Nem támogatja a növényvédőszerek felhasználásának kötelező csökkentését és a természet helyreállítását célzó törvényt az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt. Ezzel a döntéssel összeomolhat az Európai Unió évek óta hangoztatott elképzelése a fenntartható élelmiszer-előállításról, de a klímacélok előmozdításáért tett uniós vállalások is veszélybe kerültek.
A jobbközép frakció döntését keményen bírálják a szociáldemokraták és a liberálisok. A baloldali frakciók ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy ne tegyen javaslatot júniusban az új géntechnológiák (NGT-k) szabályozására vonatkozóan, amelyet viszont a néppárti képviselők támogatnak és a baloldali frakciók utasítanak vissza.
Az uniós adok-kapok célja vélhetően az, hogy a feldühített gazdák és a versenyképességüket féltő agrárvállalatok bizalmát visszaszerezzék az EU intézményei az EP-választások közeledtével.
Géntechnológia váltaná a növényvédőket?
Az elmúlt évek egyik legnagyobb vihart kavart javaslata a növényvédőszerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig. Az elmúlt években komoly fenntartásokat fogalmaztak meg a tagállamok a brüsszeli javaslat miatt, a gazdáknak pedig fogalmuk sincs mivel helyettesítenék a vegyszereket.
Az éveken keresztül megválaszolatlan kérdésre Brüsszel ezúttal megadta a választ: az új géntechnológiák (NGT-k) széleskörű alkalmazása válthatná a növényvédőket.
A napokban heves vita robbant ki az Európai Parlament meghatározó frakciói között azzal, hogy az Európai Néppárt bejelentette, mégsem támogatja a növényvédő-felhasználás csökkentését.
Erre reagálva az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett tisztségviselője az Euractivnak arról beszélt,
ha a parlament blokkolja a vegyszerek használatának korlátozását célzó javaslatot, akkor az Európai Bizottságnak nem kellene bemutatnia az új géntechnológiák szabályozására vonatkozó javaslatát.
A tisztségviselő szerint csak csomagban lehet gondolkozni, vagyis ha nem korlátozza az EU a vegyszerhasználatot, akkor nincs értelme az NGT-k GMO-któl eltérő szabályozásának sem.
A felvetéssel a bizottság munkatársa vélhetően arra utalt, hogy a néppártra Brüsszel azzal gyakorolna nyomást, ha visszakozna a génszerkesztési eljárásokat megengedő, de a GMO-kat továbbra is korlátozó tervezetétől, amelyet júniusban ismertetne az EU végrehajtó testülete.
A baloldali frakciók eltérően gondolkoznak az új géntechnológiák bevezetéséről. A zöldek teljes mértékben elutasítják a GMO-kra vonatkozó törvények fellazítását, míg a liberálisok és a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák: noha az Egyesült Államok és Kína már alkalmazza a növénynemesítés felgyorsítását és a növények ellenállóképességének javítását segítő módszereket, Európának nem kell követnie ezt az utat, ahogy a két szuperhatalommal szemben a génmódosítást sem engedélyezte általánosan az EU.
Az agráriumot is megosztja a „GMO light”
Az agrárvállalatok és a termelők legnagyobb európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca támogatják az NGT-k új, jelenleginél lazább szabályozását. Álláspontjuk szerint csak így veheti fel a küzdelmet a mezőgazdaság a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással és csak a génszerkesztéssel tartható fenn az élelmezés-biztonság.
Az agrárcégek kimondottan támogatják a géneljárásokat, beleértve a hagyományos GMO-termesztést is, amely jelenleg külön engedélyezési eljáráshoz kötött az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy egy GMO növény termesztését először kérelmezni kell, majd az EU az egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata után dönt az engedélyezésről.
GMO vita: Együtt néz farkasszemet Brüsszellel Berlin és Budapest
Elkezdődött az Európai Unió egyik legnehezebb vitája, amelynek tétje, hogy az új génszerkesztési technológiák (NGT), elsősorban az új növénynemesítési technológiák új, megengedőbb szabályozást kapnak-e a jövőben. Brüsszel júniusban mutatja be végső javaslatát, de az egyeztetések során Németország, Magyarország és Ciprus már bejelentette, nagyon szigorú feltételek mellett támogatnak bármilyen irányelv-módosítást. Bővebben>>>A tagállamok között sincs egyetértés a géntechnológiákról: Magyarország és Németország már jelezte, nem támogatja a jelenlegi szabályok fellazítását.
Miért került újra napirendre a GMO-vita?
Az új géntechnológia és a hagyományos génmódosítás jelentősen eltér. Míg a korábbi GMO-módszer lényege, hogy egy növény egy másik élőlény génjeinek hozzáadásával új tulajdonságokat kap, addig az új technológiák már a génszerkesztéssel, idegen DNS bejuttatása nélkül érik el ezt a hatást. A technológia mellett azzal érvelnek, hogy a génszerkesztés hatására lezajló változások természetes körülmények között is létrejöhetnek, míg a hagyományos GMO-knál a természetben nincs esély az ilyen változásokra.
Az Európai Unió tagállamai megosztottak, sok tagállamban ugyanis régóta engedélyezett a génmódosított növények termesztése.
Az új géntechnológiákat a közelmúltban Nagy-Britannia is elérhetővé tette. A briteknél ugyanakkor komoly felháborodást váltott ki, hogy nem csak a növénynemesítésben, de az állattartásban is engedélyezték a technológiát,
amelynek hosszabb távú következményei kiszámíthatatlanok és a szabályok betartásának ellenőrzése is lehetetlen feladat.
Hogyan dühítette magára Brüsszel a gazdákat?
Az elmúlt évek legnagyobb vihart kavart uniós terveinek nagy többsége a mezőgazdasághoz és az élelmiszer-előállításhoz köthető. A Green Deal és a Fit for 55 klímacsomagokban megfogalmazott célok között kiemelt helyen szerepel
- a termeléssel járó károsanyag-kibocsátás visszaszorítása,
- a talajok minőségének javítása
- és a biológiai sokféleség helyreállítása.
A szociáldemokrata Frans Timmermans bizottsági alelnök javaslatai szerint
a fenntartható mezőgazdaság csak akkor valósulhat meg, ha 2030-ra jelentősen csökken a növényvédőszer-használat és a természet helyreállítása érdekében egy Hollandia méretű területet vonnak ki a mezőgazdasági termelésből.
Az állattartókat is súlyosan érintené a zöldstratégia, mivel az antibiotikum-használat drasztikus csökkentése mellett az állatjóléti elvárások növelésével drága beruházásokra kényszerülhetnek, miközben az unióba érkező termékek előállítási körülményeire még mindig nem terjednek ki a szigorú előírások. Mindez komoly versenyképességi hátrányt okoz az európai gazdáknak.