„Az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet... a Közel-Kelet riviérájává válna, ami egy nemzetközi hely lenne, ahol élnek palesztinok is” – dobta be váratlanul elképzelését Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, Washingtonban.
Az amerikai elnök szerint a gázai övezetben élő 1,8 millió palesztin embernek Jordániában és Egyiptomban építenének településeket.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Mennyire reális, megvalósítható Trump elnök ötlete?
Trump nagy meglepetést okozott vele, mivel egy 15 hónapos háború után, ahol Izrael nem tudta a fő célkitűzését megvalósítani, ami a Hamász uralmának megtörése volt, és ahol még a megoldás a háború utáni politikai rendre nem látszik tisztán, ez a javaslat a semmiből jött
– mondta az Economx érdeklődésére Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint az amerikai elnök bejelentése rengeteg kérdést vetett fel, nem utolsósorban azért is, mert a tűzszünet második szakaszára vonatkozó tárgyalásoknak már meg kellett volna indulniuk és nem világos, hogy ez a javaslat milyen hatással lesz a folyamatra, a még a Hamász fogságában lévő túszok szabadulására.
„A lépés az eddigi közel-keleti amerikai politikai álláspont gyökeres átalakítása lenne, ami az Egyesült Államok közvetlen szerepvállalását vonná maga után hosszú távon.”
A szakértő alapvető fontosságúnak tartja, hogy a palesztin lakosság nem akar elmenni Gázából, a körülmények ellenére sem, és a környező államok pedig nem akarják őket befogadni.
„Ráadásul a palesztinok az amerikaiakra már hosszabb ideje nem semleges közvetítőként tekintenek, és ezért megkérdőjelezik a hosszú távú célokat a trumpi bejelentés mögött”.
„Az izraeli-arab háborúk tanulsága a palesztinok számára, hogy a területek feladása tartós politikai következményekkel jár és lévén a gázai lakosság jelentős hányada korábbi közel-keleti háborúk menekültjeinek leszármazottja, és így nem csak a Hamász vezetése, hanem a szélesebb lakosság is ragaszkodni fog a helyben maradáshoz”
– hangsúlyozta Kemény János.
Hozzátette, hogy „a régió államai is negatívan tekintenek az ilyesfajta megoldásokra, mivel a gyakorlatban közel két millió palesztin befogadása rendkívüli feladat lenne bármelyik országnak, és a saját biztonságukra, gazdasági stabilitásukra nézve is kockázatot jelentene”.
Korrigált a Fehér Ház
A szakértő szerint az amerikai elnök emellett számos dolgot nem tisztázott, hogy mit és hogyan kíván végrehajtani. A Fehér Ház szóvivője később kijelentette, hogy sem katonailag, sem pénzügyileg nem kíván az Egyesült Államok a gázai újjáépítésre erőforrásokat áldozni.
Trump egyik fontos választási ígérete az volt, hogy az Egyesült Államokat kívül tartja a külföldi háborúkon, és a republikánusok, illetve a politikai bázisa körében ez a felvetés elképzelhető, hogy népszerűtlen lesz. Az utólagos szóvivői pontosítás is valószínűleg mutatja ezt a feszültséget.
Bár a Hamász súlyos veszteségeket szenvedett, katonailag nem sikerült felszámolni a szervezetet, és bármilyen a csoport céljaival ellentétes politika megvalósításához feltételezhetően erőteljes katonai fellépésre lenne szükség, ami elkerülhetetlen katonai veszteségekkel járna
– mondta a szakértő, aki szerint ennek fényében viszont nem világos, hogy az amerikai elnök hogyan szeretne végrehajtani az elképzelését. Az sem világos, hogy politikailag egy ilyen fellépés mennyire lenne fenntartható az adminisztráció számára kül- és belpolitikai téren egyaránt, mert ez gyakorlatilag a teljes elnöki cikluson végighúzódna.
Ragaszkodás a kétállami megoldáshoz
Szaúd-Arábia és a régió több más állama elítélte Trump ötletét. Kemény János úgy látja, hogy „a régióban az a félelem, hogy ez a felvetés burkoltan a kétállami megoldás végét eredményezné. Az arab államok a kétállami megoldás mellett továbbra is elkötelezettek, és a szaúdi vezetés a kapcsolatok a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálásának is alapjává tette”.
A szélesebb nemzetközi közvélemény is határozottan elítélte a felvetést, olyan országok, mint Nagy-Britannia is kritizálták a trumpi elképzelést.
Nemzetközi jogilag a palesztin lakosság szervezett kitelepítése precedens nélküli, és számos normát megsértene. Az ENSZ főtitkára a lépést szokatlanul erősen etnikai tisztogatásnak nevezte, ami jól mutatja, hogy mennyire erős reakciókat váltott ki a bejelentés.
„Az amerikai elnök javaslata feltételezhetően egy tárgyalási folyamat első lépése volt, ám egyelőre nem látszik, hogy pontosan ki a partner, akihez szól. A széleskörű nemzetközi felháborodás és a konkrétumok hiánya egyelőre csak találgatásokra adnak lehetőséget, és a közel-keleti helyzet egyéb problémái nagyban befolyásolhatják az álláspontokat” – mondta el a szakértő, aki szerint jelentős kérdés lenne például, hogy a libanoni, szíriai és iráni helyzetre milyen hatással lenne egy ilyen hosszabb távú amerikai szerepvállalás, amit a térségben jó eséllyel negatívan értékelnének.
Trump szerint Gázát "Izrael átadja az Egyesült Államoknak"
Az amerikai elnök csütörtökön arról posztolt Truth Social nevű platformján, hogy a palesztinok átvételének és letelepítésének tervéhez nem lesz szükség amerikai csapatokra, miután Izrael csak akkor adja át az Egyesült Államoknak, ha a háború sújtotta területen megszűnnek a harcok, és nem lesz szükség amerikai csapatokra a stabilitás fenntartásához.
Az ünnepelt tűzszünettel sem oldódik meg a gázai konfliktus, amíg helyben nincs egy Hamászt leváltó erő
Hat hét alatt 33 izraeli túszt cserélnének ki közel kétezer palesztin fogolyra. „Távolról sem biztos, hogy a tűzszünet tartós lesz. Bár a Hamász katonailag meggyengült, továbbra sincs olyan politikai erő, amely annak alternatívája lehetne” – hangsúlyozta az Economx érdeklődésére a szakértő.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
Egy hónap alatt bekrepált a lengyel kiskereskedelem, már élelmiszerre sem költenek
Fájni fog: a kormány terve káoszt okozhat az ingatlanpiacon
Még azelőtt bukhat a kormányfő, hogy a hatalom a kezébe kerülne
Több pénzt kaphat Ukrajna, de meglesz az ára
Volt NATO-tábornok: 2027-ben törhet ki a világháború, de már idén is nagy baj lehet
Botrány, román hallgatók tömegei rövidítették meg a diákhitel központot
Leválasztanak minket? Trump és Putyin kézfogása átrajzolhatja a geopolitikai határokat
Lázár János: Főúr kancát keres, hogy ne legyen magányos
Putyin lebukott, egész végig ez lehetett a háború célja?
