Eláruljuk, miért vállalta fel a harcot egész Európával szemben Orbán Viktor

Orbán Viktor magyar miniszterelnök rádobta az atomot az Európai Unióra, és megvétózta az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítását. Persze, a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a kormányfő már korábban is beszélt bizonyos teljesülésre váró feltételekről. 

- fogalmazott Orbán Viktor.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A magyar feltételek

Három feltétel teljesülése esetén járulna hozzá Magyarország a szankciók meghosszabbításához: 

• érje el Brüsszel, hogy az ukránok „nyissák ki a gázcsapokat”, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország behozhassa Ukrajnán keresztül a gázt, amire nekünk szükségünk van;
• az ukránok „ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel” a Török Áramlatot;
• „adjanak garanciát, hogy ezt a piszkosságot, amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal”, azaz a Barátság-vezeték is védve maradjon. 

Orbán Viktor újabb vétója előtt a Török Áramlat kritikus kérdése az elmúlt héten több alkalommal is témát szolgáltatott, a nemzetközi politikai térben is. Legutóbb a Kormányinfón kérdezett rá az Index arra, hogyan jutunk földgázhoz, ha támadás éri a Török Áramlatot, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte:

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig még aznap arról beszélt, az elmúlt napokban és hetekben több hír is borzolta a kedélyeket Közép-Európában az energiaellátás biztonságával kapcsolatban. Majd bejelentette, Bejelentette,

De miért ilyen fontos a Török Áramlat?!

A Török Áramlat az egész közép-európai régió gázellátása szempontjából meghatározó infrastruktúraelem. Az ukrán tranzit leállásával ez maradt az utolsó olyan nagykapacitású útvonal, amelyen keresztül vezetékes orosz gáz érkezik a közösségbe és összességében a keleti beszerzések szempontjából is nagy jelentősége van - válaszolt az Economx érdeklődésére Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója, hozzátéve: az ukrán tranzit kiesésével várhatóan Szlovákia és más országok is fokozzák majd a déli irányú beszerzéseiket, ami a vezeték jelentőségét és hazánk regionális gázelosztó szerepét tovább növeli.

Az Energia-és Klímapolitika Üzletág vezetője hangsúlyozta,

tavaly a vezetéken keresztül több, mint 7 milliárd köbméter gáz érkezett Magyarországra és bár ennek egy része tovább értékesítésre került, a volumen így is domináns részét biztosította a 8 milliárd köbmétert meghaladó hazai igényeknek. 

A Török Áramlaton keresztül érkező gázszállítmányokra nem lehet egységes árat meghatározni, mert azokat több, eltérő típusú, jellemzően nem nyilvános szerződés szabályozza. Általánosságban azonban elmondható, hogy a legtöbb szerződés árképletében a tőzsdei gázárak meghatározó komponenst jelentenek, azaz a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok markáns hatást gyakorolnak a költségekre. Ezért is károsak azok a szankciós intézkedések, amelyek az összesített kínálatot szűkítik és ezért üdvözlendő minden olyan bejelentés, amely az uniós piacon rendelkezésre álló energia mennyiségét növeli - magyarázta az energiapolitikai szakértő.

Úgy látja, az elmúlt hetekben viszont két olyan fajsúlyos esemény is volt, amely negatívan befolyásolta régiónk ellátását:

