Három perc alatt végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban:

Mintegy 10,1 milliárd forintból több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.ON Hungária Csoport – jelentette be csütörtökön a cégcsoport. Ezek a mérőórák már képesek arra – szemben a hagyományos fogyasztásmérő berendezésekkel –, hogy leolvasásuk távolról is lehetséges, tehát a fogyasztóknak már nem kell a villanyóra leolvasással bíbelődniük. 

A kicsivel több mint 10 milliárdos keretben a 165 ezer okosmérő telepítésének minden költsége benne van – persze bizonyos feltételeknek meg kell felelni.  Ezt a két számot leosztva egymással az jön ki, hogy egyetlen mérő telepítése körülbelül 61 ezer forintba kerül – és ebben már benne van a mérőóra költsége is. Ez az összeg pedig nagyságrendileg kisebb, mint magának a mérőóra „helyének”, a „fogyasztásmérő szekrénynek” az ára, ami lényegében egy műanyag doboz. Ezt a dobozt mindössze néhány cég gyártja Magyarországon, ára pedig bőven 100 ezer forint felett van. A két ár közti jelentős különbözetet az adhatja, hogy olyan nagy mennyiségben rendelt be az E.ON okosmérőket, hogy a „mennyiségi kedvezmények” miatt alakulhatott ki ez a furcsa anomália – tudta meg az Economx a cég sajtótájékoztatóján. 

Kapcsolódó

A kormány karmaitól retteg a Spar 

Az Economx írta meg a hazai sajtóban először, hogy az osztrák tulajdonú, hazánkban kiskereskedelmi tevékenységet végző Spar-csoport Orbán Viktor oligarchái elől menekül, és ennek érdekében végez cégátalakítást. A jobbikos országgyűlési képviselő, Lukács László György írásbeli kérdésében idézi Hans K. Reisch-t, a bolthálózat vezetőjét is, aki szerint

a Spar Austria meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor karmaitól, aki már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessenek a magyar leányvállalatba. Alapvetően a magyar kormány részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát.

A politikus azt kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy 

  • Vizsgálja-e, vagy vizsgálta-e a nyomozó hatóság Hans K. Reisch a Lebensmittel Zeitungban tett nyilatkozatát, amely a Miniszterelnök kérésére vonatkozott?
  • Felmerülhet-e olyan cselekmény, amellyel a nyomozó hatóságoknak foglalkozniuk kell Hans K. Reisch kijelentéseivel kapcsolatban?

A legfőbb ügyész közölte,

a kérdést feljelentésként értékelte, és azt elbírálás végett a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbította.

Polt Péter lépése akár pontot is tehet a kormányzat és a Spar-csoport között hetek óta tartó zajló üzengetésnek, aminek a kiindulópontja az volt, hogy a bevásárlólánc osztrák vezetője arról beszélt, hogy a magyar állam be akarta vásárolni magát a cégbe.

 

Felkötheti a nadrágját az Aldi és a Lidl

Közben a Mere nevű orosz diszkontlánc levélben közölte, hogy hamarosan Magyarországon is megkezdik a működésüket.  „Három éven belül 200 üzletben 700 millió eurós forgalmat szeretnénk elérni Magyarországon” – ez olvasható abban az emailben, amit a haszon.hu szerzett meg. A levelet egyébként az orosz diszkontlánc képviselői a potenciális üzleti partnereiknek küldték szét még február végén. A társaság ebben ambiciózus terveket vázol fel, így például „az elkövetkező év” során 20 üzletet nyitnának Budapesten és az agglomerációban.

A Mere nevű orosz kiskereskedelmi láncot (amelyet Oroszországban Szvetofor néven ismernek) 2009-ben alapították meg, azóta legalább húsz országban vannak jelen, köztük több európai államban is. Egyebek mellett Romániában és Szerbiában is jelen vannak.

A portál azt írta, hogy a Mere – akárcsak az Aldi vagy a Lidl – egy úgynevezett hard diszkontlánc, vagyis a portékáit rendkívül nyomott árakon kínálja vevőinek.

Nemhogy megtakarítani, megélni sem tudunk majd

A rekordinfláció még vagyonosabbá tette a felső egy százalékot, már 500 millió forintos a vagyoni minimum. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője az Economx kérdésére felhívta a figyelmet: a vagyoni olló nyílása rövid távon a kényszerű fogyasztási kijózanodásra kényszeríti a magyarokat, hosszú távon pedig a megtakarítási és öngondoskodási képesség is megcsuklik.

A világon végig söpört infláció a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is” – mondta Karagich István a pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője.

A leggazdagabbak vagyonának növekedéséhez nagyban hozzájárult a több mint egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a jegybankok részéről, valamint az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi években tapasztalt rekordmagas inflációs- és hozamkörnyezet.

