Az építőipar kitettsége valóban kockázatos, de van, amiben téved Lázár János

Az építőiparban megfigyelhető egy hullámvasút-effektus: ezeknek a vállalkozásoknak is, mint másoknak, voltak nagyon jó éveik korábban. Ezt a szorítást, amit viszont most tapasztalnak, meg fogják oldani, ezt rájuk kell bízni. Egy ilyen döntési helyzetben a kihívásnak vagy hátat fordítunk, vagy megpróbálunk együttműködők lenni – magyarázta az Economx-nak Koji László, az Évosz elnöke. 

Ugyanakkor szerinte a miniszter sem tud olyat mondani, ami mindenkinek jó lenne:

voltunk már úgy, hogy én a kertemben esőt vártam, a szomszéd meg napozni szeretett volna

– tette hozzá.

– szögezte le az ÉVOSZ elnöke.

Felidézte, hogy a legnagyobb feszültség a cementipari termékeknél tapasztalható. A járványt és a háborús időszakot megelőzően a piacra az volt a jellemző, hogy hatvan százalékban itthonról tudtuk ezeket a termékeket beszerezni, és csak negyven százalék volt import. De az elmúlt két évben ez az arány megfordult,

most már hatvan százalékban importot hozunk be, és mindössze negyven százalék a hazai előállítású építési termék.

Ehhez a helyzethez számos más összetevő mellett az is hozzájárult, hogy

2021 második felétől, 2022 elejétől kezdve a hazai cementgyárak visszafogták a termelésüket.

Lehetetlen volt a beszerzés, viszont mára ez a folyamat is rendeződni látszik – tudtuk meg az érdekképviseleti vezetőtől.

Még a részletekre várunk...

Lázár János arról is beszélt, hogy létrejött az állami beruházások érdekegyeztető tanácsa is, amely december 4-én tartja első ülését. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit vár az egyeztetéstől az ÉVOSZ.

Koji László ezzel kapcsolatban elmondta, már elfogadták az állami építési beruházásokról szóló törvényt, amibe a szakszövetség javaslatára szerepel az érdekegyeztető tanács, azonban a működésének törvényi háttere, illetve a törvény végrehajtási rendeletei még csak ezután kerülnek kidolgozásra.

Az ÉVOSZ azt várja a tanácstól, hogy építészgazdasági kérdésekben beépüljenek a súlyponti problémaként azonosított javaslataik:

• olyan költséginformációs rendszere legyen a minisztériumnak, amihez a szakma, a piaci szereplők is hozzáférnek, ugyanakkor ne kérjen be az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) olyan adatokat, amelyeket más kormányzati szerveknek már megadtak a vállalkozások;
• fontosnak tartják, hogy már az állami beruházások gondolatának felmerülése pillanatában a tervezőcsapat egészüljön ki költség- és árszakértővel, és ahogy az előkészítés halad, folyamatosan aktualizálják az árakat is;
• arra is szükség van, hogy az érintett cégek és az állami megrendelő is minősítve legyen egy-egy konkrét projekt kapcsán, a szempontrendszert pedig az ÉVOSZ javaslatai alapján alakítsák ki.

Az ÉKM becslése szerint az építésgazdaságban felhasznált építőipari alapanyagok ötven százaléka eleve import, de ami tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az ezen a területen működő külföldi vállalatok nyolcvan százalékban pedig külföldről hozzák be az építőipari alapanyagot, illetve külföldi cégek állítják elő az országban. Lázár János ezt egészségtelen aránynak nevezte, amelyen változtatni kell.

A régióban nálunk a legnagyobb

De hogyan lehet változtatni ezen? Koji László szerint valóban negyvennyolc százalékban import termékeket építünk be a magyarországi létesítményekbe, és a hazai előállítású építési termékek gyártásához jelentős mennyiségű import alapanyagot használ föl az építőanyag-gyártó alágazat.

Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy ezen hogyan lehet változtatni,

mert ilyen mértékű kitettsége még a kelet-közép-európai régióban sincs más ország építőiparának, mint amilyen nálunk tapasztalható

– magyarázta, hozzátéve: mindenképpen szeretnénk, hogy pár éven belül ez az ötvenszázalékos kitettség legalább harmincöt-negyven százalékra mérséklődjön.

Alapos felmérést igényel, hogy milyen alapanyagok állnak rendelkezésre, ezek pedig milyen építési termékek gyártását teszik lehetővé. Még az is előfordulhat, hogy a megszokott építési termékek helyett újakat is számításba kell venni, ám ehhez az kell, hogy

az állam egyfajta elvi kötelezettséget vállaljon arra, hogy a hazai előállítású termékeket előnyben részesítse egy-egy ajánlatkérés során, és elsősorban hazai gyártású építésű termékek alapján gondolja végig a létesítményeit, és azok műszaki szerkezetét és technológiáját.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a pozitív irányú változás nem egyszerűen csak a piaci szereplőkön múlik, ez az egész az építésberuházási közbeszerzési eljárásban jelenlévők össztánca – magyarázta Koji László, aki szerint

– utalt az ÉVOSZ vezetője az érdekegyeztető tanács hatékonyságára.

Lázár János kilincse

Múlt héten Lázár János arra is figyelmeztetett, hogy lejárt annak az ideje, hogy

De arról is beszélt, hogy

Az Új világ küszöbén című Országos Építőipari Konferencián (amelyet az ÉVOSZ, az ÉKM, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezett) pedig azt közölte még aznap, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium célkitűzése az állami beruházások magyar vállalkozások általi megvalósítása, ezért hozták létre az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt.

Felidézte, hogy Magyarország GDP-je a 2010-ben mért 27 ezermilliárd forintról, 2023-ra 66 ezermilliárd forintra emelkedett. Ezen felül szintén 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma. Magyarország átlagos fejlettségi szintje pedig elérte és meghaladta az Európai Unió fejlettségi színvonalának 80 százalékát.

Lázár János úgy ítélte meg, hogy mindebben nagyon komoly szerepe volt az építési vállalkozásoknak, amelyek hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Hiszen az elmúlt 12 évben csak a magyar állam mint megrendelő – amely a megrendelői piac 30-35 százalékát fedi le – 28 ezermilliárd forintot költött el.