2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1%-kal nőtt, míg a reálkereset 1,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, közölte kedden a statisztikai hivatal. 

Emlékezetes, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az egy hónappal korábbi adatokhoz fűzve azt írta szeptemberben:  a reálbérek csökkenése a 9. hónapban megállhat, majd újra növekedésnek indulhat a fizetések vásárlóereje, a fogyasztást és a gazdasági növekedést is helyreállíthatja.

Mint részletezik,

  • a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900 forint volt, ami 15,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, 14,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
  • A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki, 14,0, 15,1, illetve 12,1%-kal emelkedett egy év alatt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 369 700, a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1%-kal magasabb volt, mint 2022 augusztusában.
  • A reálkereset 1,0%-kal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 16,4%-os növekedése mellett.
  • A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 15,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, 15,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Bruttó 556 ezer 

A 2023. január és augusztus közötti időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt.  A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot ért el.

A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,0 százalékponttal lenne magasabb.

Mutatjuk, hogyan érhetné el Orbán Viktor a fizetések hosszútávú, tartós emelkedését

Akár egy újabb, több évre szóló bérmegállapodás is napirendre kerülhet az őszi bértárgyalásokon – értesült az Economx. A 2016 és 2022 közötti időszakra megkötött béralkuhoz hasonló megállapodással hosszú távon bebetonozhatja a kormány a reálbérek növekedését, de más eszközökkel is ösztönözheti az állam a fizetések felzárkózását. Pluszpénzre viszont már csak jövőre számíthatnak a munkavállalók.

Ugyanezt, tehát a január és az augusztus közötti időszakot nézve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 500 forint volt.

  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 000, a kedvezményeket figyelembe véve 395 600 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Nehéz feladat

Augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás –nyilatkozta korábban az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert az ECNMX AI Summit 2023 konferencián kérdezték Magyarország jelenlegi makrogazdasági kilátásairól. Nagy Márton megismételte, hogy „a második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható."

Várakozása szerint

2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható.

És ez a probléma is – tette hozzá – ugyanis a fogyasztási sokknak helyre kell állnia.

 

 

 

Kommentár

Továbbra is 15% feletti a béremelkedési ütem a hazai munkaerőpiacon és mivel a foglalkoztatás feszessége sem csökken, így láthatóan tovább tart a lendület a munkáltatók részéről a munkaerőpiaci bérversenyben. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve a jelentősen megemelkedett kamatok következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a továbbra is feszes munkaerőpiac és alacsony munkanélküliség fenntartja a dinamikát. Idén az év eleji bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5%-os lehet a béremelkedés, amit az év végi minimálbértárgyalások még befolyásolhatnak. Ezek következtében a prognosztizált idei erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2.2%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni, mivel az infláció az év második felében már látványos csökkenésnek indult és a trend folytatódhat, szeptembertől pedig már érdemben pozitív számot mutathat a reálbér növekedés.

Horváth András, az MBH vezető elemzője