Nagy többséggel szavazta meg mai plenáris ülésén az Európai Parlament azt az irányelvet, amelynek célja, hogy a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóbb legyen, ezzel csökkenjen a megkülönböztetés és a férfiak és a nők közötti bérkülönbség.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv a képviselők szerint megerősíti a munkavállalók jogait és a munkavállalók egyéni tájékoztatáshoz való jogát. Az Euractiv felidézte: a Brüsszel által 2021 márciusában javasolt irányelvet a tagállamoknak a hatálybalépést követő három éven belül át kell ültetniük a nemzeti jogba.
Az irányelv a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat kötelezi arra, hogy amennyiben az azonos munkakörben dolgozó munkavállalók közti bérkülönbség indoklás nélkül meghaladja az 5 százalékot, a munkáltatóknak korrekciós intézkedéseket kell tenniük.
A munkavállalóknak joguk lesz hozzáférni nemek szerinti bontásban a fizetések adataihoz, de a munkáltató kötelezhető lesz arra is, hogy beszámoljon azokról a szempontokról, amelyeket a fizetések emelésénél figyelembe vesz.
Az irányelv az álláskeresőknek is kedvez: joguk lesz tájékozódni az általuk megpályázott pozícióval azonos munkakörben dolgozók fizetési köréről, a munkáltatók ugyanakkor nem kérdezhetnek rá a pályázók korábbi fizetésére. Ennek célja, hogy az érintettek fizetési múltja ne befolyásolja a megajánlott bérezést.
Az irányelv szerint a tagállamoknak szankciókat kell bevezetniük, ha az egyenlő bérezés elvét nem tartják tiszteletben, a munkavállalóknak pedig kártérítés jár, ha a vállalatok nem tartják be ezt a kötelezettségüket.
Az új fizetési átláthatósági szabályok értelmében a kereszteződések közötti diszkrimináció súlyosbító tényezőnek minősül.
Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos üdvözölte az Európai Parlament támogatását. Kiemelte: a bérek átláthatóságáról szóló irányelv mai elfogadása jelentős lépés a nemek közötti bérszakadék kezelése felé az Európai Unióban, valamint a nők gazdasági és pénzügyi függetlenségének növelése felé.
Az irányelvet kötelező a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogrendbe, az ugyanakkor nem világos, hogy milyen esetekben lesz lehetőségük a munkavállalóknak és az álláskeresőknek rálátni a közép- és nagyvállalatok bérpolitikájára. Az sem egyértelmű, hogy az adatvédelmi szempontok valójában mekkora mozgásteret engednek az átláthatóságnak.