Az elmúlt évben történt jogszabályváltozások kapcsán sok munkáltató tévesen azt a következtetést vonta le, hogy már nem kötelesek foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb: a törvényi kötelezettség továbbra is fennáll, és annak elmulasztása komoly jogi és anyagi kockázatokat jelent a cégek számára.

A jogszabályi változások lényege és a leggyakoribb tévhitek

A 2024. szeptember 1-jével hatályba lépett törvénymódosításokkal a munkáltatók kötelezettsége meghatározott szektorokban teljes mértékben megmaradt, míg máshol a felelősség indirektebbé vált. Az éves vizsgálatok hiánya esetén ugyanis a cégvezető jogi felelőssége fennáll minden olyan egészségkárosodásért vagy munkahelyi balesetért, amely a megfelelő szűrés hiányában következik be. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás pedig továbbra is kötelező minden munkavállaló számára (Munkavédelmi törvény 58. §). A munkáltató továbbra is felelős azért, hogy:

  • feladataik ellátására egészségileg alkalmas munkavállalókat foglalkoztasson (Mvt. 50. §);
  • nyomon kövesse alkalmazottai egészségi állapotát;
  • biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezetet;
  • megfeleljen a jogszabályoknak, ellenkező esetben jelentős pénzügyi és jogi következményekkel számolhat.

Munkahelyi balesetek és jogi következmények

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának elemzése szerint

2020-24 között évente átlagosan 18-20 ezer munkabaleset történt Magyarországon, ezek közül több száz esetben súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset is bekövetkezett.

Csak 2024 első félévében a munkavédelmi bírságok összege 72 millió forintra rúgott, de ez eltörpül a munkavállalók által sikeresen megnyert kártérítési perek során kifizetett összegek mellett, amelyek tízmilliós nagyságrendűek is lehetnek. A balesetek többsége az 50-249 fős cégeket érintette, de a 10-49 fős cégek is veszélyeztetettek, és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak baleseti aránya is folyamatosan nő.

Kiemelt példák a lehetséges felelősségre vonásra:

  • Egy gépkocsivezető munka közben szívinfarktust kap és balesetet okoz. Ha a vállalat nem gondoskodott a rendszeres orvosi vizsgálatról, az ügyvezető büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
  • Egy elbocsátott munkavállaló munkahelyi egészségkárosodásra hivatkozva kártérítési pert indít. Ha a foglalkozás-egészségügyi dokumentáció hiányos, a cég nehezen tudja bizonyítani, hogy mindent megtett az egészségvédelem érdekében.

Miért érdemes megtartani az üzemorvosi szolgáltatást minden foglalkozási körre?

A képernyő előtti munkavégzés napjainkban szinte minden dolgozót érint, különösen az adminisztratív szektorban. Az ilyen típusú munkavégzés fokozott pszichés és fizikai megterheléssel jár, amely növeli az egészségügyi kockázatokat, például a látásromlást, a mozgásszervi betegségeket vagy a szív- és érrendszeri problémákat. Az ülőmunka mellett a fizikai aktivitás hiánya, az ülő testhelyzet miatti

  • elhízás,
  • a metabolikus szindróma,
  •  a cukorbetegség,
  •  illetve ismételten a magasvérnyomás betegség és a szív és érrendszeri megbetegedések,
  • valamint az alsó végtagok visszér betegsége,
  • a mélyvénás trombózis,
  • a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata fokozódik jelentősen (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok).

Az éves szűrések révén ezek jelentős része megelőzhető, és a munkáltató is biztos lehet abban, hogy dolgozói megfelelő egészségi állapotban vannak a feladataik elvégzéséhez.

HR stratégia: Egészségügyi juttatások mint versenyelőny

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy míg egyes cégek kihasználják a jog adta lehetőségeket, a vállalatok nagy többsége nem szünteti meg a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat – sőt, egyre inkább azon gondolkodnak, hogyan bővíthetik az egészségügyi juttatások körét. A kiegészítő szűrővizsgálatok, preventív programok és egyéb egészségmegőrző juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és a munkáltatói márka erősítésében.

Az adómentesen nyújtható foglalkozás-egészségügyi ellátás a dolgozók éves bérének csupán 0,5-1 ezrelékébe kerül, mégis sokak számára ez az egyetlen egészségügyi vizsgálat, amelyhez egy évben hozzájutnak, ami a hazai egészségügy jelenlegi helyzetében fontos szolgáltatás és egyben juttatás.

Dr. Lackó Richárd, foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint: mindamellett, hogy a jogszabályok előírják az alapszolgáltatások biztosítását, az is fontos, hogy azok a vállalatok, amelyek ezt teljesítik, nemcsak a jogi és anyagi biztonságot erősítik, hanem felelős munkáltatóként is példát mutatnak a társadalom számára.

Léteznek már olyan korszerű diagnosztikai eszközök is, amelyekkel a munkahelyek által jelentős mértékben generált oxidatív stressz és egyben az antioxidáns kapacitás mértéke vagy akár a szívstressz is feltárható. A stressz áll szinte minden krónikus betegség mögött, így olyan kockázati tényező, amelyet egy vállalat és dolgozó sem hagyhat figyelmen kívül. A rohamosan növekvő magas vérnyomás betegség és az inzulinrezisztencia is már a lakosság 20-30 százalékát érintheti. Ezen kockázati tényezők szűrésének manapság elsődlegesnek kellene lenni, mert ezek a betegségek megelőzhetőek és visszafordíthatóak, és gyógyításuk révén elkerülhető számos további kóros állapot. A megfelelő vizsgálatok extra korai vagy éppen last minute jelzést adhatnak a munkavállalóknak arról, hogy ideje életmódot váltaniuk.

Kapcsolódó