A G7-országok gazdasága a március végével záródott három hónapban 0,3 százalékkal nőtt az előző három hónappal összevetve, amikor szintén 0,3 százalék volt a bővülés.
Az Európai Unió GDP-növekedése 0,2 százalék volt a tavalyi utolsó negyedévi 0,1 százalékos csökkenést követően.
Az Egyesült Államok GDP-növekedése 0,3 százalékra lassult a december végével zárult három hónapban mért 0,6 százalékról.
Kanada gazdasága 0,6 százalékkal, Japán gazdasága pedig 0,4 százalékkal nőtt, míg a tavalyi utolsó negyedévben stagnálást mértek mindkét országban.
Az OECD-országok közül az első negyedévben a legjelentősebb GDP-növekedés
- Portugáliában (+1,6 százalék),
- Kolumbiában (+1,4 százalék)
- Mexikóban (+1,3 százalék).
A legjelentősebb visszaesés Írországban volt, 2,7 százalékos.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent – közölte május 16-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH gyorstájékoztatója szerint a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
Strukturális munkanélküliség nehezíti Orbán Viktor céljainak elérését
Strukturális munkanélküliség áll fenn a munkaerőpiacon, az emberi erőforrás kifogyóban van az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint. Magyarország elkerülheti a tényleges recessziót, ám a gazdasági növekedés még várat magára. Bővebben >>>