Nézzük csak a magyar példát: 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Mindeközben a prémium kamatot fizető állampapírok ennél magasbb hozamot is biztosítottak a lakossági befektetőknek. Ennek az időszaknak azonban úgy néz ki, hogy vége van.

Itt a következő balhé

Újabb hangfelvétel került nyilvánosságra, ezúttal az egri belügyek kapcsán lett botrány.

Mirkóczki Ádám polgármesterről olyan hangfelvétel szivárgott ki, amiben egyenesen elismeri, sőt hangsúlyozza, hogy ő nem adná ki a lényeges adatokat az önkormányzattól – olvasható az Egri Ügyek cikkében.

A portál szerint a polgármester a következőt mondja:

„Nagyjából semmit nem adnék ki, úgy vagyok vele, hogy pereljen mindenért, minden érdemi részt kiveszek belőle vagy kicsontozom úgy, hogy tessék itt van egy semmi, amivel nem tudsz mit kezdeni. Tehát például most a várnak is ez a cirkusz (…) munkadíj, ennyi. Fejezetszám… Itt a költségvetése, tessék… és akkor nem tud mit csinálni, odaadtuk. Ja, hogy ez neked nem elég? Kit érdekel? Tehát én esetleg még ezt az irányt tudom elképzelni, hogy tegyünk is eleget meg nem is és akkor olyan információt adunk, hogy vagy ha konkrét szerződést kérnek ki, akkor meg pont kitörlök olyan részeket, ami őt érdekli. Hát kiadtuk, csak szerintünk, a mi jogi álláspontunk szerint az a, üzleti titok, b, személyes adat, c, mittudénmi.”

Az Egri ügyek azt írja, több olyan ügy kapcsán is büntetőeljárás zajlik, amelyről Mirkóczki Ádámnak tudomása lehet, sőt, még várhatók is ilyen ügyek a jövőben.

Felállt a hadsereg, ezzel a névsorral foglalnák el Brüsszelt Orbánék

Új jelöltként szerepel a listán mások mellett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Szekeres Pál olimpiai bronzérmes vívó, háromszoros paralimpiai bajnok.  Deutsch Tamás értékelése szerint az eddigi legkeményebb európai parlamenti ciklus elé néznek, minden korábbinál durvább támadásokkal szemben kell majd megvédeniük Magyarország szuverenitását. Közölte: a Fidesz-KDNP 2024-es EP-listája továbbra is nemzeti lista, amelyen a vajdasági és kárpátaljai magyar nemzeti közösség új jelöltjei, Vicsek Annamária és Ferenc Viktória is szerepelnek. Orbán Viktor felkérésére Hidvéghi Balázs az európai parlamenti ciklus végeztével a magyar Országgyűlés tagjaként dolgozik majd, a néhány év megszakítással 2004 óta EP-képviselő Járóka Lívia pedig a jövőben az egyetemi-akadémiai életben folytatja szakmai pályafutását.

Most a Telekom ügyfelei vannak veszélyben

Újabb gyanús SMS-ekre figyelmeztet a Magyar Telekom, amelyek a DHL vagy a Netflix nevében, SMS útján próbálják tőrbe csalni az áldozataikat. A Facebookon közzétett felhívás alapján az üzenetek általában külföldi (+33-as előhívójú) telefonszámokról érkeznek, és valamilyen fizetési problémával próbálják megszerezni az áldozat adatait – legyen szó személyes vagy bankkártyaadatokról. 

A Telekom a következőket tanácsolja: 

  • Ilyen SMS-ben semmiképpen nem szabad a megadott linkre kattintani, de ami még fontosabb, hogy az ilyen oldalakon bárminemű személyes vagy kártyaadatot tilos megadni. (Ezek ugyanis rögtön a csalóknál landolnak.)
  • Alkalmazásokat csak az adott készülék alkalmazásboltjából szabad beszerezni (Play Áruház, App Store, Huawei AppGallery).
  • Mindennemű ügyintézést vagy befizetést csak a hivatalos applikációkban vagy weboldalakon szabad elvégezni.

A cégek több, mint 60 százaléka nem éli túl a generációváltást

A felmérések alapján öt vállalkozásból három nem tudja megoldani az utódlás kérdését, ezért felhagy a tevékenységével – közölte a BDO Corporate Finance igazgatója. Boldis Zoltán arról is beszélt az Economxnak, hogy a hazai piacon 140 ezer cég lehet érintett a kérdésben, így jelentős mértékben a hazai GDP teljesítménye is a tét. 

Szerkesztőink ajánlatait olvashatták – iratkozzanak fel hírleveleünkre (nem járnak rosszul), vagy tekintsék meg az Economx további híreit, hallgassák/nézzék podcastjainket, olvassák a blogokat,  kommenteljenek a social-felületeinken.