• Egyrészt tavaly év végével lejárt az orosz-ukrán tranzitszerződés és mivel Ukrajna jelezte, hogy nem hajlandó tárgyalni a megállapodás megújításáról, január 1-én a szállítások is leálltak. Az ukrán tranziton a tavalyi évben 15 milliárd köbméter gáz érkezett az Európai Unióba; ez a mennyiség a közösség ellátásának körülbelül 5 százalékát biztosította. A volumen kiesése tehát érdemben csökkenti a kínálatot, felfelé hajtja az árakat és szűkíti az EU energiapiaci mozgásterét.
• Másrészt, az Egyesült Államok leköszönő demokrata adminisztrációja – cirka egy héttel az új, republikánus elnök beiktatása előtt – olyan új energetikai szankciókat vetett ki, amelyek célkeresztjében elsősorban az orosz olajiparhoz köthető tankerhajók, cégek és vállalatvezetők álltak. A büntetőintézkedések az ellátási lánc szinte valamennyi szintjére árfelhajtó hatással voltak – ami az importőr EU egészét hátrányosan érinti – de a közép-európai régiót fokozott kihívás elé állították, ugyanis az érintettek közé kerültek Szerbia olajvállalatának többségi tulajdonosai is. A szankció ad némi türelmiidőt a probléma kezelésére – például az orosz tulajdonosok részesedésének megvásárlására – de számos nehéz kérdést vet fel: például, hogy kik és miből tudják majd megvenni a nagyértékű pakettet vagy, hogy az orosz feleket hogyan lehet rávenni az eladásra. A növekvő bizonytalansággal a regionális üzemanyagpiac felbolydult, ami fokozott árnyomást eredményezett és – az ukrán tranzit leállásához hasonlóan – növelte az ellátási kockázatokat.

Kockázatok és alternatívák

Viszont ebből adódik a kérdés, hogy mennyire kockázatos egy ilyen háborús helyzetben, ha ennyire függünk egyetlen iránytól. 

A koncentrált beszerzés természetesen mindig kockázatosabb a diverzifikáltnál, de fontos hangsúlyozni, hogy a Török Áramlat már önmagában egy alternatív beszerzési útvonalnak épült - magyarázta Hortay Olivér. Felidézte, a 2009-es orosz-ukrán gázválság rámutatott, hogy az ukrán tranzit dominanciája komoly kockázatokat hordoz az egész unióra nézve és ez fokozta az útvonaldiverzifikációs törekvéseket. A felismerés nemcsak a Török Áramlatnak, de az Északi Áramlat 2 vezetékpárnak is megágyazott. 

„Az elmúlt időszak eseményei igazolják, hogy Magyarország jól tette, hogy fokozott erőfeszítéseket tett a Török Áramlat megvalósítása érdekében és, hogy a legutóbbi, 2021-ben megkötött orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodásában foglalt mennyiség oroszlánrészét még úgy is a déli útvonalra irányította, hogy akkoriban azt mind Ukrajna, mind Brüsszel hevesen ellenezte. Ezeknek a döntéseknek köszönhető, hogy az ukrán tranzit leállása Magyarországot kevésbé érinti hátrányosan, mint Szlovákiát, vagy Ausztriát. Ezen túlmenően azonban nem könnyű úgy diverzifikálni az útvonalakat, ha a már működő, eredeti vezetékeken ellehetetlenül a szállítás. Hazánk az elmúlt tizenöt évben elvégezte saját házifeladatát és rendkívüli beruházásokat hajtott végre a határkeresztező kapacitások bővítésében, azaz megteremtette a szélesebb körű diverzifikáció lehetőségét, de arra, hogy az országhatárokon túl milyen további fejlesztések valósulnak meg, korlátozott ráhatása volt és van ma is. Hiába lenne például észszerű bővíteni a déli irányú beszerzéseket lehetővé tévő gázhálózatokat, az Európai Bizottság – elsősorban klímavédelmi szempontokra hivatkozva – késlelteti a beruházásokat” - magyarázta a szakértő. 

Miért volt fontos egy szerbiai látogatás?

Múlt szombaton, két nappal Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt Szijjártó Péter közölte a belgrádi Orbán Viktor-Aleksandar Vucic találkozó után, hogy elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya annak a kőolajvezetéknek is, amely a magyar és a szerb hálózatokat fogja összekötni, amely beruházáshoz körülbelül három évre van szükség.

A miniszter üdvözölte azt is, hogy megkezdte működését a magyar-szerb-szlovén közös villamosenergia-tőzsde, illetve a magyar-szerb közös földgázkereskedő vállalat is egyre komolyabb megbízásokat kap.

