Nem volt hatástalan az idén példátlanul sok területen (az agráriumban, a légi és szárazföldi közlekedésben, a közszolgáltatásokban, továbbá a termelés, a kereskedelem és az ipar több szegmensében) zajlott sztrájksorozat Németországban, ahol a legújabb elemzések szerint az első félévben közel 20 millió munkavállaló keresete indult erőteljes növekedésnek.

A reálbérek nagymértékű csökkenésével járó, három válságos év után a kollektív szerződésekkel szabályozott területeken meredeken, átlagosan 5,6 százalékkal nőttek a fizetések, ennek köszönhetően idén jelentősen felzárkózik a vásárlóerő – állapítja meg a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének (WSI) friss tanulmánya.

Ez az inflációs ráták eddig mért, 2,4 százalékos csökkenése mellett azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a munkavállalók idén már több szolgáltatást és árut vásárolhatnak a jövedelmükből, mint tavaly.

Több mint egy évtizede a legmagasabb éves növekedés történt a reálbérekben, amivel sikerült ledolgozni a 2021-es és 2022-es masszív csökkenést, illetve a 2023-as csekély mínuszt – áll a keddi elemzésben. 

Egymillió forinttal kompenzáltak

Thorsten Schulten, az alapítvány szakértője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak kifejtette: a reálbérek jelentős emelésének gazdaságilag is van értelme a növekedés stabilizálása érdekében.

Ezzel együtt a három éve tartó vásárlóerő-veszteségnek eddig csak körülbelül a felét sikerült kompenzálni, a bérek árszintje még mindig jóval a 2020-as csúcsérték alatt van.

Ez pedig azt jelenti, hogy még bőven van tennivaló: hogy a gazdaság jövőre erősödni tudjon, az államnak és a cégeknek továbbra is zsebbe kell nyúlni és prioritásként kezelni a fizetések emelését.

Főként, hogy jövőre a munkavállalók háromnegyedének lejár az úgynevezett inflációs kompenzációs bónusz kifizetése. 

Ezt a munkabéren felül odaítélt, egyszeri adó- és illetékmentes juttatást a statisztikák szerint körülbelül 14 millió ember kapja kézhez 2022 októberétől 2024 végéig, személyenként átlagosan 2760 euró (1,035 millió forint) összegben. 

Szinten maradt a családok nettó jövedelme

A Hans Böckler Alapítvány egy másik kutatásában azt is kiszámolták: a jövedelemadózás és a járulékpolitika, valamint az évente kiigazított, gyermekek után járó juttatások tükrében a legtöbb németországi háztartás legalább annyi nettó jövedelemmel rendelkezik idén, mint 2021-ben.

Ugyanakkor vannak eltérések a különböző keresetű csoportoknál: például a magasabb fizetésű, egyedülálló vagy gyermektelen páros háztartásokban az adóterhek változása akár kétezer euróval több elkölthető jövedelmet eredményezett mostanra, míg a középosztálybeli, gyermekes családok jobban elszenvedték az inflációt a magasabb élelmiszer- és energiakiadások miatt – a vásárlóerejük akár közel félezer euróval is csökkenhetett. Ezt a szakértők szerint a gyermekek után járó juttatások emelésével és nem a jövedelemadó csökkentésével ellensúlyozhatja hatékonyan a szövetségi kormány. 

Szerényebb bevásárlásokra futja

Mint megírtuk: idén hazánkban is jelentős, tíz százalék fölötti reálbérnövekedés történt, a háztartások kiadásai azonban emelkedtek, mivel az élelmiszerinfláció 2021 és 2024 között a legtöbb alapvető termék esetén magasabb volt, mint a vásárlóerő növekedése.

A minimálbér 159 százalékkal, míg az átlagfizetések mediánértéke 158 százalékkal nőtt az elmúlt három évben, ám például többféle hústermékből, tejtermékekből, kristálycukorból, fűszerekből vagy egyes tisztítószerekből a drágulások miatt idén kevesebbet tudnak vásárolni a magyar munkavállalók, mint 2021-ben.