Az Európai Unió az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálatával 2040-ig fokozatosan kivezetné a fosszilis tüzelésű kazánokat a háztartásokból, az uniós országoknak pedig 2025-től le kellene állítaniuk az önálló fosszilis fűtési rendszerek támogatását, csak a hibrid rendszerekre maradhatna meg a támogatás. Emellett arról is rendelkezik az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti ideiglenes politikai megállapodás, hogy 2030-tól az új épületeknek zéró emissziós értékkel kell rendelkezniük, 2050-re pedig az Európai Unió teljes épületállományának karbonsemlegessé kell válnia.
Az elfogadott szöveg az épületekre vonatkozó minimális energiahatékonysági szabványokat (MEPS) is meghatározza. Eszerint a nem lakóépületek esetében 2030-ra a legjobb energiahatékonyságú épületek arányának meg kell haladnia a 16 százalékot, majd ez a szint 2033-ra 26 százalékra emelkedik a tervek szerint. A lakóépületek esetében pedig a tagállamoknak 2030-ig 16 százalékkal, 2035-ig pedig 20-22 százalékkal kell csökkenteniük az átlagos energiafogyasztást.
2030-tól a nemzeti kormányoknak ki kell számítaniuk az összes új épület globális felmelegedési potenciálját (GWP) is a teljes életciklusuk során – beleértve az építési folyamat és az anyagok előállítása során létrejött kibocsátást –, illetve nemzeti célokat kell kitűzniük minden épület éghajlati hatásának a csökkentésére.
Az Európai Parlament és a Tanács által elért megállapodást jelenleg jogászok vizsgálják, mielőtt hivatalos jóváhagyásra visszaküldik mindkét intézménynek, amelyek előreláthatólag a következő két hónapban szavaznak is róla.
Ezt követően a kormányoknak két évük lesz átültetni az uniós irányelvet a nemzeti jogba.
Előzmények
Már 2016-ban született egy olyan uniós rendelet, amely alapján csak ErP-tanúsítvánnyal rendelkező gázkazánok helyezhetőek üzembe. Ennek alapján amennyiben egy régi készülék elromlik vagy bármilyen más okból sor kerül a cseréjére, akkor már kizárólag kondenzációs kazán jöhet szóba a helyére.
Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is közzétett egy ajánlást az európai döntéshozók számára, amelyben az szerepelt, hogy 2025 után már nem szabadna az új épületekbe gázkazánokat beépíteni.
Az Európai Bizottság még 2021 decemberében nyújtotta be azt a javaslatát, amelyről most gyakorlatilag pontosan két év tárgyalás után sikerült megállapodásra jutnia a Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eredeti javaslatban a fosszilis fűtőberendezések kivezetésének időpontjaként még 2035-öt jelölték ki, ezt tolták ki öt évvel a tagállamok támogatásának elnyerése érdekében.
Magyar helyzet
Magyarországot különösen érzékenyen érintheti a most megszületett megállapodás, mivel a magyar háztartások hatvan százaléka használ gázt a fűtéshez. Ez pedig jelentősen hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez: Magyarország teljes CO2-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető.
Az Energiaügyi Minisztérium életszerűtlennek nevezte a gázkazánok fokozatos betiltását, amit ezért Magyarország ellenez.
Aki ilyet akar, fizesse ki a magyar családok költségeit
– írták.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az Inforádiónak korábban arról beszélt, hogy Magyarországon uniós támogatás nélkül nem valósítható meg az átállás, véleménye szerint azonban az unió legtöbb tagállamában is ez a helyzet.
Lehetséges alternatívák
A gázkazánok lecserélésére elsősorban elektromos megoldások jöhetnek szóba, ilyenek például az infra- és fűtőpanelek, illetve a hőszivattyús rendszerek. Az Európai Bizottság be is jelentette, hogy 2024 elején közzéteszi az EU Hőszivattyú Akciótervét az EPBD-megállapodás folytatásaként. Azonban komoly akadályt jelent ezzel kapcsolatban a nagy áramigény: a vgfszaklap.hu számításai szerint, ha csak a gázzal fűtők otthonát szeretnénk Magyarországon átállítani hőszivattyús fűtésre, már az is elvinné a Paksi Atomerőmű teljes termelését a fűtési szezonban. Ebben pedig még nincsenek is benne a nem lakossági fűtéssel működő épületek (közintézmények, szállodák, irodák stb.).