Jövőre átlagosan 5 százalékkal emelkedik a fizetés az állami közszolgáltató cégeknél a 2021-ben megkötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. Ezt a mértéket ugyanakkor jelentősen meghaladja az azóta rekordokat döntő infláció, így ekkora emelés mellett a dolgozók bérének reálértéke jelentősen visszaesne.

Ennek elkerülése érdekében már kezdeményezték mind az országos konföderációk, mind a helyi szakszervezetek a bérmegállapodás újratárgyalását, és a magasabb jövő évi béremelést

– tudta meg a Napi.hu.

Az infláció felülírja a bérmegállapodást

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére elmondta, elengedhetetlenné vált a 2023-ra ütemezett, mindössze 5 százalékos átlagos béremelést tartalmazó megállapodás újratárgyalása.

Az elnök emlékeztetett,

a munkavállalók elégedetlenek a 2021-ben aláírt bérmegállapodással, mivel az infláció messze meghaladja az abban foglalt bérrendezés mértékét,

amely 2021-re, 2022-re és 2023-ra összesen átlagosan 15 százalékos alapbérfejlesztést jelent.

Az elnök kiemelte: az inflációt, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését alapul véve a cél, hogy legalább 15 százalékkal emelkedjen idén az érintett munkavállalók, vagyis

  • a vasutasok, 
  • a volánosok, 
  • a postások 
  • és a víziközmű ágazat munkavállalóinak 
a fizetése, elsősorban az alapbérek emelésével.

Elégedetlenek a munkavállalók

Az érdekképviseletek már hónapokkal ezelőtt kezdeményezték a megállapodás felülvizsgálatát, ám erre várhatóan az év elején kerül sor. Palkovics Imre megjegyezte,

tapintható a feszültség a munkavállalóknál ezért elkerülhetetlen a tervezettnél magasabb béremelés.

A munkavállalók elégedetlenségét jól jelzi, hogy a Volán dolgozókat képviselő Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) az ősszel figyelmeztető sztrájkot tartott.

Szintén elégedetlenek a víziközmű-ágazatban dolgozók, de a postásoknál is szükség van a keresetek rendezésére – részletezte a Munkástanácsok elnöke.

Palkovics Imre kiemelte:

a kormány és az állami cégek vezetői részéről is nyitottságot tapasztaltak a munkavállalói képviseletek.

A korábbi évek gyakorlata szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről szóló megállapodást követően, várhatóan már januárban elkezdődnek az érdemi tárgyalások.

Palkovics Imre hozzátette, mivel a nemzetközi folyamatok a magyar gazdaságba is begyűrűznek, bizonytalanságot okoznak, ezért egyelőre a 2023-as bérrendezés a legfontosabb cél, a következő évekre vonatkozó, adott esetben hosszabb távra szóló bérmegállapodás egyelőre nincs napirenden.

Jó híreket kaptak a szakszervezetek

A MÁV-nál már januárban tárgyalóasztalhoz ülnek az érdekképviseletek a vállalatvezetéssel és a fenntartói jogokat gyakorló kormányoldallal. Erre ígéretet kaptak a képviseletek Lázár János építési és közlekedési minisztertől

– mondta a Napi.hu kérdésére Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kiemelte: a szakszervezetek optimisták, mivel mind a MÁV vezetésétől, mind a kormány részéről nyitottságot tapasztaltak a 2023-as bérrendezés újratárgyalására.

Egyelőre nincs közös szakszervezeti követelés, abban ugyanakkor egyetértenek a képviseletek, hogy legalább az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó bérfejlesztésre van szükség – részletezte az MTSZSZ elnöke.

Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: a fővárosi közlekedési cégeknél megvalósul a legalább 15 százalékos béremelés, amely így – bérrendezés híján – az állami cégeknél dolgozóknak valós alternatívát jelenthet.

Közös érdek a szolgáltatások fennmaradása

Az érdekképviseleti vezetők arra is rámutattak, hogy a bérmegállapodás felülvizsgálata nem csak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak, és végső soron pedig az egész országnak érdeke. Az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő állami közszolgáltatóknak a magasabb bérek miatt konkurenciát jelenthetnek a versenyszféra szereplői is.

Ha nem emelkednek érdemben a fizetések a vasútnál, a Volánnál, a postánál és a közműszektorban, akkor ezeknek az alapvető szolgáltatásoknak a fenntartása ellehetetlenül, amely a színvonal visszaesését és a kínálat csökkenését okozhatja.

Ráadásul mind a közösségi közlekedés, mind a közművek megfelelő működése kulcsfontosságú, hiszen alapvető szolgáltatásokról van szó.