Ezzel kapcsolatban Horty Olivér úgy fogalmazott, Európa még nem lábalt ki az energiaválságból. A Draghi-jelentés tanulsága, hogy az EU fő versenyképességi problémáinak egyike, hogy a helyi vállalatokat többszörös energiaárak terhelik az amerikai versenytársaikhoz képest. A Századvég Európa Projekt kutatása rámutat, hogy az energiaválság kirobbanása óta többszörösére nőtt az energiaszegény uniós polgárok aránya; ma az Unió lakosságának negyede anyagi okokból nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát, illetve időben befizetni közüzemi számláit. Kiemelte, „a versenyképességi és társadalmi problémák gyökere, hogy Európa energiaellátása túlságosan feszes, ami a szelektív vásárlások (vagy másnéven szankciók), az ideológia-vezérelt klímapolitikából fakadó többletterhek, valamint a termelőkapacitásokban és infrastruktúrában megjelenő szűk keresztmetszetek együttes következménye. Az energiacsapdából csak úgy mászhat ki a közösség, ha ezeket a gyökérokokat kezeli: lehetővé teszi, hogy minél több energia érkezhessen a kontinensre, mérsékli a túlzott terheket és bővíti a termelési és szállítási kapacitásait. Minden olyan fejlesztés – köztük a magyar-szerb vezeték is – amely ezekbe a törekvésekbe illeszkedik, javítja az ellátásbiztonságot és mérsékli a költségeket, így üdvözlendő”.

Színre lépett Donald Trump

S ha már Donald Trump, az új amerikai elnök egyik fő kampányígérete az Egyesült Államok szénhidrogénkitermelésének fokozása volt, s az már néhány nap után látszik, hogy az új elnök mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az új kapacitásinak piacot teremtsen. Ehhez azonban elsősorban nem az Európai Unió megmaradt vezetékes orosz beszerzéseit – azaz a Török Áramlatot – észszerű támadnia, hanem a közösségbe egyre nagyobb volumenben érkező orosz LNG-t, hiszen ezek azok a szállítmányok, amelyek igazán konkurenciát jelentenek az amerikai gáznak - válaszolta azon felvetésünkre, hogy vajon jelent-e konkurenciát a Török Áramlat Washington újrafogalmazott energiapolitikája számára.

Ezt Hortay Olivér azzal magyarázta, hogy a vezetékes orosz gáz aránya az Európai Unió egészében jelentősen visszaesett, a korábbi négy útvonalból már csak egy működik és a vásárlók tipikusan olyan országok, amelyek nem tudnak közvetlenül amerikai LNG-t fogadni. Vélhetően ez az oka annak is, hogy az Egyesült Államok új adminisztrációjához közel álló energiapolitikai megszólalók következetesen az Európai Unió orosz LNG-beszerzéseit támadják, illetve, hogy azok az európai politikusok, akik egyszerre sürgetik az amerikai gázbeszerzések fokozását és az új szankciós csomag elfogadását, leginkább a cseppfolyósított földgázról beszélnek - foglalta össze a Századvég kutatóintézeti igazgatója. 

Pénzhez jutnak az oroszok?

Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök felhelyezte a régiónk földgázellátását, megnevezve a Török-Áramlatot az Európai Unió legmagasabb politikai szintjére, hiszen ezekre hivatkozva vétózta meg az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Az Index arról írt, hogy

ha nem sikerül január 31-éig dönteni a szokásos fél éves hosszabbításról, akkor a büntetőintézkedések hatályon kívül kerülnek, és Oroszország hozzáférhet például az orosz állami bank mintegy 210 milliárd eurós befagyasztott vagyonához, amely most egy belga vagyonkezelőnél van.

Kiszivárgott hírek szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke azt fontolgatja, hogy jövő hétre egy rendkívüli EU-csúcsot hív össze, ha nem sikerül nagyon rövid időn belül megváltoztatni a magyar álláspontot.

Ide tartozik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Orbán Viktor vétója után leszögezte, „ki fogunk állni a következő napokban is − óriási támadások közepette természetesen − a magyar emberek érdekéért, világos válaszokat és világos garanciákat akarunk annak érdekében, hogy hétfőn a külügyminiszteri tanácsülésen majd felelős döntést lehessen hozni. Van még addig tehát néhány nap, sok víz lefolyik addig a Dunán, de Magyarország álláspontja világos” – fogalmazott a tárcavezető.