Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái a háztartások pénzügyi megtakarításairól és kötelezettségeiről. Elmondhatjuk, hogy minden korábbinál nagyobbra nőttek a magyar lakosság megtakarításai: egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut.

Csúcsot döntöttek a lakossági megtakarítások

Minden korábbinál magasabbra, 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett pénzügyi megtakarítások állománya 2023 második negyedévében. (Megtakarításnak tekintjük a készpénzt, a bankbetétet, az államkötvényeket és egyéb kötvényeket, a magánkölcsönöket, a tőzsdei részvényeket, a befektetési jegyeket, valamint az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékokat.) Ismét a bankbetét, az állampapír, a befektetési alapok és a készpénz bizonyultak a legnépszerűbb befektetéseknek: ezek az eszközök együttesen a pénzügyi megtakarítások 78 százalékát tették ki. 

A megtakarítások mennyiségét és összetételét egy háztartásra vetítve is vizsgálhatjuk. (A háztartások számára vonatkozó konzisztens adatok hiányában a 2022-es népszámlálás megállapítására hagyatkoztunk, és a teljes vizsgált időszakban egységesen 4 millió magyar háztartást feltételeztünk.) Az idei év második negyedévében az alábbiak szerint oszlottak meg az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítások:

  • Készpénz: 1,61 millió forint
  • Bankbetétek: 3,40 millió forint
  • Államkötvények: 2,89 millió forint
  • Egyéb kötvények: 240 ezer forint
  • Magánkölcsönök: 850 ezer forint
  • Tőzsdei részvények: 480 ezer forint
  • Befektetési jegyek: 2,03 millió forint
  • Életbiztosítási díjtartalékok: 570 ezer forint
  • Nyugdíjpénztári díjtartalékok: 580 ezer forint

--------------------------------------------------

  • Összesen: 12,66 millió forint

Reálértelemben elveszítettünk 3,5 évet

Ugyan a pénzügyi megtakarítások 2010. óta nominális értelemben csaknem megtriplázódtak, az inflációval korrigált értékeket szemlélve már sokkal mérsékeltebb emelkedést láthatunk. A csúcs 2021. utolsó negyedévében következett be: akkor a 2010-es helyzethez képest reálértéken nagyjából 56 százalékkal volt több pénzügyi megtakarítás a lakosság kezében.

Ezt követően azonban – az infláció rendkívüli felfutása okán – öt negyedéven keresztül kellett reálveszteséget elkönyvelniük a megtakarítóknak.

Hiába híztak a befektetések, a drágulás egyre erodálta a félretett pénz értékét.

Végül az idei első negyedévben a csúcshoz képest már 13,1 százalékkal volt kisebb a reálvagyon. Ekkor a megtakarítások a 2019. harmadik negyedévivel megegyező reálszinten helyezkedtek el, tehát gyakorlatilag 3,5 év elveszett.

Bizakodásra adhat okot, hogy az idei második negyedévben már ismét pozitív trendet tapasztalhattunk, azaz a lakossági pénzügyi megtakarítások növekedésének üteme meghaladta az inflációt.

A megtakarítók reagáltak az inflációra

Az adatokból kiolvasható, hogy a kétszámjegyű (sőt 25 százalékot is elérő) inflációra reagálva a magyar megtakarítók érdemi változtatásokat eszközöltek a portfóliójukban. Ennek legerősebb jele, hogy három negyedév alatt kb. 11 százalékkal csökkent a bankbetétekben tartott befektetések mennyisége, míg az állampapírok állománya a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően 19 százalékkal nőtt ugyanez idő alatt. Hatalmas volt a kereslet a befektetési alapok iránt is, a befektetési jegyekben tartott vagyon egy év alatt 44 százalékkal bővült. Mindeközben a készpénzállomány enyhén (3 százalékkal) mérséklődött.

Nagyok az egyenlőtlenségek a társadalmon belül

Az összesített statisztikák (illetve átlagok) egyik legfőbb korlátossága, hogy nem képesek bemutatni a teljes sokaságon belüli különbözőségeket. A vagyoni helyzet elemzése során mégis nagy szükség van erre, hiszen a társadalom egyes rétegei között igen nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg. Nyilvánvaló, hogy a 13 millió forintos átlagos megtakarítás sokak számára irreálisan soknak tűnik, míg a leggazdagabbak ennek a többszörösével is rendelkeznek.

Az egyenlőtlenségek feltérképezéséhez érdemes szemügyre vennünk a 3 évente elkészülő háztartási vagyonfelmérést, ami legutóbb 2022-ben jelent meg. A vagyonfelmérésből kiderült, hogy Magyarországon a pénzügyi megtakarítások 83 százaléka a háztartások leggazdagabb 30 százalékánál összpontosul, a háztartások legszegényebb 30 százaléka pedig mindössze a megtakarítások 5 százaléka felett rendelkezik, míg a középső réteg a megtakarítások 13 százalékát tartja kézben.

Mennyi pénzt kell félretenni a 13 milliós célhoz?

A Bankmonitor tapasztalatai alapján az egyik legnépszerűbb megtakarítási cél a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megalapozása. Aki idős korára összegyűjt 13 millió forintot, ő 20 éven keresztül akár havi 54 ezer forintnak megfelelő plusz jövedelemmel tudja majd kiegészíteni az állami nyugdíját.

Egy 13 millió forintos megtakarítási cél – kellően korai életszakaszban elindítva – akár egészen alacsony havi befizetés vállalásával is megvalósítható. 25 éves korban kezdve havonta 12 ezer forint is elegendő arra, hogy mai értéken 13 millió forint álljon rendelkezésre a nyugdíjba vonulás időpontjában. Ezzel szemben 35 éves korban kezdve már havi 19 ezer forintos befizetés szükséges ugyanehhez. Aki pedig 45 éves koráig halogatja az előtakarékosság elindítását, ő 33 ezer forintos havi megtakarítással érheti el a kitűzött célt. A pénz felhalmozását tehát érdemes mielőbb elkezdeni, így kihasználható a kamatos kamat jótékony hatása.