Franciaország még mindig borzasztóan megsarcolja a vállalatokat – írja az Euractive egy friss felmérésre hivatkozva. A termelési folyamatokra és a hozzáadott értékére kivetett – gyűjtőnéven termelési adóknak hívott – közterhek az Európai Unióban Franciaországban a második legmagasabbak – derül ki a Montaigne Intézet és a Mazars könyvvizsgáló cég közös felméréséből.

„Franciaország ilyen téren nagyon le van maradva” – mondta a Montaigne kutatási koordinátora, Lisa Thomas-Darbois. Rámutatott, ezek az adóterhek csökkentik a vállalatok versenyképességét, visszavetik a növekedést, mindezt pedig végső soron azért kell vállalniuk, hogy az államháztartást finanszírozzák.

Franciaországban a vállalatokra kivetett adók 2021-ben összességében a GDP 3,8 százalékát tették ki, míg az uniós átlag 2,5 százalék volt.

Elnöki célok és döccenők

Emmanuel Macron már 2017-ben megkezdett első elnöki ciklusa alatt is kiemelt céljának tekintette, hogy a külföldi vállalatok számára vonzóbb befektetési és letelepedési célponttá alakítsa az országot. Ezt részben a magas munkanélküliségi ráta is indokolta. Ilyen tekintetben egyébként sikert könyvelhetett el az államfő: a 2017-es 9,4 százalékról 7,2 százalékra csökkent a ráta, bár nem valószínű, hogy ez az újonnan érkezett külföldi vállalatoknak köszönhető.

Emmanuel Macron másik komoly célkitűzése a versenyképesség javítása,

ennek érdekében jelentős mértékben komoly adócsökkentéseket kezdeményezett már az első ciklusában is. Az irányítása alatt 33-ról 25 százalékra esett vissza a társasági adó, valamint jelentős támogatásokat is bevezetett a vállalkozások számára. A második ciklusa előtti kampányidőszakban további adócsökkentéseket ígért. A versenyképesség javítása terén azonban mindeddig átütő eredményt nem eredményezett mindez

– nyilatkozta a Napi.hu-nak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

Annyi sikert mindenesetre bezsebelt Emmanuel Macron, hogy Franciaország 2021-ben és 2022-ben is a külföldi beruházások legkeresettebb célpontjává vált az uniós tagállamok között. Ebben persze a brexit is szerepet játszott – tette hozzá a szakértő.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke
Kép: Reuters

A biztató eredmények hátterében azonban Fejérdy Gergely szerint fontos meglátni azt is, hogy ezek a beruházások elsősorban a logisztikai, valamint az ipari szektor bizonyos területeit érintették, és rendkívül kevés munkahelyet létesítettek. Ami pedig a francia kormány számára adózási szempontból még fájóbb: kevés cég helyezte át a székhelyét az országba. Ennek az oka egyrészt a bonyolult adminisztrációs rendszer, másrészt pedig az, hogy a csökkentések ellenére uniós viszonylatban még mindig magasak a vállalatokra kivetett adók Franciaországban.

A francia kormány keze azonban meg van kötve: a koronavírus okozta válságban jelentős adósságokat halmoztak fel, a nehézségekre aztán az energiakrízis is tett még egy lapáttal, így jelenleg nem igazán tudnak mihez nyúlni, hogy elősegítse a beruházások érkezését Franciaországba. A költségvetési deficit kívánt csökkentéséhez és a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételéhez ráadásul kénytelenek bevezetni a közelmúltban bemutatott nyugdíjreformot is, amely közfelháborodást keltett az országban.

Sztrájk, sztrájk, sztrájk és ismét egy kis sztrájk

Csütörtökön ismét sztrájkokra készülhet Franciaország, újfent országos munkabeszüntetésre szólították fel képviseltjeiket a szakszervezetek, hogy így tiltakozzanak a nyugdíjreform ellen, amelyről már a parlament tárgyal.

Fennakadások várhatók a helyi tömegközlekedés és a légi közlekedés terén is. Az egészségügyi és oktatási szektor munkavállalóit is sztrájkra hívták a szakszervezetek, de a magánszféra egy része is csatlakozhat – üzletek zárhatnak be erre a napra, akadozhatnak bizonyos szolgáltatások.

Tüntetéseket is szerveznek, a legnagyobb megmozdulásra természetesen Párizsban lehet számítani, de Bordeaux, Lille, Lyon, Montpellier, Nantes, Nizza, Rennes, Strasbourg és Toulouse városában is utcára vonulnak majd az emberek.

Kép: Getty Images/Anadolu

A szakszervezetek nyilvánvalóan abban bíznak, hogy a január 19-i rekordrészvétel megismétlődik, akkor országosan meghaladta az egymilliót a tüntető száma, de a szombaton, február 11-én országszerte protestálók számát is 963 ezerre becsülte a francia belügyminisztérium.

A tüntetéseket a reform egy bizonyos pontja, a nyugdíjkorhatár emelése robbantotta ki: a jelenlegi 62 évről 64 évre módosítanák a korlátot. Franciaország egyébként uniós viszonylatban kirívóan gyorsan engedi nyugdíjba a munkavállalóit. Ezzel a törvénytervezettel inkább csak az EU-s átlaghoz közelítenének nyugdíjkorhatár szempontjából, egyáltalán nem ahhoz a réteghez, ahol a legkésőbb lehet nyugdíjba vonulni.

Ha nem hallják, mi zajlik az utcákon, nem ismerik fel, mi történik az emberekkel. Nos, akkor nem csodálkozhatnak azon sem, ha a puskaporos hordó egy ponton felrobban

– idézi a Reuters az egyik tüntetőt, egy 43 éves ápolót.