Magyarország tavaly az Európai Unió (EU) legszegényebb tagállának számított, mivel a háztartások vásárlóereje az uniós átlag 70 százalékát tette ki, ami az utolsó helyre elegendő a fogyasztási kiadások rangsorában.

A magyarok a költhették a legkevesebbet 2023-ban az EU-ban

Kapcsolódó

- írta a Népszava az Eurostat adataira hivatkozva.

Ez mutató az egyik legfontosabb jelzőszám, amelyet a háztartások anyagi jólétének mérésére használnak a statisztikusok, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy tavaly a magyarok (és bolgárok) voltak az Unióban a legszegényebbek, mivel ők költhettek a legkevesebbet.

  • 2022-ben még 71 százalékon állt a magyar átlag szemben a bolgárok 69 százalékával.
  • 2011-ben a magyar fogyasztás az uniós átlag 64 százalékára rúgott, ez az akkor még 28 tagú EU hatodik legrosszabb adata volt, ekkor még a bolgár, a román, a lett, a horvát és az észtországi adat is gyengébb volt a magyarnál, azóta ezek az országok e jóléti mutatóban lehajrázták Magyarországot, Bulgária pedig utolérte. 

Az eltelt 12 év alatt nem sokat, mindössze hat százalékponttal nőtt a magyar mutató.

Ezzel szemben a 49 százalékról induló Bulgária tavaly feljött 70 százalékra, ami 21 százalékpontos javulás.

2024-ben talán javíthat Magyarország: míg 2023-ban a lakossági fogyasztás egy százalékkal emelkedett, miközben a tényleges fogyasztási kiadások 0,2 százalékkal mérséklődtek, addig

az idei első háromnegyed évben a KSH már 4,2 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést mért, miközben a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal nőttek. 

Közel sem biztos, hogy ezzel megindul a magyar felzárkózás, hisz a többi ország is növekszik közben.

Az Eurostat adatai szerint erősen szórnak az uniós tagállamok közötti fogyasztási adatok, ugyanis a tagállami mutatók 2023-ban 70 és 136 százalék közé esnek, vagyis nagyon eltérő az uniós országok fejlettsége. Tavaly kilenc országban regisztráltak uniós átlag feletti egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC).

  • A legmagasabb szintet Luxemburgban érték el, az ország lakói 36 százalékkal költöttek az uniós átlag felett. 
  • Luxemburgot Hollandia és Németország követte, mindkettő 119 százalékkal került a dobogóra. 
  • A magyar polgárok és kormányok által utolérni kívánt Ausztriában 114 százalék volt a fogyasztás az uniós átlaghoz képest.
  • Az egykori versenytárs Csehországban 81, Lengyelországban 83, sőt Romániában is 86 százalék állt az egy főre jutó fogyasztás, szemben a magyar 70 százalékkal.

A jó román adatban egyszerre játszhatott szerepet a jövedelmek gyors növekedése, illetve a nyomott árszínvonal, mint köztudott, Romániában jóval alacsonyabb volt az inflációs hullám, amely 2022-2023-ban a magyar fogyasztási kiadásokat alaposan megtépázta.

A karácsonyi költekezés az öregségi ellátásból nem egyszerű mutatvány, a csillogó fényektől lecsupaszított magyar valósághoz hozzátartozik, hogy az ünnepeknek erről a szomorúbb oldaláról ITT olvashat.