Nem kérdés, hogy rohamosan öregszik a társadalom, egy égető demográfiai átalakulás kellős közepén vagyunk Európában, így Magyarországon is. Mindez pedig többek között azzal a társadalmi egyenlőtlenséggel is jár, hogy az anyagi erőforrások, és a velük járó hatalom is nagyrészt az ötven pluszos generációnál összpontosul. A jelenség olyannyira húsbavágó, hogy leírására mára önálló, új fogalom született, a Silver Economy, vagy magyarul: ezüst gazdaság.

– mondta el az Economxnak Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója. Az ezüst gazdaság tehát azt jelenti: globálisan és nálunk is olyan mértékű piaci mozgás és fogyasztás jellemzi a jelenlegi ötvenes korosztályt, hogy erre már egyenesen önálló gazdasági ágként lehet és érdemes tekinteni. A példa mindennél szemléletesebb: egy éve az Oji Holdings nevű japán pelenkagyártó cég bejelentette, hogy érdeklődés hiányában „csecsemő- és kisgyermek üzletáguk bezár”, és már csak felnőtteknek készítenek és árulnak termékeket. 

„Ez itt maga a paradigmaváltás; az ötven feletti generáció részéről olyan gigantikus termék-és szolgáltatásigény jelentkezik, amire érdemes odafigyelni, sőt, amit praktikus lenne jóval komolyabban venni, mind makro- mind mikrogazdasági szinten” – emeli ki Milánkovics Kinga, aki szerint ehhez képest máig olyan korfát feltételez a társadalom többsége, ami az 1800-as évekre volt igaz. Mikor még valóban rengeteg volt a fiatal, és szinte nem léteztek 80 feletti idős emberek.

Míg Magyarországon 1920-ban a 80 feletti lakosság aránya még csak 0,5 százalék volt, jelenleg 4,8 százalék, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előrejelzése szerint 2045-re 7 százalék, 2065-re pedig 10 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik ember ilyen idős lesz. Az 50 év felettiek aránya itthon már most meghaladja a 40 százalékot, és egy radikális demográfiai fordulat nélkül 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz.

Kép: Economx

Bennünk van az ageizmus

„Mintha még mindig az a vágyvezérelt gondolkodás hajtana bennünket, hogy a társadalom rohamos változásával járó feladatok maguktól megoldódnak, és mégsem kell belenéznünk abba a sötét kútba, hogy mennyi mindent meg kell oldanunk ezzel kapcsolatban. Éppen ezért az öregedéssel való foglalkozás mostanra teljesen a körmünkre égett, a makrorendszerek, a költségvetés szintjén és az egyének szintjén is” – magyarázza Milánkovics Kinga.

Kép: Economx

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány ezek után kíváncsi volt: mi magyarok pontosan hányadán is állunk az öregedéssel, ezért közös, reprezentatív kutatást készítettek az egészségügyi fogyasztói termékek kategóriájában piacvezető Haleonnal közösen, amit a Medián vett föl tavaly decemberben. Az eredmények mindenekelőtt azt igazolták: az egyre elöregedő hazai társadalom egyáltalán nincs felkészülve a folyamatra, jellemzően nem tudjuk, hogyan maradjunk aktívak a nyugdíjaskor előtt és azután, ahogy arról sincs fogalmunk, miként öregedjünk egészségesen. 

Az szintén kiderült, hogy bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról. Továbbá az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt. 

A kutatásnak egyúttal az is fontos tanulsága volt, hogy az ageizmus – vagyis az életkor alapján történő megkülönböztetés és sztereotipizálás – nemcsak kívülről ér minket, hanem belsővé téve, a saját gondolkodásunkban is megjelenik. Az 50-69 éves magyarok 27 százaléka tapasztalta már, hogy a környezete túl öregnek tartotta valamihez. Ugyanakkor több mint a felük (56 százalék) gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, harmaduk (37 százalék) pedig nem vágott bele új dologba, például a tanulásba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai, hogy melyek lehetnek azok az eszközök, amelyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?

  1. Időben kezdjük el az öngondoskodást, legyünk proaktívak a testi és a lelki jóllétünk megőrzése érdekében! Érdemes például időben idősbaráttá alakítani vagy idősbarátra cserélni az otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
  2. Tájékozódjunk az aktív öregedésről: megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például a gyógyszerészünket vagy a háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
  3. Ismerjük meg a testünk és az elménk működését: legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek! Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
  4. Legyenek társas kapcsolataink: legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk.
  5. Törekedjünk az aktivitásra: vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például a lift helyett válasszuk a lépcsőt, és/vagy tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést!
  6. Járjunk szűrővizsgálatokra: rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken!
  7. Invesztáljunk egészségünkbe: anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről!
  8. Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például az ízületeinkben, a derekunkban vagy a hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot szakértőktől!
  9. Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: például olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
  10. Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítványról

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) célja a pozitív társadalmi változások elősegítése a tudatos öregedés szemlélet népszerűsítésével. Küldetésünk, hogy átformáljuk az öregedésről szóló narratívát, lehetővé téve az egyének számára, hogy aktív, független és teljes életet élhessenek. A terepi tevékenységek mellett a HCAF részt vesz kutatásban és policy szintű munkában is, hogy rendszerszintű változást idézzen elő abban, ahogyan a társadalmak az öregedésről vélekednek. A HCAF a személyes fejlődés és a közösségi szerepvállalás integrálásával arra törekszik, hogy minden korosztály számára befogadóbb és támogatóbb, összességében pedig gondoskodóbb társadalmat építsen.

Kapcsolódó