Miközben Olaf Scholz kancellár kikérte magának a nagyvállalatoktól záporozó kormánykritikákat a világ vezető ipari vásáraként jegyzett Hannoveri Vásár vasárnapi megnyitóján, kíméletlen képet mutatott a gazdaság kilátásairól Németország legnagyobb iparszövetsége, a BDI.
Hétfőn közölték: a német ipar évek óta folyamatos visszaeséssel küzd, ráadásul idén is rosszak a kilátások, emiatt a termelés összességében másfél százalékkal csökkenhet 2023-hoz képest.
Az ipar még nem tért magához a költség- és keresleti sokkokból, a rendkívül magas energiaárakból és az inflációból – jelentette ki a BDI elnöke. Siegfried Russwurm szerint ugyan az áruexport csökkenése megállni látszik, a gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója, a külkereskedelem azonban jó ideig mégsem ösztönzi a növekedést.
Ezért nem érdemes hiú ábrándokat kergetni, a fellendülés várat magára. Sürgős politikai reformra van szükség Németországban, enélkül „szükségtelenül nehéz dolguk lesz a cégeknek” – hívta fel a figyelmet.
Stratégiaváltást követelnek az ipar nagyágyúi
A Scholz-kabinet egyik legkeményebb kritikusaként ismert iparszövetség a gazdaság egészére nézve is pesszimista. A vállalatok ugyanis kis szerencsével mindössze 0,3 százalékos növekedésre számítanak 2024-ben, miközben a világgazdaságban ennek tízszerese következhet be.
Ez pedig Russwurm szerint további leszakadást jelenthet a nagy ipari országok sorában, miközben az otthoni kihívásokat jelenleg is csak úgy tudják elviselni a német cégek, hogy a külföldi gyártótelepeiken „kellemesen nő” a nyereségük.
Beszédében élesen bírálta a kormány eddigi stratégiáját, és követelte a versenyképes, hosszú távon tervezhető energiaárakat.
Mint mondta, ehhez a villamosenergia-hálózati díjakat jelentősen csökkenteni kell, a kormánynak pedig gyorsan meg kell határoznia a meghirdetett erőművi stratégiát és a hidrogénstratégiát, majd azokat kiemelten végre kell hajtani. A cégeknek sürgősen szükségük van a bürokrácia, illetve a társaságiadó jelentős csökkentésére is – sorolta az iparági vezető a Spiegel tudósításában.
Messzire menekülnek a befektetők
Több mint egymillió alkalmazottjával és több mint 200 milliárd eurós éves forgalmával a gépészetet a német gazdaság gerincének tekintik. A túlnyomórészt közepes méretű iparág, – amelybe olyan tőzsdén jegyzett társaságok is tartoznak, mint a Thyssenkrupp és a Siemens – rendszereinek mintegy háromnegyedét külföldön értékesíti.
A Német Gépész- és Üzemmérnöki Szövetség (VDMA) szerint az új beruházásokat és megrendeléseket az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok, a magas kamatlábak és az infláció mellett az ügyfelek körében tapasztalható nagy bizonytalanság akadályozza. Ezért a német gazdaság gyengülését az is fokozza, hogy a cégek elsősorban külföldön, például az USA-ban fektetnek be, aminek a szövetség szerint a kormány révén mielőbb gátat kell vetni.
A kancellár a cégektől vár felelős fellépést
Olaf Scholz a hannoveri megnyitón kifejtette: a vállalatoknak is felelősséget kell vállalniuk abban, hogy Németország újra megerősödjön üzleti helyszínként, ahelyett, hogy azt hangoztatják, az ország gyenge.
A kancelláriaminiszter ezzel együtt elismerte, hogy nehéz volt az elmúlt két év, mert a jelzőlámpás koalíciónak döntések egész sorát kellett meghoznia a klímasemlegesség elérése érdekében.
Az is nyilvánvaló, hogy a világgazdaság összeomlása és az orosz gáz kiváltása problémákat okoz, különösen Németországnak exportállamként – mondta, megjegyezve, hogy számos olyan intézkedést is hoztak, amellyel támogatták a gazdaságot. Jelezte azt is, hogy nyitottak a bürokráciacsökkentésre, a szabályok többsége egyébként is Brüsszelből, nem az államtól származik.