Az idén már év elején elszabadult költségvetési hiányt a kormányzat, jó okkal, a példátlan méretű kamatkiadásokkal magyarázta. Az államháztartásról részletes adatok egyelőre még csak júniusig érhetőek el (ezen a héten lesznek friss beszámolók), de azt már tudjuk, hogy júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel.

Kiemelendő, hogy július végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2 217 milliárd forint volt, amely 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. Tehát a 213 milliárd forintos többlet ellenére is, július végéig az államháztartás központi alrendszere 2 443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Kapcsolódó

Ez egyébként azt is jelenti, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege, amelyben nem vesszük számításba a kamatkiadásokat, egészen jól néz ki: 2 443,3 milliárd forint a teljes hiány, abból 2 217 milliárd forint volt a kamatkiadás nyár közepén. 

Éves szinten a kamatkiadások idei előirányzata 3 103,3 milliárd forint. 

A 2023-as teljesítés 2 764,1 milliárd forint lett, miközben az államháztartási alrendszer tavaly mínusz 4 593,3 milliárd forinttal zárt. Ez alapján a kamatkiadások GDP-arányosan 2023-ban elérték a 4,3 százalékos szintet, míg 2022-ben ez még csak 2,8 százalék volt. 

Vadai Ágnes (DK) ezért írásban fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy választ kapjon arra, meddig növekedhet az államadósság kamataira fizetett összeg az idén és jövőre.

Mint írta, az idei háromezer milliárdos adósságszolgálat egyszerűen megfojtja a büdzsét, míg a lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya – ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet – vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés - tette hozzá a képviselő. 

A pénzügyminiszter nevében válaszoló Tállai András államtitkár leszögezte, a kormány továbbra is elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett.

Bár a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók hatásaként a GDP-arányos kamatkiadás az idén 4,9 százalékra változott, jövőre várhatóan csökkeni fog, 3,8 százalékra mérséklődik

- tette hozzá az államtitkár. 

Kitért arra is, hogy a mostani kamatkiadások nagy része a lakosságnál marad, ellenben 1995 és 1997 között rendkívül magas összeget, a GDP 8,4-9 százalékát költötték kamatokra, amelynek a nagy többsége ráadásul külföldi befektetők zsebébe került. 

Tehát a kormányzat tervei szerint több mint egy százalékkal lecsökkenthető az adósságszolgálat mértéke, ami viszont súlyos százmilliárdokban mérhető.

Ahogy korábban már felhívtuk a figyelmet, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is több alkalommal kitért arra, hogy a büdzsé elsődleges egyenlege egyébként nullás, a hiány majdnem egészét (4,3-4,5 százalék) a kamatkiadások teszik ki. Ezek a költségek pedig reményei szerint csökkennek jövőre, például azért, mert már nem kell hatalmas – 18-19 százalékos – kamatot fizetni a 7100 milliárd forintos Prémium Magyar Állampapír állomány után. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint könnyen lehet, hogy a kormányzat már az előzetes adatokból sejtette, hogy nem áll jól a gazdaság - erre utal, hogy már a második negyedéves GDP adatok publikálása előtt megtörténtek a költségvetési bejelentések. A friss GDP adat fényében szerinte a hiánycél teljesíthetősége nagyobb kihívást jelent – mondta a szakértő a napokban az Economxnak. A várt alatti gazdasági növekedés, ugyanis – amennyiben az a belső kereslet gyengeségével is összefügg – egyértelműen rontja a költségvetés bevételi oldalának kilátásait. 

A fontosabb költségvetési ráták (deficit, államadósság) GDP arányos teljesítése nehezebbnek tűnik, de az eddigi kormányzati bejelentések alapján újabb költségvetési kiigazításra nem számítanak az ING-nél. Ennek magyarázata, hogy:

  • a kiadási oldal további lefaragása még inkább visszafogná a növekedést,
  • a bevételek további növelése pedig nehezen képzelhető el a friss adóemelések fényében.

Nem segít a helyzeten, hogy bár Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket, addig az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. 

Persze, ha európai kontextusba helyezzük az eredményeket, akkor úgyis fogalmazhatunk, hogy ez lehet még ennél rosszabb is. Az idei második negyedévében elért 1,3 százalékkal a magyar gazdaság teljesítménye az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik és a nyolcadik legjobb helyet érte el az Európai Unión belül. A hazai gazdaság bővülése - ebből a szempontból - megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint második negyedévben ezáltal tovább folytatódott Magyarország felzárkózása az EU átlagához, hiszen a magyar növekedés több mint kétszeresét éri el az eurozóna (0,6 százalék) bővülési ütemének és lényegesen kedvezőbb, mint a 0,8 százalékot elérő uniós átlag