Bár papíron valóban véget ért a technikai recesszió Magyarországon, ugyanis az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült, az elemzők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy kint vagyunk-e már a vízből. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a GDP-nk 0,5 százalékkal bővült; 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Kép: Economx.hu

Jövőre összejöhet az 5 százalék is

Az adatok 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakultak, mint vártuk és felülmúlták a piaci várakozásokat is - derül ki a MBH Bank Elemzési Centrumának kommentárjából. A képet annyival árnyalva, hogy az éves szintű növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá míg a növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenő teljesítménye visszavette.

A bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalással számolnak az MBH elemzői a magyar gazdaságban, amelynek következtében 2025 végére akár 4 százalékot megközelítő éves reál GDP növekedés is elérhető lehet. Ugyanakkor mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak (amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is), ezért összességében 2025-re éves átlagban 2,5 százalék körüli növekedés tűnik elérhetőnek. 

Sőt, úgy látják, 2026 elejére nem kizárt, hogy 5 százalék körüli éves reálnövekedési indexet lássunk, aminek következtében jövőre éves átlagban 4 százalék feletti növekedés sem tűnik ebben a pillanatban lehetetlennek

- derül ki a Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán által jegyzett összefoglalóból.

A fogyasztás bővülését a reálbérek folytatódó emelkedésével, az állampapírok után esedékes kifizetésekkel, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználásával, illetve a munkáshitellel támasztják alá, valamint az év második felétől a családi adókedvezmény emelése is segíteni fogja a fogyasztást. 

Ugyanakkor a fogyasztás további élénkülése mellett fontos, hogy a beruházások is stabilizálódjanak

- figyelmeztetnek. Ezt segíthetik a Demján Sándor Program keretében
bejelentett hitel-, lízing- és tőkeprogramok, ugyanakkor fontos lenne a külpiaci konjunktúra beindulása is a beruházások szempontjából, hiszen megfelelő kereslet nélkül a beruházások jelentős élénkülése nehezen képzelhető el a jelenlegi alacsony kapacitáskihasználtság mellett.

Arra is szükség lenne, hogy az év második felében érdemi kilábalás kezdődjön az iparban is - utalnak a KSH megállapítására is. A kilábalást támogathatja itthon a nagy járműipari beruházások termőre fordulása, miközben remélhetőleg a német választásokat követően az új kormány a gazdaság élénkítésbe kezd, és a külpiaci konjunktúra is javulni fog.

Bár a német gazdaság mélyebb strukturális problémáit nem lehet fiskális lazítással megoldani, egy ilyen fordulat kedvező lenne a magyar növekedési kilátások szempontjából. Természetesen az új amerikai gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ugyanakkor – bár kétségtelen, hogy a vámok ronthatják a növekedési kilátásokat – Donald Trump elnökségének hatása akár pozitív is lehet, amennyiben a kedvező politikai kapcsolat megfogható gazdasági előnyöket hozna Magyarország számára.

A kilábalás tempója lomha

A negyedik negyedéves GDP adatközlés előtt már sejteni lehetett, hogy a magyar gazdaság nem zárta túlságosan erősen a tavalyi évet. Ennek megfelelően a konszenzushoz meglehetősen közeli adatot közölt a KSH. Ugyanakkor eléggé ambivalens érzésekkel nézhetjük a friss számokat. Egyrészt a 0,5 százalékos negyedév per negyedév növekedés egyértelműen kimozdította a magyar gazdaságot a technikai recesszióból - hűtötte le a kedélyeket a Virovácz Péter.

Ez jó hír. Ezzel szemben – szezonális és naptárhatással kiigazítva – az év per év GDP-bővülés csupán 0,2 százalékos volt a negyedik negyedévben. Ez azért akárhonnan is nézzük, gyenge teljesítmény. A kilábalás tempója eléggé lomha

- magyarázta az ING vezető elemzője. 

Ráadásul így az év egészét érintő növekedés a bruttó hazai termék volumenében csupán 0,5 százalék volt. Ennyivel nőtt tehát a magyar gazdaság 2024-ben, ami messze alulmúlta az év elején megfogalmazott várakozásokat. Ez már a második év, amikor a hazai GDP érdemben negatív meglepetést okoz - fogalmazott a szakértő.

A Virovácz Péter kitért arra is, hogy a KSH a gyorstájékoztatójában általában kevés részletet oszt meg a mögöttes folyamatokról. Amit azonban szerinte megtudhattunk a mostani tájékoztatóból az teljesen összhangban van azzal, amit az előzetes ágazati adatokból sejteni lehetett.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent éves bázison 2024 negyedik negyedévében. AZ ING véleménye szerint az agrárium a rossz időjárás és a magas bázis együttes hatása miatt lett komoly negatív hozzájáruló. Az iparból továbbra is hiányzik a külső kereslet impulzusa, a globális készletezési ciklus még nem fordult.

Az építőipar pedig nagyon hektikusan mozog, de egyértelműen érezhető, hogy mind a vállalatok, mind a háztartások révén, de leginkább a költségvetési szigor miatt visszafogottabb állami megrendelések okán gyenge a teljesítmény. Mondjuk itt legalább az elmondható, hogy a rendelésállományok jelentősen bővülnek, ami pozitív jel a jövőre nézve. A KSH közben azt is jelezte, hogy a szolgáltatások együttes teljesítménye volt az, ami ellensúlyozta a többi ágazat negatív teljesítményét és végül legalább halvány növekedést hozott a GDP egészében

- fogalmazott.

Ami az idei év egészére várható GDP-növekedést illeti, úgy fogalmazott, a negyedik negyedéves adat nem igazán rajzolja át a képet, mivel nagyjából a várakozásoknak megfelelő adatot láttunk. A frissen beérkezett statisztika alapján ugyanakkor már megállapítható, hogy a gazdasági momentum gyenge, mivel az áthúzódó hatás lényegében zéró. Vagyis ebből a szempontból a bázishatás nem segíti az idei év GDP-növekedését - figyelmeztetett.

Mindezek alapján Virovácz Péter szerint elmondható, hogy átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév per negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia a magyar gazdaságnak 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön. Ez egyáltalán nem irreális és nem tűnik lehetetlennek, hiszen a Covid-válság előtti időszakban és a Covid utáni helyreállási periódusban is tudott ilyet a magyar gazdaság. Ugyanakkor azokban az években jelentősen támogatóbb volt a költségvetési és monetáris politika, ami manapság nem mondható el - húzta alá.

Ráadásul a külső kereslet is sokkal gyengébb, mint akkoriban és a fogyasztói és üzleti bizalom is törékenyebb, sőt az elmúlt hónapokban gyengülő trendet mutatnak ezek a felmérések. Egy ilyen gazdasági környezetben az ING Bank továbbra is kitart a korábbi előrejelzése mellett, miszerint 2025-ben átlagosan 2,0 százalék körüli lehet a GDP-bővülés. A gazdasági növekedést vélhetően a javuló fogyasztás és beruházás hajthatja, ugyanakkor mindez jelentősen élénkülő importtevékenységgel is jár majd. Amennyiben pedig a külső keresletben nem történik gyors és gyökeres változás, úgy a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági teljesítményt, állítja az elemző.