Az elmúlt évben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tagbiztosítóinak díjbevétele a 2023-as 1580 milliárd forintról 12,4 százalékkal 1777 milliárd forintra nőtt. Ha a 2000-es árakon nézzük a biztosítók díjbevétele a 2019-es szinthez közelít  -  mondta el Erdős Mihály, a Mabisz elnöke. 

Ha 3 éves összevetésben nézzük, a hazai  biztosítók díjbevétel növekedése továbbra is az infláció alatt volt.

Kapcsolódó

Közel 14 millió szerződés

Az év végén a Mabisz által kezelt tagok szerződéseinek száma 3 százalékkal, 13,54 millióról 13,94 millióra nőtt. A legkomolyabb nbövekedést a kgfb-biztosítások száma produkálta, itt 3,7 százalékos volt a növekedés. A 6,3 milliós állomány döntően az autóipiac vásárlások számának növekedésének köszönhetően nőtt. A nyugdíjbiztosítások száma 489 ezerről 520 ezerre nőtt. A legkomolyabb - közel 30 százalékos növekedést mutat a kkv-vagyonbiztosítások száma - köszönhetően annak, hogy a cégek vagyonbiztosításának emelését immár a kormányzat is ösztönzi - jogszabály írja elő, hogy idén januártól minden építőipari tevékenységet végző vállalkozásnak kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Ez 108 ezer érintett vállalkozást érintett - lényegében minden cég megkötötte a szükséges biztosítását.

Ami komoly gond, hogy a casco szerződések száma a 2023-as 1,021 millióról 1,019 millióra csökkent, aminek oka egyrészt az, hogy a hazai autók átlagos kora már meghaladta a 16 évet, ugyanakkor az is komoly gond, hogy a biztosítási adó (és az extraprofit adó) teher miatt ez a szegmens komoly ösztönzést jelent a határon átnyúló biztosítóknak, hogy flottákat szerződtessenek át.

Az életágban nőtt jobban a díjbevétel

A teljes díjbevétel szerint az életbiztosításoknál a díjbevétel 14,4 százalékkal (a korrigált életbiztosítási díjbevétel - ahol az egyszeri díjas bevételeket 10 százalékos aránnyal veszik figyelembe - 15,1 százalékkal) nőtt. A nem életbiztosításoknál 11,2 százalékos növekedést mutattak a díjbevételi adatok.

A hagyományos életbiztosítások díjbevétele 17, a befektetéshez kötött biztosításoké 12, a nyugdíjbiztosítok díjbevétele 15,3 százalékkal, 184 milliárd forintra nőtt. A szerződések száma meghaladta az 523 ezret. Erdős Mihály szerint jól látszik, hogy a nyugdíjbiztosítások száma a korábbi években stabilan 30 ezer darabbal nőtt.

A lakossági vagyonbiztosítások (döntően lakásbiztosítások) díjbevétele 14 százalékkal bővült - ezt a díjemelkedést Erdős Mihály szerint érdemes azzal összevetni, hogy az építőiapri áraknál 15 százalékos,  a karbantartási költségeknél 9 százalékos volt az emelkedés mértéke. 

A lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatban a Mabisz elnöke arról beszélt, hogy saját adataik szerint gyakorlatilag nem változott a lakásbiztosítások száma. Ugyanakkor eredmény, hogy az Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások aránya közel megduplázódott. Az állománydíj 12,2 százalékkal 68 ezer forint fölé emelkedett. De a legfontosabb, hogy sokat javult a biztosítások mögött álló fedezeti szint.

A kgfb díjánál 13 százalékkal, a casco-nál 17 százalékos volt a díjbevétel-emelkedés.

A biztosítók az életbiztosítások után a 2023-as évhez képest 3,9 százalékkal több, 454 milliárd forintnyi szolgáltatást fizettek ki. A nem életági kárráfordítás 16,1 százalékkal, 440 milliárd forintra nőtt. 

Biztosítóként a Generali, csoportként a VIG az élen

A teljes díjbevétel alapján számolt rangsorban a Generali 14,8 százalékkal vezeti a hazai biztosítók listáját,  az Allianz 14,2 százalék és a Groupama előtt 12,4 százalék. Csoportszinten az osztrák az Union Biztosítót és az Alfa Biztosítót tulajdonló VIG a legnagyobb, 18,9 százalékos részaránnyal, utána a Generali Csoport 16,3 és az Allianz 14,2 százalékos részesedéssel következik.

Üdvözlik az extraprofit-adó csökkentést

A biztosítók a 2023-as 213 milliárd forint után tavaly 240 milliárd forint extraprofit adót fizetett be. A biztosítók idén a bankokhoz hasonlóan az állampapír-vásárlásaik után idén csökkenthetik az extraprofit adójuk mértékét. Ha nem vennének állampapírt,

a biztosítók idén a számítások szerint 269 milliárd forint biztosítási és extraprofit adót fizetnének, ez a díjbevétel 13,87 százaléka lenne, ám ez az állampapír-vásárlásokkal 216 milliárd forintra (a díjbevétel 11,16 százalékára) csökkenthető.

A gond Erdős Mihály szerint az, hogy az extraprofit adó súlyozása miatt a piacra frissen, határon túli szolgáltatással érkező biztosítók 10 százalékkal is kisebb extraprofit-adó teherrel tudnak ajánlatot adni  - jellemzően vállalati - ügyfeleknek. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a biztosítások kikerülnek Magyarországról.

Etikus 2.0 életbiztosítási szabályozás kétlépcsős életbelépésével kapcsolatban a Mabisz üdvözli, hogy a szabályozás erősíti a transzparenciát, Erdős Mihály szerint jövő januártól a biztosítási szektor akár uniós szinten is a leginkább ügyfélbarát szabályozási környezetben fog működni a versenytárs szolgáltatásokhoz képest.