Az országban nyilvántartott több mint 2200 halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékáról jeleztek kisebb-nagyobb, az elmúlt két hónap forró, csapadékmentes időjárásához köthető károkat. Noha a csapadékos első félévnek köszönhetően a két évvel ezelőtti aszálynál kevésbé kritikus a helyzet, a halgazdálkodók többsége idén is komoly problémákkal szembesül.
Sok horgásztó esetében, ahol vízmennyiségi vagy -minőségi problémák merültek fel, korlátozni kellett az etetőanyag használatát és sokszor magát a horgászatot is, ami önmagában is milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel járt
– nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ főigazgatója.
Eközben mind a horgász-, mind a halastavak esetében jelentős költségnövekedést okozott a vízminőség és a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások végrehajtása, például a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése.
Míg 2022-ben különösen a Dunántúlon volt kritikus a halgazdaságok helyzete, idén a nyugati országrésznél jóval kevesebb csapadékot kapó alföldi területeken is felmerültek komolyabb problémák.
A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik.
A halgazdaságokat érintő problémák (aszály, magas takarmány- és munkaerőköltségek) a fogyasztói árak gyors emelkedésében is megmutatkoznak.
A termelők az élő pontyért mára általában 2300 forintot kérnek kilogrammonként, ez az érték három évvel ezelőtt még 1000 forint körül alakult.
A telepítésre kerülő ponty beszerzési ára jelenleg 1500 forint körül alakul.
A haltermelők várhatóan idén is csupán kárenyhítési juttatást igényelhetnek, ám a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a halfogyasztó élőlények és az aszály okozta plusz költségeknek, illetve a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a szakmai szervezetek kezdeményezték a támogatási kiegyenlítést az ágazat működőképességének megtartása érdekében.
A halgazdálkodási ágazat nem csupán mezőgazdasági és ökológiai szempontból tölt be fontos szerepet, de egyre nagyobb mértékben szolgál ki rekreációs célokat is. A horgászszövetség adatai szerint
a Magyarországon regisztrált horgászok száma immár jóval meghaladja az egymilliót, kétharmaduk számít rendszeres horgásznak. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a létszám, ami elsősorban a nők és gyerekek korábbinál jóval jelentősebb érdeklődésének köszönhető.
A nemek közti eloszlást vizsgálva azonban továbbra is jelentős férfifölény mutatható ki, mivel jelenleg is ők teszik ki a horgászok több mint 80 százalékát.
„A horgászat immár régen nem az idősek sportja: a szövetség az év elején már több mint 100 ezer gyermek vagy ifjúsági horgászt tartott számon, miközben a 30-50 év közötti korosztály is a népességarányát meghaladó mértékben van jelen a horgászok körében” – tette hozzá Dérer István.