója közül a válaszadók 68 százaléka támogatná a szabad mozgást az egységes piacra jutásért cserébe, 19 százalékuk pedig ellenezte az ötletet.

A jelentés szerint a globális körülményeket figyelembe véve az Egyesült Királyságnak és az EU-nak „erőteljesen és gyorsan kell haladnia” a kapcsolatok helyreállításában, mert mindkettő egyaránt nagyon sebezhető az uralkodó globális eseményekkel szemben, és a kapcsolatok újraindítása a leghatékonyabb módja annak, hogy mindkét oldalt megerősítsék.

A brit választók egyértelműen támogatták az EU-val való szorosabb kapcsolat kialakítását,

  • 55 százalék azt mondta, hogy támogatná a szorosabb kapcsolatokat a tömbbel,
  • míg 10 százalék a távolabbi kapcsolatokat részesíti előnyben,
  • 22 százalék pedig megtartaná azokat a jelenlegi állapotában.

Az EU-szerte minden megkérdezett ország közül

  • a németek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szorosabb kapcsolatot szeretne az Egyesült Királysággal,
  • a lengyelek 44 százaléka,
  • a spanyolok 41 százaléka, az olaszok 40 százaléka,
  • a franciák 34 százaléka.

Mind az Egyesült Királyság, mind az EU polgárai „nyitottak egy sokkal ambiciózusabb és messzebbre mutató alaphelyzetbe állításra, mint ahogyan azt kormányaik elképzelték” – tették hozzá a jelentésben, amely szerint a britek körülbelül fele úgy gondolja, hogy az EU-val való nagyobb elkötelezettség a legjobb módja az Egyesült Királyság gazdaságának (50 százalék), a biztonság megerősítésének (53 százalék), a migráció hatékony kezelésének (58 százalék), az éghajlatváltozás kezelésének (48 százalék), és lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kiálljon Oroszországgal szemben (48 százalék), az Egyesült Államokkal (46 százalék) és Kínával (49 százalék) szemben.

A közvélemény-kutatás szerint Németországban és Lengyelországban a szavazók többsége – Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig többen – úgy gondolták, hogy az EU-nak hajlandónak kell lennie arra, hogy gazdasági engedményeket tegyen az Egyesült Királyságnak a szorosabb biztonsági kapcsolat biztosítása érdekében. A többség vagy csaknem többség nyitott volt arra is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a blokk kutatási programjaiban. 

Ez kiterjedhet arra az ötletre is, hogy az Egyesült Királyság hozzáférjen az egységes piac egyes részeihez, még az ilyen elképzelésekre legkevésbé fogékony Franciaországban is a válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatná.

Mind az öt EU-tagországban nagy számban érezték úgy, hogy a Brexit rossz hatással volt az EU-ra.

Az uniós polgárok számára az Egyesült Királysággal való szorosabb együttműködés legfontosabb oka az volt, hogy megerősítsék a blokk biztonságát, valamint, hogy kiálljanak az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Annyira megbánta Nagy-Britannia a Brexitet, hogy már közeledik az EU-hoz. A Brexit negatív gazdasági következményeire több elemzőműhely is felhívta a figyelmet, de a brit jegybank vezetőjének ez volt az eddigi legerőteljesebb és legfeltűnőbb véleménynyilvánítása a Brexit reálgazdasági és kereskedelmi hatásaival kapcsolatban. Számítások szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mint amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna. Erről itt olvashat többet >>>